hvg.hu: Lengyelország vezető szerepet vállalt az Európai Unión belül a fehérorosz helyzet megoldásában, a rendkívüli csúcsot is Varsó kezdeményezte. Facebook-posztjában nemrég Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is csak annyit jelzett: a lengyel álláspontot támogatjuk. Tisztázná, hogy ez pontosan mit is takar?

Paweł Jabłoński: Túl azon, hogy nagyon örülünk Szijjártó Péter támogatásának, már a kezdetektől világos volt az álláspontunk: ha tartós megoldást keresünk a fehérorosz válságra, azt nemcsak szankciókra kell alapozni, hanem tiszta és vállalható megoldást is kell kínálnunk a népnek, hogy szorosabb együttműködést akarjanak az Európai Unióval. A választási lehetőség az övék, nekik kell megmondaniuk, milyen irányba szeretnének fejlődni.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Múlt pénteken a tagállamok külügyminiszterei azt is kijelentették, hogy a fehérorosz választások nem minősíthetők sem szabadnak sem tisztának, és az EU nem fogadja el a választás eredményét. Mi várható a szerdai rendkívüli EU-csúcson?

P. J.: Nem Lengyelország, Magyarország vagy az Európai Unió feladata, hogy megmondja, ki kormányozza Fehéroroszországot. Az embereknek jogában áll dönteni a saját sorsukról. Ha azonban az Európai Unió valóban globális nagyhatalom akar lenni, nem maradhat semleges olyan válságokban, amik a határaihoz közel zajlanak. Álláspontunk szerint egyrészről ki kell jelenteni, hogy élesen elítéljük az erőszakot és a választási csalást, másrészt azt is meg kell mutatni, ha van párbeszéden alapuló megoldás a kormány és a társadalom között, akkor a jövőben örömmel működünk együtt velük a gazdaság területén is.

hvg.hu: A Reuters diplomáciai forrásokra hivatkozva pénteken arról írt, hogy az uniós külügyminiszterek ülésén csak Magyarország nem támogatta a Fehéroroszország elleni szankciókat. Azóta ugyan a magyar külügyminiszer már támogatásáról biztosította a lengyel álláspontot, de valóban megvan a szükséges egyetértés?

P. J.: Sok ügyben megtaláljuk majd a közös hangot, de nem hiszem, hogy szerdára meg is oldjuk a válságot. A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha csak találkoznánk, szankciókat szabnánk ki, aztán azt mondanánk, hogy az EU megtette a feladatát és hazamennénk. Ha így tennénk, azzal Oroszország felé tolnánk Fehéroroszországot, mert nem lenne más lehetőségük.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: És mi lenne a legjobb forgatókönyv?

P. J.: Tiszta álláspontot kell képviselnünk az emberi jogok, a választások átláthatósága, a szólásszabadság területén is. Szankciókra is szükség van, de ez nem lehet az egyetlen megoldás, alternatívát is kell kínálnunk. Lengyelország már felajánlotta a támogatását a belorusz társadalomnak: öt pontból álló tervet jelentettünk be, például ösztöndíjakat kínálunk akadémikusoknak és diákoknak, akik pedig elvesztették a munkájukat, azok könnyebben szerezhetik meg a munkavállalói vízumot. Ezen kívül támogatjuk a független fehérorosz médiát és a civil szervezeteket is. Politikai csoportokat ugyanakkor nem akarunk támogatni, mert nem az a dolgunk, hanem a belorusz embereket kell segítenünk, hogy felépíthessék a saját társadalmukat, különösen az ott élő nagyszámú lengyel diaszpóra érdekében.

hvg.hu: Azzal, hogy az Európai Unió vezetői a legmagasabb szinten találkoznak, Oroszországnak is üzennek?

P. J.: Igen. Ha Aljakszandr Lukasenka államfő azt állítja, hogy Moszkva kész katonai segítséget nyújtani, tisztán ki kell jelentenünk, hogy ebből nem kérünk és bármely harmadik fél beavatkozása következményekkel jár. Nem kockáztathatunk még egy konfliktust ilyen közel a határainkhoz, a mi feladatunk, hogy elősegítsük a megbékélést, méghozzá úgy, hogy egyik fél se érezze magát fenyegetve.

hvg.hu: Az uniós költségvetésről szóló maratoni EU-csúcs után Mateusz Morawiecki lengyel és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatón sikerként számolt be az elért eredményekről. Orbán Kövér László házelnöknek írt levelében azonban elismerte, hogy nem sikerült mandátumának minden pontját maradéktalanul teljesíteni. Lengyel részről sikerként értékelik a megszületett megállapodást?

P. J.: Mindenképpen. Elsősorban már csak a költségvetés és a helyreállítási csomag mérete miatt is, hiszen még az év elején is voltak olyan tagállamok, melyek jelentősen meg akarták vágni az összegeket. Mi ezzel szemben azt gondoljuk, hogy a nagy ambíciókat csak nagy költségvetéssel lehet elérni, és éppen azok az euroszkeptikus országok, melyek ezt ellenzik. Másodsorban ott volt az Európai Bizottság által javasolt költségvetési mechanizmus, mely – annak álcája alatt, hogy az EU alapértékeit védi – egy politikai eszköz arra, hogy a bizottság véletlenszerű döntések alapján pénzt vegyen el a tagállamoktól. Az Európai Bizottság nem egy bíróság, hanem egy politikai szerv, márpedig azt nem egy politikai szerv dönti el, hogy valami megfelel-e a jogállamisági követelményeknek.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: A jogállamiság fogalma mégsem került ki az elfogadott szövegből.

P. J.: Már az elején jeleztük, hogy nem egyezünk bele egy olyan mechanizmusba, amely homályos kritériumok – vagyis inkább kijelentések – alapján működik. Ha viszont a jogállamiságot előre meghatározott feltételrendszerek alapján értékelik és minden tagállamra érvényes, azzal semmi bajunk nincs. Erre ugyanakkor nem mutatkozott hajlandóság más tagállamok részéről, hiszen tudják, hogy ha rájuk is ugyanazok a feltételek vonatkoznának, akkor mindenhol találnának hiányosságokat. Ez így működik, tökéletes demokrácia nem létezik.

hvg.hu: Orbán Viktor azt is írta, ígéretet kapott rá Németországtól, hogy a folyamatban lévő, úgynevezett "hetes cikkely szerinti eljárásokat" még az elnökségük alatt lezárják. Ön lát erre esélyt?

P. J.: Szeretném, de sajnos néhány tagállam számára ez egy kényelmes politikai eszköz, hogy magukat az európai értékek őrangyalaként mutassák be. Lengyelországot legalább négyszer hallgatták már meg a Tanácsban, ahol mindig bemutattuk az álláspontunkat, majd válaszoltunk az összes felmerülő kérdésre. Ehhez képest néhány nappal vagy héttel később mindig jelezte valaki, hogy vannak még kérdései és rendezzünk még egy meghallgatást. Nem vagyok optimista, hogy a folyamat a közeljövőben lezárulna, de ez nem olyan nagy probléma, mert minden kérdésre szívesen válaszolunk. Mi 100 százalékig biztosak vagyunk benne, hogy a tények a mi oldalunkon vannak. Ugyanakkor azt is reméljük ugyanakkor, hogy újragondolják a folyamatot, mert túlságosan is megosztja az egész Európai Uniót.