Tetszett a cikk?

Szombat hajnalban is folytatódtak Észak-Írország több városában a több mint egy hete tartó zavargások. Az utóbbi évek legsúlyosabb válsága mögött több ok is rejtőzik, ám mindegyik visszavezethető arra, hogy a Nagypénteki Egyezmény 1998. április 10-ei aláírása óta eltelt több mint két évtized sem volt elég ahhoz, hogy valódi bizalom alakuljon ki az Egyesült Királyságot támogató protestánsok és a függetlenséget vagy inkább az Írországhoz való csatlakozást kívánó republikánus katolikusok között.

Bár a szervezők lemondták a péntek estére tervezett tüntetéseket azt követően, hogy Londonban bejelentették, meghalt Fülöp herceg, II. Erzsébet brit uralkodó férje, az éjszakai órákban Belfastban folytatódtak a zavargások és több támadás is érte a rendőröket.

A tüntetők – akik között 12 éves gyerekek is akadnak – a korábbi évtizedekben több véres összecsapást is túlélt város több körzetében feszültek egymásnak az egyenruhásokkal, és kövekkel, valamint Molotov-koktélokkal dobálták meg a hatóság embereit. Az összecsapások következtében több gépkocsi és busz is porig égett.

A több mint egy hete tartó tüntetéssorozatban pedig már közel száz rendfenntartó sérült meg.

Terjedő káosz

Az ír-észak-ír határ közelében lévő Londonderryben kezdődött, majd onnan továbbgyűrűzött demonstrációk és zavargások minden bizonnyal folytatódni fognak, hiszen az unionisták – az Észak-Írországot az Egyesült Királyságban tartani akaró protestánsok – közölték, csak egy napra függesztették fel a felvonulásokat és egyéb akciókat. A félelmeket erősíti, hogy az unionisták lakta körzetekben olyan röplapokat terjesztenek, amelyek a tüntetések és egyéb tiltakozási formák kiterjesztését sürgetik.

MTI / AP / Peter Morrison

A helyzetet pedig az súlyosbítja, hogy míg az első napokban elsősorban a tüntetők és a rendőrök között voltak összecsapások, az utóbbi két-három napban a protestánsok és a katolikusok is összeverekedtek egymással Belfastban, a két közösséget elválasztó fal közelében.

A rendre erőszakba torkolló megmozdulások egyik közvetlen oka az, hogy az észak-ír rendőrség úgy döntött, nem folytatja az eljárást azon republikánus politikusok és aktivisták ellen, akik tavaly részt vettek az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egyik volt magas rangú tagja, Robert Storey temetésén. Az évtizedekig tartó polgárháborút lezáró 1998-as Nagypénteki Egyezmény életbe lépése után politikai szerepet is vállalt egykori IRA-tag búcsúztatásán ugyanis annak ellenére közel kétezren vettek részt, hogy ezzel tudatosan megsértették a koronavírus-járvány miatt akkor már érvényben lévő korlátozó intézkedéseket.

A rendőrség nem tudott jó döntést hozni: ha folytatja az eljárást és vádat emelnek a résztvevők – többek között Michelle O’Neill első miniszterelnök-helyettes ellen – akkor alighanem a republikánusok vonultak volna utcára.

MTI / AP / Peter Morrison

Az is elégedetlenséget váltott ki az unionisták között, hogy az észak-ír rendőrség az utóbbi napokban több sikeres rajtaütést is végrehajtott a még létező unionista félkatonai szervezetekkel kapcsolatban lévő bűnözői csoportoknál, és őrizetbe vett több, egyebek mellett kábítószer-kereskedelemmel vádolt személyt. A rendőrök szerint egyébként a zavargásban részt vevők szervezetten lépnek fel és az arra utal, hogy a háttérben felbújtóként ott vannak a félkatonai szervezetek is.

A Brexit vesztesei

Az is fűti az unionisták, más néven lojalisták dühét, hogy úgy érzik, ők a már életbe lépett Brexit-megállapodás fő vesztesei. Az Egyesült Királyság EU-ból való távozását szabályozó megállapodás és az Ír sziget helyzetét meghatározó Észak-ír Protokoll értelmében ugyanis nem vonnak valódi határt Írország és Észak-Írország közé – a szerződő felek egyetértettek abban, hogy a szigetország békéjének és az azt szavatoló Nagypénteki Egyezmény fenntartása abszolút elsőbbséget élvez – ám ezt azt jelentette, hogy ellenőrizni kell az EU-s vámunióból kiesett brit sziget és Észak-Írország közötti áruforgalmat.

Bár London ígéretet tett arra, hogy az ellenőrzés nem okoz majd fennakadásokat, a valóságban a bürokrácia miatt zavarok keletkeztek az élelmiszer- és növényszállításban, illetve az online rendelt termékek eljuttatásában. Az unionistákat egyébként maga az Észak-ír Protokoll léte is bosszantja, úgy érzik – némileg joggal – hogy a dokumentum következménye az lesz, hogy gyengül a kapcsolat Nagy-Britannia és Észak-Írország között. Egyre többen akadnak, akik azt szeretnék, ha London – hivatkozva a megállapodás azon pontjára, amely szerint a protokoll egyes részeinek, vagy akár teljes szövegének érvényességét fel lehet függeszteni, ha a kialakult helyzet súlyosan fenyegeti Észak-Írország gazdaságát és biztonságát – elállna az Észak-ír Protokolltól.

Míg az unionista politikusok – legalábbis a hivatalos nyilatkozataikban – az erőszak azonnali beszüntetésére szólítják fel a szerintük a tüntetők közé befurakodott bűnöző elemeket, a republikánus politikusok azzal vádolják ellenfeleiket, hogy ők szítják az erőszak lángját, s ha akarnák, meg tudnák fékezni a zavargásokat. Azt is hangsúlyozzák, hogy az egész válság az unionisták nagy része által támogatott Brexit következménye.

Nyitókép: különböző színű útburkolati jelek az Írország és Észak-Írország közötti határon, az észak-írországi Londonderry közelében lévő autóúton.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!