Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Kuleba a Bild am Sonntag lapnak elmondta: a lőszerhiány Ukrajna legnagobb problémája az orosz invázió visszaszorításában. Állítása szerint a német fegyvegyártók a februári müncheni biztonsági konferencián hitet tettek amellett, hogy képesek lennének több lőszert szállítani, de kormányzati jóváhagyásra várnak – szemlézte az interjút a Reuters.
„A probléma tehát a (német) kormányban van” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter. Hozzátette: nem számít arra, hogy a nyugati szövetségesek egyhamar vadászgépeket adnak Ukrajnának, de ettől függetlenül a pilótákat fel kell készíteni azok használatára. „Ha Németország elkezdené kiképezni a pilótákat, az világos üzenete lenne a politikai elköteleződésnek” – mondta Kuleba.
Pusztító az ukrajnai állóháború, Putyin időhúzásra játszhat
Minimális előrehaladásért elborzasztó áldozatokat vállal Kelet-Ukrajnában az orosz hadsereg, de közben lassan felőrli az ukránok utánpótlását és motivációját is. Kijevben tudják, hogy a tárgyalásokat nem tagadhatják meg, ha a tervezett tavaszi-nyári offenzívájuk sikertelen marad.
Arról is beszélt, hogy Ukrajna továbbra is védeni fogja Bahmut városát, amely fél éve van az orosz hadsereg célpontjában. „Mi változna, ha visszavonulnánk Bahmutból? Oroszország elfoglalná, majd folytatná az offenzívát: minden város Bahmut sorsára jutna” – tette hozzá.
