Ígéretet tettek arra is, hogy minden katona, akit Aszad uralma alatt besoroztak a hadseregbe, amnesztiában részesül.
hvg.hu/MTI
A szír fővárost, Damaszkuszt vasárnap óta uraló iszlamista lázadócsoport, a Hajat Tahrir as-Sám (HTS) bejelentette, hogy „új kormány megalakításán dolgozik”, a parlament pedig közölte, hogy tiszteletben tartja a népakaratot „egy új Szíria.” felépítésében.
A SANA szíriai állami hírügynökség által idézett parlamenti közlemény szerint „december 8-a minden szíriai életében történelmi nap volt, olyan, amely elindítja az országot a törvényesség és az igazságosság útján”.
A HTS az egyik közösségi médiafelületen megjelent üzenetében azt írta, hogy „csapatai már majdnem teljes ellenőrzésük alá vonták a fővárost, és megvédik a köztulajdont”. Ígéretet tettek arra is, hogy minden katona, akit Aszad uralma alatt besoroztak a hadseregbe, amnesztiában részesül.
Szintén hétfő esti hír, hogy Szíria Aszad elnök által kinevezett miniszterelnöke, Mohamed Gazi al-Dzsalali beleegyezett abba, hogy átadja a hatalmat a lázadók vezetőjének, Abu Mohamed al-Dzsoláninak.
Mohamed Gazi al-Dzsalali személyesen találkozott a lázadók vezetőjével.
Az ország második legnagyobb városában, Aleppóban hétfőn nyugodt volt a helyzet, és szemtanúk elmondása szerint csak a HTS fegyveresei voltak láthatók az utcákon.
A Fehérsisakosok nevű polgári védelmi egység az X-en azt írta, hogy tovább folytatják az Aszad-rendszer által titkos helyeken bebörtönzött foglyok felkutatását.
A túlélők beszámolói szerint a börtönőrök napi szinten verték és kínozták őket, sokan bele is haltak a tortúrába.
A HTS közlése szerint a csaknem két hete kezdődött és az Aszad-rendszer bukását eredményező fegyveres összecsapásokban 910 ember vesztette életét. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, angliai székhelyű aktivistahálózat pedig arról számolt be, hogy a 910 halott között 138 civil van, részben nők és gyerekek.
Basar Asszad volt elnök a jelek szerint végleg feladta, és vannak arra utaló jelek, hogy a lázadók vezetője, Abu Mohamed al-Dzsolani békés átmenetre törekszik. Az eredményes villámháború alapjaiban rajzolhatja át a Közel-Keletet. Az iszlamista lázadók győzelme nem jelenti a feldarabolt Szíria egységét, de óriási csapást mért az orosz érdekekre, Iránra és a libanoni Hezbollahra.
A tibeti buddhizmus jövője a tét a dalai láma utódjának kiválasztása körüli harcban. Kína maga döntene, hogy legalizálja Tibet 75 évvel ezelőtti megszállását, s az ügyből presztízskérdést csinál Peking.