Európa jobbratolódása a Néppárt megerősödését hozta, a szélsőjobboldali csoportok mint a higanycseppek próbálhatnak összeállni. Emmanuel Macron váratlan reakciójával azt teszteli, hogy a változások origóját jelentő Franciaország tényleg Marine Le Pen pártját akarja-e.
A magyar, lengyel, cseh és szlovák európai parlamenti választások eredményeit elemzi az osztrák lap. A cikk külön kitér a Fidesz európai politikai szerepére, és az Orbán–Magyar-csörtére.
Az EU-n belül olyan ötlet is felmerült, hogy korlátozni kellene az orosz követségi munkatársak és hozzátartozóinak mozgását.
A szlovák kormány törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek értelmében a parlamenti pártok elnökeit, a főügyészt és az Alkotmánybíróság elnökét is megilletné a személyi védelem.
Egyre többen tágítják az ingatlanvásárlási fókuszukat. Az már nem újdonság, ha valaki Magyarország – azon belül is mondjuk a Balaton – helyett külföldön, például Horvátországban vagy Olaszországban vesz lakást, házat vagy nyaralót befektetési céllal. Az utóbbi időben azonban már távolabbi célpontok, Dubaj, Ciprus vagy Spanyolország is alternatívát jelentenek. De vajon ez mennyire jó ötlet? Ezt jártuk körül alaposan szakértő segítségével.
Az orosz elnök számára ajándék az európai szélsőjobb felemelkedése – írja a The Washington Post. A Neue Zürcher Zeitung szerint Le Pen és Meloni sikerét az adja, hogy pártjaik középre igazodnak. Az Egyesült Államok törekszik arra, hogy Európában a kritikus infrastruktúra nehogy kínai kézre jusson – olvasható a Die Pressében. A The Daily Telegraph szerint Németország a káosz, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Franciaország a hosszú instabilitás felé tart. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Amerikai vélemények szerint a lépés a hidegháború idejét idézi fel.
Az orosz erők rakétatámadása Krivij Rih egyik lakóövezetét érte.
Az Adrián történt baleset során az utasokat mentőtutajokba menekítették, így senki nem sérült meg.
A statisztikai hivatal adatai szerint Romániában a legrosszabb a helyzet, és a cseheknél a legkisebb a veszélyeztetett népesség aránya.
Az amerikai gyártó váratlan húzással feltámasztotta a kétezres évek elején még slágerkategóriának számító egyterűt, és milyen jól tette! Teszteltük a Ford Tourneo Courier legújabb változatát.
Ilyet nyilvánosan még Szijjártó Péter sem merne állítani, úgyhogy a megfejtés: Kim Dzsong Un.
Már nem a Scholz-kormány bukása a kérdés, hanem az, hogy a kancellár meddig képes elodázni azt.
Paul Lendvai szerint a magyarországi választás kimenetele pofon Orbán Viktor számára, kérdés, hogy a vég kezdete-e. Az európai viták éleződésére számít Daniela Schwarzer német politológus. Európát globális veszélyek szorongatják, mutat rá Nathalie Tocci, az Olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője. Slawomir Sierakowski politikai elemző szerint az európai választásnak két igazi nyertese van, erről a Project Syndicate-ben ír. Az EP-választást elemzi a Wall Street Journal több cikke is. A Financial Times szerint kockázatos húzás Macron részéről, hogy előrehozott választásokat jelentett be. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A 46 éves kormányfőt pénteken este, két nappal az európai parlamenti választások előtt, egy férfi ütötte meg Koppenhága központjában, és az ütéstől kisebb nyakrándulásos sérülést szenvedett.
Az elnök a Hunter Biden bűnösségét kimondó döntést követően adta ki közleményét.
Franciaországban korántsem annyira népszerű az elnök, mint azt a nemzetközi tekintélye indokolná.
Orbán Viktor szeretné, ha Magyarország olyan különleges státuszt kapna, amely lehetővé teszi, hogy semmilyen formában ne vegyen részt a NATO területen kívüli misszióiban. Ezzel újabb frontot nyit a NATO-val és az EU-val mostanában nem éppen harmonikus viszonyban. Jens Stoltenberg egyenesen a kelet-európai NATO-tagok rigai csúcstalálkozójáról érkezik, ahova Sulyok Tamás államfő nem ment el.
Egy katona és több mentős megsérült.
Az amerikai diplomácia vezetője emellett arra kérte a gázai segélyezésben részt vevő országokat, hogy ők is növeljék a palesztinoknak nyújtott támogatásukat.
