Az USA és Nagy-Britannia elítéli a Hamászt és Putyint, de akadályozza az izraeli vezetők elleni fellépést. De senki nem állhat a törvény fölött – írja több orwelli utalást is tartalmazó véleménycikkében Simon Tisdall.
A napokban Kína “büntető hadgyakorlatot” tartott a sziget körül.
Burgenlandban, a magyar határ szomszédságában nemcsak Esterházy-kastélyok, gyűjtemények láthatók, hanem mögöttük működő gazdaság is feltűnik, amit herceg helyett igazgatók, hitbizomány helyett alapítványok működtetnek.
Az izraeli fegyveres erők (IDF) szombaton is akciókat hajtottak végre a Gázai övezet legdélebbi városában, noha a Nemzetközi Bíróság (ICJ) a rafahi katonai műveletek azonnali beszüntetésére szólított fel.
Lengyelország külügyminisztere szerint szükség van Európa hosszú távú újrafegyverzésére az orosz birodalmi ambíciók letörésére, amelyben az Egyesült Királyságnak is komoly szerepet szánna – írja a Guardian.
Az, hogy az 1995-ös srebrenicai eseményeket népirtásként határozzák meg, az egész balkáni térségre veszélyes ellentéteket szít – állítják azon országok képviselői, köztük Magyarország politikusai, amelyek nemmel szavaztak a második világháború utáni korszak legvéresebb európai tömeggyilkosságát genocídiumnak nyilvánító ENSZ-közgyűlési határozatra. A baj csak az, hogy nem a világszervezet határozata éleszti és mélyíti az ellentéteket, hanem azok a boszniai szerb vezetők, akik jelenleg is a sokat szenvedett Bosznia szétverésén munkálkodnak.
A világhírű amerikai politológus azt mondta a Die Pressének, Trump úgy jelenik meg, mint kívülálló, aki szembemegy az elittel és megszegi a normákat. Kapóra jön neki, hogy mint általában a nyugati világban, a hatalom az Egyesült Államokban is népszerűtlen.
A megállapodásban részt vevő hat ország várhatóan az ellenséges pilóta nélküli szerkezetek elfogására alkalmas rendszereket is felvonultat majd.
A kancellár szerint jelen körülmények között egy tartós tűzszünetre és arra volna szükség, hogy a felek elkötelezzék magukat egy kétállami megoldás iránt.
Háború idején azonban ritka, hogy bárhol is választásokat tartsanak.
Vlagyimir Putyin orosz államfő állítólag hajlandó arra, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén befagyassza az Ukrajna ellen folytatott háborút. Ám ha létre is jön valamiféle tűzszünet, akkor sem lesz vége a több mint egy évtizede tartó válságnak. A szembenállás, még ha sokáig is tart, valamelyik fél teljes – nem feltétlenül katonai, hanem akár gazdasági – vereségével érhet csak véget.
A nyitrabányán meglőtt szlovák kormányfő állapota továbbra is stabil – áll a besztercebányai kórház közleményében.
Izraelnek a törvényszék végzése szerint egy hónapon belül jelentést kell benyújtania a határozat végrehajtásáról.
A kínai hadsereg közleménye szerint ezzel büntetik Tajvant, amiért egy veszélyes szeparatistát választottak elnöknek.
„A cionizmus a legdurvább és legbűnösebb gyarmatosítás, ami létezhet” – hangzott el az imán.
A lap több orosz forrásra hivatkozva azt állítja, hogy Putyin kész befagyasztani az ukrajnai háborút és tárgyalóasztalhoz ülni, ha Ukrajna elismeri a jelenlegi harctéri határokat.
Orbán mini-Dubaj tervéről, illetve az azzal összefüggő politikai konfliktusokról ír a Bloomberg. Az AfD körüli politikai botránnyal foglalkozik a Guardian. Vendégkommentárt írt az Economistba a német kancellár. Mi történik az orosz hadsereg körül? Ezt elemzi a BBC. A gázai helyzetet tárgyalja a Wall Street Journal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A hadsereg vizsgálata a legénység és a légi irányítás közötti beszélgetésben sem talált „semmi gyanúsat”.
A politikai légkör mindenütt rendkívüli módon kedvez a szélsőjobbos pártoknak és politikusoknak, írja az amerikai lap elemzése.
