Nem siette el: III. Károly három napig Franciaország vendége
 

Nem siette el: III. Károly három napig Franciaország vendége

Fél évvel a tervezett időpont után látogat Franciaországba az angol király, akit májusban koronáztak meg. A nyugdíjreform elleni nagy tüntetések miatt Károly inkább Németországot választotta, bár kezdetben Franciaország volt az első számú célpont, hiszen Viktória királynő fia, Edward király Párizsban alapozta meg az Entente cordiale-t, amely szövetségessé tette a brit és a francia birodalmat Németországgal szemben.

Lengyel Miklós Lengyel Miklós


Azerbajdzsán egynapos háborúban szerezte vissza Karabahot az örményektől
 

Azerbajdzsán egynapos háborúban szerezte vissza Karabahot az örményektől

Egy nappal az után, hogy Azerbajdzsán kedden „terroristaellenes” akciót indított az azeri területre beékelődött, örmény többségű és örmény ellenőrzés alatt lévő Karabah ellen, Örményország és a karabahi örmény vezetés gyakorlatilag kapitulált. Elfogadták azt a tűzszüneti megállapodást, amely az örmény hadsereg kivonásáról, a karabahi helyi fegyveres erők feloszlatásáról és arról szól, hogy a 30 évig örmény irányítás alatt lévő Karabahot visszaintegrálják Azerbajdzsánba. A karabahi volt a legvéresebb olyan konfliktus, amely az egykori Szovjetunió szétbomlásának időszakában alakult ki.










Régi feszültséget hozott a felszínre egy szikh vezető meggyilkolása Kanadában
 

Régi feszültséget hozott a felszínre egy szikh vezető meggyilkolása Kanadában

Kanada kiutasította az országból az indiai nagykövetség egyik vezető diplomatáját és ezzel új szintre emelkedett Ottawa és Újdelhi hónapok óta tartó vitája. A feszültség hátterében az áll, hogy a kanadaiak – valószínűleg szilárd bizonyítékok alapján – azzal vádolják az indiai titkosszolgálatot, hogy az áll egy Kanadában élő szikh vezető elleni gyilkos merénylet hátterében.



Egy éve tartanak az iráni tüntetések, de az EU-nak még mindig nincs egységes stratégiája
 

Egy éve tartanak az iráni tüntetések, de az EU-nak még mindig nincs egységes stratégiája

Az Európai Parlament emberi jogi albizottsága szakértőkkel együtt tartott vitát arról, hogyan értékelhetjük az iráni tüntetések elmúlt egy évét. Habár az EU viszonylag aktívnak számít az iráni emberi jogi helyzet követésében és a rezsim szankcionálásában, a döntések többsége a tagállamok kezében van, amelyek közül egyeseket kevéssé érdekel a tüntetések női és emberi jogi aspektusa.