A szennyezett Szajna és más problémák ellenére is profi és emlékezetes olimpia volt ez, írja a Süddeutsche és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Foreign Affairsben elemzők arról írnak, hogy Putyin egyre komolyabb erőket fordít a Nyugat-ellenes szabotázsokra. A Daily Telegraph a kurszki ukrán offenzívával foglalkozik, a Guardian pedig Kamala Harris és alelnökjelöltje kampányát értékeli. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Emmanuel Macron, Keir Starmer és Olaf Scholz előbb megdicsérték Katart, Egyiptomot és az Egyesült Államokat a tűzszünetért folytatott fáradhatatlan munkájukért, majd közölték, hogy Iránt és a szövetségeseit tekintik felelősnek, ha ez a folyamat ismét zátonyra futna.
Miután Zelenszkij hivatalosan is elismerte a támadás tényét, az ukrán kormányzat más tagjai is közlékenyebbek lettek, egy tisztviselő szerint több ezer katonájuk vesz részt a hadműveletben.
A vezércikk úgy értékeli, hogy a játékok segítettek összehoznia a világot, pont akkor, amikor úgy tűnik, hogy az évtizedek óta nem volt ennyire megosztott.
A republikánus elnökjelölt szerint demokrata riválisa az ő ötleteivel kampányol.
A gép kevesebb mint egy perc alatt csaknem 4000 métert veszített repülési magasságából.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz erők tüzet gyújtottak a nukleáris létesítmányben, amelyet ellenőrzésük alatt tartanak, az orosz külügyminisztérium viszont azt közölte, hogy Ukrajna folytat “terrorakciót” a térségben.
Joe Biden elmagyarázta, miért szállt ki a Fehér Házért folyó versenyből. A távozó amerikai elnök a CBS News-nak adott interjújában arról beszélt, hogy muszáj legyőzni Donald Trumpot, és elárulta, fogalma sincs, hogy ő maga hány éves.
A cél, hogy "fokozzák a harckészültséget és az éberséget", hiszen Irán megtorlást ígért Izraelnek Iszmail Haníje Hamász-vezér likvidálásáért.
Egy izraeli személyt megöltek, egy másikat pedig megsebesítettek vasárnap palesztin fegyveresek, akik tüzet nyitottak a megszállt Ciszjordánia egyik főútvonalán.
Két térség lakóit is otthonuk elhagyására szólították fel a görög hatóságok, miután a tűz elérte a lakóépületeket is.
A rengésről először Békéscsabáról érkezett jelzés.
Több tucat fehér háromszöggel megjelölt katonai járművet azonosítottak.
A támadást azután ismerték el, hogy a Politico olyan emailket kezdett kapni, melyben egy névtelen feladó belsős dokumentumokat küldött a kampányról.
Pattanásig feszült a helyzet Venezuelában, miután Nicolás Madurót nemcsak az ellenlábasai vádolják csalással, de egyre több ország is az ellenzéki jelöltet ismeri el az elnökválasztás győzteseként.
Az EP-választások után az uniós rivaldafény az európai biztosi jelölésekre kerül át, ennek részeként a magyar kormány újrázásra javasolta Várhelyi Olivér jelenlegi bővítési biztost. Összeszedtünk mindent, amit jelenleg tudni lehet arról, hogy a 27 tagállamban hol kit szeretnének a brüsszeli testületbe delegálni.
A Venezuelát diktatórikus módon irányító baloldali populista Nicolás Maduro nem hajlandó tárgyalni az ellenzékkel, a választás ügyében döntő Legfelsőbb Bíróság ítélete pedig borítékolható, miután a testület a rendszer lekötelezettje.
A Washington Post világhírű elemzője, Fareed Zakaria úgy véli, Kamala Harris szokatlan utat választott, és ez kifizetődhet az elnökválasztáson Trump ellen. A Die Presse cikke szerint Európa gyakran teljesen vak, amikor a potenciális terroristákat kell kiszűrni, a Swift-koncert ellen készülő támadásra is Amerika figyelmeztetett. A Guardian elemzője azt vizsgálja, hogy a máskor uborkaszezonnak minősülő augusztus idén miért szól háborúról, éhségről és pánikról. Nemzetközi lapszemle.
A neves orosz író szerint a világ Hitlerrel nem kötött volna olyan alkut, mint a Kreml urával, aki kicsikarta, hogy visszanyerje szabadságát a titkosszolgálat ezredese, miután 5 éve Berlinben megölt egy emigráns csecsen katonai vezetőt. Az elnök ily módon bizonyította, hogy hajlandó tárgyalni – a saját feltételei alapján, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitungban az Ukrajna lerohanása óta Németországban élő neves orosz író.
Az ukrán elnök először beszélt nyíltan arról, hogy az ukrán csapatok behatoltak orosz földre, és “az agresszor területére” tolják a háborút. A területen, Kurszk térségében az orosz védelmi minisztérium szerint eközben megállították az ukrán előrenyomulást.
