Von der Leyen és társai: minden, amit az új európai biztosok jelöléséről tudni érdemes
Az EP-választások után az uniós rivaldafény az európai biztosi jelölésekre kerül át, ennek részeként a magyar kormány újrázásra javasolta Várhelyi Olivér jelenlegi bővítési biztost. Összeszedtünk mindent, amit jelenleg tudni lehet arról, hogy a 27 tagállamban hol kit szeretnének a brüsszeli testületbe delegálni.
Miután az Európai Parlament július 18-án támogatta, hogy Ursula von der Leyen újabb öt évre az Európai Bizottság elnöke legyen, korábban pedig a tagállami vezetők az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének kinevezték az észt Kaja Kallast, illetve megválasztották az Európai Tanács elnökének a portugál António Costát, az ötévenkénti uniós vezetői rotáció következő állomásaként az Európai Bizottság biztosi testületének kiválasztása következik.
Ursula von der Leyen ambíciója szerint az új biztosi testületének kiválasztása a 2024-2029-es periódusra szeptemberi közepi EP-meghallgatások után, egy remélhető, de messze nem borítékolható októberi EP-végszavazást követően novemberi hivatalba lépéssel zárulhat. Ez azonban inkább kincstári optimizmus, mint reális forgatókönyv.
A jelölési folyamat
Az Európai Bizottság biztosi testületének kiválasztása kötött szabályok és eljárások mentén történik. Az uniós alapszerződés 17. cikke szerint minden tagállam egy-egy biztost jelöl az Európai Bizottságba, ezek a jelöltek különböző portfóliókért felelnek majd a Bizottságban. A jelölési folyamat során a tagállamok kormányaik által választott személyeket ajánlanak, akiket aztán az Európai Bizottság elnöke hagy jóvá. Ursula von der Leyen a tagállamokkal együttműködve alakítja ki a végső listát, kötelezően figyelembe véve a nemi és földrajzi egyensúlyt is. Ha pedig az EP végszavazásán nem kap bizalmat a lista, annak módosítása, sakkozás a portfóliókkal és nevekkel is a bizottsági elnök hatáskörébe tartozik.
Az Európai Parlament szerepe
A jelölteket első körben az Európai Parlament szakbizottságai hallgatják meg, hogy felmérjék alkalmasságukat a posztjukra. Ezek a meghallgatások lehetőséget biztosítanak a parlamenti képviselők számára, hogy kérdéseket tegyenek fel a jelölteknek, és értékeljék elképzeléseiket, terveiket. A meghallgatások eredményei alapján a szakbizottságok véleményt nyilvánítanak a jelöltekről.
A meghallgatásokat követően az Európai Parlament plenáris ülése szavaz a teljes biztosi testületről. Ez a szavazás döntő fontosságú, mivel a Bizottság csak akkor léphet hivatalba, ha a parlament jóváhagyja. A szavazás során a képviselők mérlegelik a jelöltek meghallgatásának eredményeit és a szakbizottságok véleményeit, de csak egyben tudják vétózni, vagy az egész biztosi testület jelölését elfogadni.
Az alábbiakban a PULSE-projektben résztvevő európai lapok munkatársai által közösen, nemzeti forrásokból összeállított friss listát közlünk:
Németország
Mivel mind a 27 EU tagállam csak egy embert delegálhat az Európai Bizottságba, a németek Ursula von der Leyen újraválasztása nyomán betöltötték a nekik járó biztosi posztot.
Magyarország
Magyarország miniszterelnöke július 29-én posztolta az X-re, hogy miután telefonon egyeztetett Ursula von der Leyennel, ismét Várhelyi Olivért jelöli Magyarország biztosi delegáltjaként.
Az elmúlt öt évben Várhelyi biztos bebizonyította, hogy az EU pozitív erőként képes változást hozni a szomszédságában és azon túl is. Kiváló munkát fog végezni a következő Bizottságban
– jelezte Orbán. Az EUrologus a portfolió-várakozások kapcsán brüsszeli forrásokból azt hallotta, háttérbeszélgetésen magyar diplomácia abbéli reményét fejezte ki, hogy a következő magyar biztos is a bővítési portfólióért felelhet majd. Ennek valódi esélye azonban elenyésző, hiszen a biztosi portfóliók elosztása egy hatalmas, sok bábus táblajáték, amelyben rengeteg szempontot figyelembe véve dőlnek el a részletek. Másrészt folyosói pletykák szintjén Brüsszelben is hallani arról, hogy Győri Enikő a Fidesz EP-képviselője, volt madridi nagykövet és uniós ügyekért felelős volt államtitkár lehet Orbán igazi jelöltje. Emlékeztetőképp: öt éve is elbukott az először a magyarok által a biztosi posztra jelölt Trócsányi László jelölése, EP-szakbizottsági meghallgatása után.
Olaszország
A Giorgia Meloni által vezetett olasz jobboldali kormány hivatalosan még nem jelentette be jelöltjét, és azt sem jelezte, mikor teszi ezt meg (ellentétben a legtöbb más európai országgal). Fitto azonban egyértelműen a befutó: Fulvio Martusciello, a Forza Italia európai parlamenti küldöttségének vezetője az Euronewsnak adott exkluzív interjújában kijelentette:
A biztosnak Raffaele Fitto miniszternek kellene lennie. Ezt már alaposan megvitattuk, és ő lesz az.
Antonio Tajani, Olaszország miniszterelnök-helyettese és 2022 óta külügyminisztere kijelentette: “Olaszországnak joga van egy erős biztoshoz. Fitto kiváló jelölt, mert ismeri az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot, ismeri a Tanácsot”. Fitto jelenleg az európai ügyekért felelős miniszter a Fratelli d’Italiától, a Forza Italiával és a Ligával alkotott kormánykoalíció fő partnerétől, amely 2022. október 22-én lépett hivatalba. Korábban 1999 és 2000 között, majd 2014 és 2022 között ismét európai parlamenti képviselő volt (2019 óta az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjának társelnöke). Emellett 2000 és 2005 között Puglia régió kormányzója volt, 2008 és 2011 között pedig a Silvio Berlusconi által vezetett utolsó kormányban a régiókért és a területi kohézióért felelős miniszter volt. Jelöltségét nemcsak az olasz kormány, hanem az Európai Parlament több tagja is támogatja, mivel olyan személyiségnek tartják, aki képes hatékonyan képviselni az olasz érdekeket Brüsszelben.
Lollobrigida (aki Meloni sógora) tartalék opciónak számít, állítólag nemrég emiatt kezdett intenzív angol nyelvtanfolyamra járni.
Csehország
A csehek jelöltje Jozef Síkela jelenleg ipari és kereskedelmi miniszter a kormánykoalíciós STAN párt jelöltje. Korábban az Erste Banknál dolgozott, és az Erste Group igazgatósági tagja volt. Jelenleg az ország vezető politikai alakjai közé tartozik az energetikai átállás területén. Petr Fiala miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy kormánya erős gazdasági portfóliót szeretne Jozef Síkelának.
Bulgária
Bulgária 2021 óta politikai válságban van. 2021 óta öt parlamenti választást tartottak, de stabil kormány azóta sem alakult. Amennyiben az EU-biztos jelöléseket a jelenlegi ügyvivő kormány teszi meg (amelyre erősen hat a GERB párt az Európai Néppárt családjából), két legvalószínűbb opció közül választhatnak. Az első a jelenlegi bolgár EU-biztos, Iliana Ivanova, aki jelenleg az “Innováció, kutatási, kultúra és ifjúság” portfólióért felel. 2023-ban lett bolgár EU-biztos, mert az előző biztos, Mariya Gabriel, Bulgária miniszterelnök-helyettesi poszjára távozott. 2013 és 2023 között Iliana Ivanova az Európai Számvevőszék tagja volt. A másik jelölt opció Eva Maydell lehet. A 38 éves Maydell harmadik ciklusát kezdte meg most az Európai Parlamentben, és főként a digitalizációval és a mesterséges intelligencia szabályozásával foglalkozik.
Románia
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke múlt szerdán bejelentette, hogy férfit fog javasolni Románia európai biztosának az új Európai Bizottságban.
Két hölgy után (Corina Crețu és Adina Vălean) úgy gondolom, hogy most egy férfit fogunk javasolni. Ismétlem, kétszer javasoltunk két hölgyet. Úgy gondolom, hogy ezúttal egy urat javasolhatunk
– mondta Marcel Ciolacu, amikor újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy Románia két jelöltet nevez-e meg az egyenlő esélyek biztosítása érdekében.
Azt is megemlítette, hogy benyújtotta a PSD európai politikai családjának, az S&D-nek, hogy Románia a gazdasági biztosi posztot szeretné. Bár nem nevezte meg a jelöltet, minden arra utal, hogy Mihai Tudose lesz az, aki a PSD-PNL közös listájának első helyezettje volt az EP-választásokon. Mihai Tudose korábbi román miniszterelnök és gazdasági miniszter is volt.
Spanyolország
Teresa Ribera, jelenleg Spanyolország ökológiai átmenetért felelős minisztere, várhatóan biztosi jelölést kap. Ő volt a Szocialista Párt (PSOE) vezető jelöltje a június 9-i európai választásokon, ahogy a jelenlegi külügyi főképviselő, Josep Borrell a 2019-es EU választásokon, jelezve Pedro Sánchez elnök szándékának komolyságát a jelölésére. Ribera nyíltan kifejezte érdeklődését a poszt iránt, de a döntés Sánchez kezében van, még nincs információ a végleges döntésről.
Ribera a spanyol kormány egyik központi alakja, aki elérte az úgynevezett “ibériai kivételt”, amely lehetővé tette Spanyolország és Portugália számára a gázárak csökkentését, ami különösen fontos volt egy olyan kormány számára, amely politikai legitimitását nagyrészt arra alapozza, hogy Brüsszelben tiszteletet vívott ki. Ribera az EU egyik megbecsült alakja, és az energiapiachoz kapcsolódó reformok vezető hangja volt az energiaválság kezdetét követően.
Görögország
Bár Ursula von der Leyen levelet küldött az EU tagállamainak, hogy két jelölt nevét szeretné látni minden országtól, Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök a napokban utalt arra, hogy csak egy nevet javasolnak (hogy elkerüljék a személyes sérelmeket elutasítás esetén). A jelenlegi favorit a Brüsszelbe való kijutásra a Közép-Macedónia regionális kormányzója, Aposztolosz Cicikosztasz. Információk szerint Cicikosztasznak erős esélyei vannak (jelenleg a legerősebbek), de még nem biztos, hogy véglegesítik jelölését. Ha mégis, az azt jelzi, hogy a miniszterelnök Görögország északi részére helyezi hangsúlyát. Különösen az európai választások eredményei után, amikor az Új Demokrácia veszteségeket könyvelhetett el, miközben kis szélsőjobboldali pártok erősödtek meg.
Franciaország
Thierry Breton a jelenleg is regnáló francia uniós biztos jelölte Emmanuel Macron elnök. Ambíciója egy kibővített portfólió megszerzése a gazdasági biztonság és védelem terén.
Breton jelölésekor nem is a személy volt az érdekes, hanem az időpont: Macron ugyanis a nemzetgyűlési választások előtt már megnevezte, emiatt fő riválisa, a Nemzeti Tömörülés vezetői élesen bírálták.
Írország
Micheál Martin (miniszterelnök-helyettes és korábbi miniszterelnök) és Charlie McConalogue (agrárminiszter) szerepel a jelöltek között. A várakozások szerint a Fianna Fáil (Írország nemzeti pártja) fogja megtenni a jelölést.
Lettország
Valdis Dombrovskis (jelenlegi kereskedelmi biztos) várhatóan folytatja munkáját. A brüsszeli berkekben felmerült, hogy a jelenlegihez hasonló vagy esetleg Ukrajnával kapcsolatos portfóliót kaphat Dombrovskis.
Litvánia
Gabrielius Landsbergis (külügyminiszter) erős jelölt egy külpolitikai portfólióra.
Luxemburg
Christophe Hansen és Nicolas Schmit szerepelnek a listán, esélyesként egy pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosi posztra.
Málta
A máltai kormány által delegált Glenn Micallef jelölése vitákat váltott ki fiatal kora és politikai tapasztalatlansága miatt. A 34 éves Micallef fénysebességgel lépkedett fölfelé a Málta közigazgatásában, olyan pozíciókat betöltve, mint Robert Abela miniszterelnök kabinetfőnöke és Málta EU-koordinációs osztályának vezetője Brüsszelben. Politikai tisztséget azonban soha nem töltött be, ami eltér attól a bevett gyakorlattól, hogy tapasztalt politikusokat, gyakran volt minisztereket neveznek ki az Európai Bizottságba.
Jelölése ellentétes Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének azon preferenciájával is, hogy a fővárosok férfi és női jelölteket is javasoljanak, és tapasztalt politikusokat válasszanak. Abela kabinetjének egyes tagjai állítólag meglepődtek Micallef jelölésén, és aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy tapasztalatlansága miatt Málta kevésbé jelentős portfóliót kaphat a Bizottságban. Málta, Ciprussal együtt, egy új mediterrán biztos posztjára pályázik, amelyet eredetileg Abela miniszterelnök javasolt. Ez az ambíció kerülhet veszélybe Micallef tapasztalatlansága okán.
Hollandia
Wopke Hoekstrát (jelenlegi klímaügyi biztos) jelölte a miniszterelnök, annak ellenére, hogy a holland belpolitikai dinamika meglehetősen kiszámíthatatlan.
Lengyelország
Radosław Sikorski nem lesz lengyel EU-biztos, mert ez túl alacsony funkció az ambícióihoz és képességeihez képest. A lengyel diplomácia vezetője az EU külpolitikájának egyik főszereplője lett, Európán kívül is elismert, és számos kapcsolata van a tengerentúl politikusaival. Még az európai parlamenti választások előtt Varsóban azt beszélték, hogy az egyetlen EU-funkció, amely érdekelné, a kül- és biztonságpolitikai főképviselő posztja lenne. Mivel azonban Sikorski az Európai Néppárt politikusa, amely már adott egy bizottsági és parlamenti elnököt, egy ilyen kinevezés nem merült komolyan fel. Sikorski inkább a következő évi elnökválasztásokon indulhat a KO jelöltjeként, ráadásul nem is esélytelenül.
Lengyelország erősen pozicionálta magát az EU posztért folytatott harcban. Ursula von der Leyen újraválasztása Donald Tusknak köszönhető, és ezt meg kell majd hálálnia. Még nem világos, hogy Lengyelország fontos gazdasági portfóliót vagy szomszédságpolitikai és bővítési biztosit fog-e kapni. Az utóbbi posztnak lenne értelme, mivel Varsó így ellenőrizhetné az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások menetét.
Nincs azonban hivatalos lista a lengyel biztosjelöltekről. Úgy tűnik, hogy ezt a pozíciót Piotr Serafin tölthetné be, aki jelenleg Lengyelország állandó EU-képviselője. Ő Tusk egyik közeli munkatársa a miniszterelnöki periódusából.
Portugália
Miguel Poiares Maduro akadémikus (Firenzei Európai Egyetem) és volt regionális fejlesztésekért felelős portugál miniszter az egyik sokat emlegetett biztosjelölt. A másik Maria Luísa Albuquerque volt államügyi, illetve pénzügyekért felelős miniszter. A portugál biztosjelölésről a végső szót Luís Montenegro miniszterelnök mondja ki.
Szlovénia
A kormány megkezdte Tomaž Vesel jelölésének tárgyalását, akit a Szabadság Mozgalom és a szociáldemokraták jelöltje. Vesel jogász végzettségű, 2013 és 2022 között az Szlovén Állami Számvevőszék elnöke volt.
Horvátország
Dubravka Šuica az Európai Néppárttól, jelenleg a demokrácia és demográfia portfolióért felelős biztos a jelöltek között van. Véglegeset még nem tudni a horvát kormány jelöltjéről.
Ez a cikk a PULSE-projekt határokon átnyúló újságírói együttműködés keretében készült az Európai Bizottság támogatásával.
A cikk létrejöttéhez hozzájárultak: Folk György (EUrologus/HVG, Belgium), Sebastian Pricop (HotNews, Romania), Simona Kostadinova (Mediapool /Bulgária), Petr Jedlička (Denik Referendumtól / Csehország), Antonio Villareal és Guillermo Cid (El Confidencial / Spanyolország), Kostas Zafeiropoulos ( EFSYN / Görögország).
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
