Fokozott harckészültségbe helyezték a szerb hadsereget, amelynek egységei megindultak koszovói határ felé. A lépés előzménye, hogy Koszovó szerbek lakta részén több faluban is zavargások törtek ki, mert a helyi szerbek nem ismerik el az áprilisban ott tartott időközi önkormányzati választások eredményét.
Norvégia, Belgium, Portugália és Lengyelország már felajánlotta segítségét a képzési programban.
Június végére 65 millió új fertőzöttre kell számítani hetente.
Több olyan európai példát látunk Olaszországtól Finnországon át Ausztriáig, ahol a konzervatívok politikai céljaikra felhasználják a szélsőjobbot. Ezzel pedig ők maguk fenyegetik a demokráciát, írja a politológus az osztrák Der Standardban.
A nyugati „genderideológia" elleni küzdelmet tűzte zászlajára, és a gyermekvédelem álarcába burkolózik az erősödő román szélsőjobb, amely már a politikai agressziótól sem riad vissza. A radikálisok témáit az RMDSZ nem képviselheti tovább, miközben bizonytalanná vált kormányzati szerepe.
A titkosszolgálat azt nem közölte, hogyan sikerült megakadályozni a merényletet.
A támadás Dnyipro városát érte, sok a sérült, köztük gyerekek.
A legtöbb áldozatot 2014-ben követelte a hegy, akkor 17 ember halt meg odafönn.
A Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman szerint egyértelműen az ellenzéki republikánusok a felelősek a költségvetési válságért. Kína kivár a vezetéképítéssel, az orosz gáz jó része Putyin nyakán maradhat. Moldovának szerencséje van, hogy még egyáltalán létezik. A szíriai elnök rehabilitálását meg kell akadályozni. Sötét időket idéz az osztrák szélsőjobboldali pártvezér nyelvezete. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A katonákat a beszámolók szerint hazaküldték, fegyelmi eljárás vár rájuk.
Ez az eddigi legsúlyosabb büntetés, amit a Capitolium ostromának ügyében kiszabtak.
Erről Putyin bábáskodása mellett, Moszkvában nyilatkoztak a felek.
Cikkünket a Tarnóy Péter leleplezéséről szóló hírek ihlették, ám fontos hozzátenni, hogy a brit közéletben viszonylagos rendszerességgel buknak le a csehszlovák állambiztonság egykori ügynökei, még miniszter és miniszterelnöki magántitkár is akadt közöttük.
Vlagyimir Putyin orosz elnök március végén jelentette be, hogy taktikai atomfegyvereket telepítenek Fehéroroszországba.
Joe Biden a sokadik elnök, aki próbál rendet tenni a bevándorlási ügyekben, ám a pártokat is megosztó politikai ellentétek miatt minden átfogó megoldás ötlete megbukik. Most a mexikói határon megszűnt a Covid idején bevezetett rendszer, az újat tesztelik.
Az utóbbi időben megszaporodtak a feltehetőleg ukrán különleges erők által elkövetett merényletek, dróntámadások orosz földön. Amikor ilyen történik, az ukrán kormányzat rendszerint letagadja, hogy bármi köze lenne hozzá. Amerikai hírszerző ügynökségek szerint lehet, hogy ez így is van, és Zelenszkij valóban nem engedélyezi közvetlenül ezeket a műveleteket.
A nem szokványos fogolycsere arra utalhat, hogy a Wagner-csoport valóban kivonul a területről.
Hétfő óta teljes a felfordulás az ukrán-orosz határ orosz oldalának közvetlen közelében lévő Belgorod térségében. Ukrajna felől ugyanis Kijev támogatását élvező orosz fegyveresek hatoltak be Oroszország területére és állítólag ellenőrzésük alá vontak három kisebb települést. Moszkvában azt állítják, hogy a „terroristákat” kiszorították az országból vagy megölték őket, ám egyelőre úgy tűnik, még mindig nem állt helyre a rend. Ez volt az első alkalom, hogy a tavaly február óta tartó Ukrajna elleni invázió kezdete óta oroszországi területre is kiterjedtek a harcok.
Újabb módosítást javasoltak a Duma képviselői ahhoz a törvényhez, amelynek értelmében „idegen ügynöknek” lehet nyilvánítani szinte bárkit, aki külföldről jut pénzhez. A szigorítás szerint mindenki bírságolható lenne, aki együttműködik egy „ügynökkel” – akár tud róla, akár nem.
