Trump vámháborúja nagyhatalmi présbe szorította a mindig lavírozó Indiát
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
Az USA kiáll Izrael mellett a Hezbollah ellen, de a gázai háborút be kell fejeznie. Ezzel a kettős üzenettel tért haza Benjamin Netanjahu az amerikai látogatásáról. A vizitről a felbolydult amerikai belpolitika elterelte a figyelmet, de az izraeli kormányfő amúgy is kivárásra játszik.
Negyedszer szólalhatott fel a washingtoni kongresszus együttes ülésén a múlt héten Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, és ezzel még Winston Churchill néhai brit miniszterelnököt is felülmúlta, aki háromszor léphetett fel a Capitolium pódiumára. Sőt, a veterán izraeli politikust – annak 2022. novemberi újraválasztása óta – először fogadta a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnök, aki ugyan teljes mértékben elkötelezett Izrael mellett, de már nyíltan bírálja Netanjahut a humanitárius katasztrófát okozó gázai háború miatt.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a washingtoni kongresszus együttes ülésén 2024. július 24-én
AFP / Allison Bailey / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Ám a rivaldafényt pont az amerikai belpolitika lopta el Netanjahu elől, hiszen a nagy jelentőségű látogatása egybeesett azzal, hogy Biden visszalépett az elnökségért folyó küzdelemből, és egyértelművé vált, hogy pártja az alelnökével, Kamala Harrisszel próbálja megőrizni a Fehér Házat. Az izraeli kormányfő útja azonban abból a szempontból mégis fontos volt, hogy e sorsdöntő pillanatban találkozni tudott Bidennel, Harrisszel és Donald Trump republikánus elnökjelölttel is.
Újra nyilvánvalóvá vált, hogy – amit mindhárom vendéglátója is hangsúlyozott – az USA számára alapvető fontosságú az ellenséges környezetben létező Izrael biztonsága. Ennek az elkötelezettségnek máris egyértelmű tanújelét adta Washington, miután a Hezbollah libanoni szervezet szombaton rakétacsapást mért a Golán-fennsíkon egy futballpályára, és 12 fiatal életét vesztette. A 10 és 20 év közötti áldozatok a Szíriától 1967-ben elfoglalt, majd később annektált területen élő drúz közösséghez tartoztak.
Az etnikailag arabnak tekintett drúzok az iszlámból származó sajátos vallást követnek, lojálisak Izraelhez, és – ellentétben a palesztin arab kisebbséggel – szolgálnak az izraeli hadseregben. A támadás azért is keltett a szokásosnál is nagyobb felháborodást Izraelben, mert a Hamász 1200 halálos áldozattal járó, tavaly október 7-ei brutális támadása óta ez volt a legnagyobb izraeli veszteséggel járó incidens.
