Koronavírus és higiénia kontra műanyagmentesség: bár 2021 januárjától betiltanak az Európai Unióban bizonyos egyszer használatos termékeket, mostanra más termékek okoznak gondot: nejlonzacskó és szívószál helyett egyszer használatos szájmaszkokat és gumikesztyűket mos partra a víz.

Az éttermekben, vendéglátóhelyeken is változott a helyzet: amíg korábban az asztalokon nagyobb tubusban kínálták a ketchupot, majonézt és mustárt, a házhoz szállítás elterjedése és a fertőzésveszély miatt most a többszöröse fogy az előre csomagolt, kis kiszerelésű tasakos éttermi fűszereknek és szószoknak. 

Túry Gergely

A házhoz szállításra áttérő éttermeknek pedig az egyszer használatos ételhordó dobozok jelentették a túlélés zálogát. Az üzletek is váltottak: higiéniai okokból előre csomagolják a pékárukat, és számos kávézó nem fogadott el saját bögrét.

Június végén aztán közel 120 tudós – köztük virológusok, biológusok, orvosok és kémikusok – írta alá azt a közleményt, amiben megerősítették:

megfelelő mosás és fertőtlenítés mellett semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár a koronavírus-járvány idején sem, ha újrahasználható saját tartóba, dobozba vagy zsákba vásárolunk, a koronavírus ugyanis legfőképpen cseppfertőzés útján terjed.

Szívószálra a koronavírus-járvány miatt sincs szükségünk

„A koronavírus-járvány háttérbe szorította a hulladékmentesség vagy a műanyagmentesség fontosságát, ami szerintem természetes. A legfontosabb az egészség, és ha ennek átmenetileg az az ára, hogy a kávézóban nem fogadják el a saját bögrédet, csak egyszer használatos pohárba adnak kávét, vagy kénytelen vagy gumikesztyűt viselni a kórházban, akkor ezt el kell fogadni” – mondja Bitay Andi, a Maison Blog és a Kacatmentes otthon podcast alapítója. „Ezeket lehet, hogy megváltoztatta a járvány, de azt nem, hogy továbbra is az a cél: ne fulladjon bele a bolygó a műanyagba, és ennek érdekében figyelmet fordítunk arra, hogy mit és hogyan vásárolunk” – teszi hozzá.

Sztavi photo - Hikisch Gergely

Andi egy éve lelkesebben állt a műanyagmentességhez, azt remélte, mostanra lényegi változások történnek gazdasági és politikai szinten is, ami azonban az embereket illeti, szerinte javult a helyzet: "Sokan vannak, akik ezekben a hónapokban rájöttek otthon arra, hogy mennyi mindent el tudnak készíteni a saját kezükkel, és az milyen örömet tud okozni, vagy épp arra jöttek rá, mennyire nagy jelentősége van annak, hogy legyenek olyan zöld területek, ahova ki lehet menni” – sorolja.

Munkácsi Brigitta, a Nempazar alapítója is úgy érzi, nem sok minden változott az életmódját illetően a koronavírus nyomán. Mivel az egészségünk és az anyagi helyzetünk is bizonytalan, így érthetőnek tartaná, ha idén „nem szólna akkorát” a műanyagmentes július, mégis azt tapasztalja, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a téma iránt – a honlapján és a Facebook-csoportos közösségén legalábbis egyértelműen ez látszik.

Sztavi photo - Hikisch Gergely

„Ami felesleges, az most is felesleges” – szögezi le Antal Évi, a Vászonzsákoslány. „Ezen nem változtatott a koronavírus-járvány: amit ki lehet váltani, vagy újra lehet hasznosítani, vagy van lebomló megfelelője, arra ugyanúgy nincs szükség” – teszi hozzá. A vidéken töltött önkéntes karantén más beismerést is hozott számára, és valamennyire enyhült is, hiszen Budapesttel ellentétben sok településen egyszerűen kivitelezhetetlen, hogy csomagolásmentesen vásároljunk. „Még ha van is piac, ha bármilyen száraz ételre van szükséged, akkor egyszerűen a helyi szupermarket előre csomagolt kínálatára vagy rákényszerülve” – emeli ki.

Az elmúlt egy évet azonban pozitívan nyugtázza: „Egyre több kávézóban már vagy nincs, vagy csak fémből készült szívószál van. Egyre több céget foglalkoztatja a hulladékmentesség. Egyre többen vásárolnak saját zsákba, vagy szütyőkbe tavalyhoz képest” – sorolja.

AFP / Eric Baradat

Mostanra azonban abban hisz, hogy nem kell megfeszülnünk és tökéletességre törekednünk. A zero waste életmódot „elengedte”. Inkább a low waste, vagyis a kevesebb hulladékot csökkentő irányt tartja reálisnak. Az elmúlt időszakot pedig arra is használta, hogy számos témában jobban elmerüljön, és hogy még inkább megnézze a problémák komplexitását. „Igen, a műanyagszennyezés komoly probléma, hogy lassan több műanyag lesz a vizekben, mint hal. De ebben az is ott van, hogy túlhalásszák a tengereket, óceánokat” – mondja példaként. „Vannak legalább ilyen durva környezetvédelmi problémák: így az üvegházhatásúgáz-kibocsátás vagy a nagyipari állattartás. Az egyéni hulladéktermelés ezek mellett összességében eltörpül” – mutat rá.

„Az emberek ráadásul addig mennek el a környezettudatosságban, ameddig ez kényelmes nekik: egy villanykörtét kicserélnek energiatakarékosabbra, de a húsról már sokan nem mondanának le” – mondja. S bár a hulladékszegény életmód továbbra is fontos, arra is felhívja a figyelmet, hogy 100 százalékosan kivitelezhetetlen: „Akármit is vásárolsz, blokkot adni fognak, és a gyógyszereket is be kell hogy csomagolják, hogy csak néhányat említsek. Sok mindenre még egyszerűen nincs más megoldás” – mondja.

Hogy nézett ki a járványidőszak a csomagolásmentes boltokban?

„A műanyagmentes július nem arról szól, hogy a műanyag ördögtől való, hanem az egyszer használatosokról való lemondást értjük alatta. Én is egy 10 éves műanyag ételhordó dobozt használok, és még várhatóan tíz évig ugyanazt fogom” – mondja Pocsaji Csilla, a 2019 novemberében nyitott békéscsabai Tebe hulladékmentes bolt alapítója. Szerinte a koronavírus sokaknak egy pofon volt, de nevelő szándékkal: „hozhat változást a koronavírus a műanyagmentes júliusnál, de pozitív értelemben. A napokban beszélgettem egy új vásárlóval, akit ez alatt az időszak döbbent rá arra, mennyi hulladékot termel, és ezen változtatni akar” – teszi hozzá.

Sztavi photo - Hikisch Gergely

A működésükben különösebb fennakadást nem okozott a járvány: eddig is kesztyűben és maszkban töltötték fel a tárolókat és adagolókat. „Persze benne volt az emberekben a félelem, és

volt, aki a zacskót is zacskóval fogta meg.

De elmúlt minden aggodalom, amikor látták, hogy csak az eladók szolgálhatnak ki, és hogy minden milyen steril” – emlékszik vissza. Neki a koronavírus ráadásul sok új vásárlót hozott. „Volt egy időszak, amikor Békéscsabán csak nálunk lehetett lisztet venni, ennek híre ment, és ők azóta is visszajárnak” – meséli Pocsaji Csilla. Szerinte a koronavírus egyfajta változtatást is kikényszerített az emberekből: „Sokan rákényszerültek a tudatosságra, és rájöttek, hogy ez jó. Vegyük a maszkot: megveheted 400 forintért az egyszer használatosat, és megveheted 1200 forintért egy helyi varrónőtől azt a textilmaszkot, amit utána számtalanszor újra fel tudsz venni, mert gond nélkül fertőtlenítheted” – mondja.

Tebe hulladékmentes bolt

A Fő utcai ne pazarolj csomagolásmentes boltnál azok a vásárlók, akik távolabbról jártak hozzájuk, érthető módon nem akartak kerületeket átutazni, de a törzsvásárlók ugyanúgy náluk vásároltak a kijárási korlátozás idején. Ők a heti adag helyett 1,5-2 hétre szerezték be a termékeket, de pánikvásárlásról, felhalmozásról szó sem volt. Az alapítók viszont napok alatt összeraktak egy webshopot a zöldség-gyümölcs beszállítójukkal közösen, ami új vevőket is hozott, akik azóta heti rendszerességgel vásárolnak már tőlük. „A boltban egyszerre két fő tartózkodhatott és az eladók szolgáltak ki mindenkit, így kétszer annyi emberre volt szükségünk” – emlékszik vissza Magyar-Hikisch Ági, az egyik alapító.

A fertőzésveszély miatti aggodalommal nem találkoztak a vevők részéről: „Egy hagyományos boltban mindenki összefogdos mindent, itt mindenki sokkal tudatosabb és jobban odafigyel a higiéniára is” – magyarázza. A tavalyi érdeklődés és a korábbi forgalmuk mostanra visszaállt, az alapító úgy látja, hogy ha nem lett volna a koronavírus, talán még nagyobb lenne: „Azok, akik most keresik a környezettudatosabb élet alternatíváit, talán nem a csomagolásmentes vásárlás lesz az első, amit beépítenek a mindennapjaikba. Akik viszont eddig is így vásároltak, azokat nem befolyásolta a koronavírus.”