Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Alig több mint egy hét alatt annyi károsanyag-kibocsátást hoztak össze a legvagyonosabbak, amennyit a Föld legszegényebb 50 százaléka három év alatt érne csak el.
Az emberiség fele már most veszélyzónában él, fel kell gyorsítani a klímaharcot – figyelmeztet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete friss jelentésében, amiben a klímaváltozás emberi társadalmakra és természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatásait elemzik.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
December eleje óta engedik a vizet a Velencei-tóba, de az elért érték még mindig jóval alacsonyabb, mint a téli időszakban szokásos. A Vízügy továbbra a tavaszi esőkben bízik.
Az emberiség által felhasznált műanyagtermékek több mint ötöde illegális lerakókban végzi, vagy szabadtéren égetik el, csupán jó, ha 9 százalékát hasznosítják újra. Az OECD összehangolt megoldást sürget, globális műanyagegyezmény jöhet.
Az otthoni vízfogyasztásunk 40 százalékát zuhanyzásra, fürdésre, ötödét WC-öblítésre, illetve mosásra használjuk. Spórolhatunk a vízzel az otthonunkban, de a csapadék vagy szürke víz felhasználásával minden háztartás a felhasználásának legalább a felét takaríthatná meg.
Közeledik a költési időszak, a madarakban pedig beindul a területféltő magatartás. Akár napokig is képesek küzdeni saját tükörképükkel, amit betolakodó fajtársnak vélnek. Ez nem csak nekünk lehet zavaró, de az állatok számára is számos kockázattal jár. A Magyar Madártani Egyesületnek van néhány tippje arra, hogyan vegyük elejét a harcias viselkedésnek.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása csaknem a járvány előtti szintre ugrott vissza az Európai Unióban – közölte az unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
A zöld átmenetet az Európai Unió részben abból szeretné finanszírozni, hogy megadóztatja a polgárok lakásait, házait és autóit. Az elgondolást élesen bírálja a magyar kormány, de a francia államfő embere sem lelkesedik érte.
Villanymozdonnyal húzott vonatszerelvénnyel érkezik és a közúti fuvarozó teljesen elektromos konténerszállító kamionján jut el a megrendelőhöz – Magyarországon elsőként a konténeres vasúti szállítással foglalkozó METRANS és fuvarozó partnere, a WIN Capital ajánl ügyfeleinek ilyen, teljesen karbonsemleges szolgáltatást.
A globális felmelegedés és az emberi tevékenység miatt vált apokaliptikus helyszínné egy valaha idilli brazil halász- és üdülőváros. Atafona homokos partját és parti házsorait egyre gyorsuló ütemben falják fel az óceán globális felmelegedés miatt is egyre mohóbb hullámai, miközben a természetes megújulást biztosító közeli folyót az emberek fojtogatják.