Tele volt szovjet hulladékkal a Strázsa-hegy, de mostanra megtisztították
A Strázsa-hegy területét korábban lőtérnek használták.
A Strázsa-hegy területét korábban lőtérnek használták.
Jelentősebb utánpótlásra nem számíthatunk.
A Dolomitok modern kori történetének legnagyobb tragédiája történt hétvégén, mikor egy hirtelen jégomlás miatt hét ember meghalt, nyolc megsérült és további nyolc embert eltűntként kezeltek. Nem egyedi, ami ott történt, de az elmúlt években szerencséjük volt az Alpokban túrázóknak: a nagy szikla- és jégomlások elkerülték őket. Ha a lavinát egészen pontosan tudják jelezni, a gleccserek omlását miért nem? Kell hegynek búcsút inteni a veszélyessé váló terepek miatt?
A városban elsőfokú vízkorlátozást rendeltek el. Igyekeznek spórolni a vízzel más településeken is.
Több száz tonna és csaknem 200 ezer liter káros anyagról van szó.
Bardóczi Sándor, a főváros főtájépítésze szerint ezt nevezik minőségi faültetésnek. A Stockholm módszer faültetésnek drága ugyan, de "zöld közművesítésként" már nem.
Kedden eshet a környéken, de hogy mennyi, az igen bizonytalan.
Az uniós tagállamokban erősödött a fosszilis energiaforrások áramtermelésben betöltött szerepe.
Az aszályos térség az ország éleskamrájának számít.
A környezetvédelmi miniszterek tanácsán is átment az uniós klímacsomag több eleme. Már szinte biztos, hogy fizetni kell majd a rosszul szigetelt épületek vagy korszerűtlen járművek kibocsátása miatt, és hogy 13 év múlva már nem lehet belső égésű motorral szerelt új autókat eladni. A javaslatcsomagba azért került néhány engedmény és kiskapu.
Az izraeli foodtech-ipar vívmányai jó kiindulópontnak számítanak az élelmiszerválság elkerülésére, de nagyobb hasznuk lehet a fenntarthatóság elősegítésében vagy a környezeti terhelés csökkentésében.
A munkálatokat szélcsendes időben, az esti és éjszakai órákban végzik el.
Budapest főtájépítésze szerint, ha a helyzetet nem követi alkalmazkodás, „akkor katasztrófa lehet a vége”.
A Bicsérdi-tó a helyi kulturális, sport- és egyéb rendezvények helyszíne volt.
Ausztrália keleti partvidékét az elmúlt 18 hónapban többször is elöntötte az árvíz.
A globális élelmiszer-kereskedelemnek köszönhetően ma már szinte azt ehetünk, amit csak akarunk, és akkor, amikor csak akarjuk – a legkevésbé sem kímélve ezzel a környezetünket. A tudósok szerint az embereknek jóval kevesebbet kellene fogyasztania, de készek leszünk áldozatot hozni vagy maradunk rabjai az étkezési szokásainknak? A Deutsche Welle riportja.
A PET-palackok 70 százalékát nem hasznosítják újra, a Greenpeace változást követel.