A Türk Tanács aszálymegelőzési intézetéről szóló megállapodást lengetett be Taskentben Szijjártó Péter külügyminiszter, aki azt is elárulta, hogy egy múlt század közepén kidolgozott, de világhírű magyar technológiával szállhatunk be az üzbég atomerőmű-építésbe.
Modellszámításokat végzett egy francia cég, a válaszuk igen. Szerintük ehhez a legminimálisabb gázipari beruházás is elég volna.
Olyan fedőt alkottak, amivel megakadályoznák, hogy a városi madarak kukázhassanak.
A Wien Energie a legnagyobb potenciált a napenergia hasznosításában látja.
A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
Feltehetően a kisnyulak védelmében lépett akcióba a közelben portyázó ragadozóval szemben.
A légszennyező anyagként kibocsátott oldószer a csapadékvízzel mosódhatott be a talajvízbe.
A következő jó másfél hónapban jobb, ha számítunk arra, hogy támadnak a madárszülők. Ne fussunk el, de akár a szatyrunkat is használhatjuk pajzsként.
Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. Videóriport a lassan sivataggá váló Alföldről.
A kutatók olyan inváziós csípőszúnyogokat akarnak vizsgálni, amik emberre veszélyes kórokozókat is terjesztenek.
Csak fizetnek, azt nem mondják meg, hogy mit kéne csinálni az összeggel, jelentette be a Facebookon Karácsony Gergely.
A folyóból a habot a szél szétteríti a környéken. Kapnak belőle az utak, a járdák és a lakóházak is.
A pályázók harmada került be a programba, melynek célja a klímasemlegesség elérése.
A leköszönő államfő legutóbbi podcastja leginkább a Fertő tavi beruházás melletti PR-akciónak tűnt, amiben a bolygóvédő szerepet választó Áder János is mellette érvelt. A Fertő tó Barátai Egyesület titkára pontokba szedte a köztársasági elnök számára, hogy miért kritizálják a beruházást.
A fajt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a veszélyeztetettek között tartja számon.
Nem csak a fejlesztő cég igazgatója érvelt a beruházás mellett, de maga a Föld megmentését és a klímavédelmet zászlajára tűző leköszönő köztársasági elnök is. Áder János a választási kampány hevének tudja be a fejlesztést ért kritikákat, amelyekre nem sok szót vesztegettek.
Nem árvák, nem kell megmenteni és összeszedni a talált madárfiókákat – figyelmeztetnek a madárvédők.
Gyorsuló infláció és háború a szomszédban – lehet kezdeni újraírni a zöld terveket. Simon Anita véleménycikke.
Tavasszal feléledhet bennünk a vágy, hogy otthon, vetőmagról termesszünk zöldségnövényeket. De sok mindenre figyelnünk kell, lakásban a növény fejlődése jóval bizonytalanabb, mint a kertészetben megvett palántánál.
A magyarokat is érinti a klímaszorongás, a jelenségnek a leginkább a középiskolások kitettek, azonban optimizmusra ad okot, hogy az ökoszorongás sokakat cselekvésre ösztönöz – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Dr. Dúll Andrea, az MTA doktora, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának általános dékánhelyettese, egyetemi tanár, az ELTE Ember-Környezet Tranzakció Intézet igazgatója.
Egyértelmű, hogy az ötlet Oroszországból jött – három vendégünkkel Kacskovics Mihály Béla beszélgetett a független szervezeteket üldöző törvénytervezetről.
Hivatalosan egy fizetésképtelenné vált társaság három nap elteltével csődbe megy.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
