A katasztrófavédelem vizsgálatot rendelt el, miután az Átlátszó arról írt, hogy akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi kutak vizében. Bár a céget konkrétan nem hozták ezzel összefüggésbe, a gödi Samsung-gyár is „vízminőség ellenőrzési” kampányba kezdett.
Minden korábbinál nagyobb az esély, hogy 2026-ra 1,5 fokosnál nagyobb lesz a felmelegedés.
Közhely, nyilván, de mégis igaz: az ember a legritkább esetekben tagadja meg önmagának azt a részét, amelyik szereti a könnyebbik végén megfogni a dolgokat. Még akkor is, ha klímaválságról van is szó, még akkor is, ha egyébként nyitottak és érzékenyek is vagyunk a problémákra, az ezekre adott lehetséges válaszokkal összefüggő ráfordításainkat igyekszünk minimalizálni. Szécsi Balázs véleménycikke.
Az önmagába horgonyzott függőhíd a Szentendrei-szigetre vezet majd.
A spárgatermesztés hazai központjában, Csengődön, egy 8 hektáros spárgaföldön jártunk, ahol Somogyi Nóra okleveles kertészmérnök avatta be a hvg.hu-t a spárgatermesztés fortélyaiba.
A japán Tokusima prefektúrában, a hegyek között található Kamikacuban a lakosság a keletkező hulladék 80 százalékát újrahasznosítja. Arról kérdeztük Ocuka Momonát, a helyi Zero Waste Center vezetőjét, és Szuga Midorit az önkormányzat környezetvédelmi osztályának igazgatóhelyettesét, hogy mi a titka Kamikacu sikerének, és vajon működne-e egy ilyen rendszer egy-egy nagyvárosban is?
A Greenpeace szerint a Mol háborús extraprofitját védi a magyar állam, amikor hamis érvekre hivatkozva akár az egész EU-t elgáncsolná az orosz olajimport tervezett európai embargójának ügyében.
Európából 1980 óta 600 millió egyed tűnt el.
A szakemberek szerint sokat tehetünk a madarakért néhány sárgyűjtőhellyel.
Mekkora befektetést igényel, hogy energiahatékonyabbá tegyük az otthonunkat? Milyen pályázati lehetőségek állnak rendelkezésünkre és kitől kérjünk tanácsot? A zCast következő adásában a zöld otthonokra fókuszáltunk és megnéztük, a tudatosság hogyan jelenik meg a hazai otthonoknál.
A magyar polgárok közül is egyre többen tartják fontosnak a fenntarthatóságra való áttérést, ám a legtöbben egyelőre csak olyan lépéseket tesznek, amelyek nem járnak komoly anyagi következményekkel, illetve nem túl megterhelőek. A felmérésekből az is kiderül, hogy sokan az államtól várják a „zöld intézkedések” megtételét.
A Türk Tanács aszálymegelőzési intézetéről szóló megállapodást lengetett be Taskentben Szijjártó Péter külügyminiszter, aki azt is elárulta, hogy egy múlt század közepén kidolgozott, de világhírű magyar technológiával szállhatunk be az üzbég atomerőmű-építésbe.
Modellszámításokat végzett egy francia cég, a válaszuk igen. Szerintük ehhez a legminimálisabb gázipari beruházás is elég volna.
Olyan fedőt alkottak, amivel megakadályoznák, hogy a városi madarak kukázhassanak.
A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
Feltehetően a kisnyulak védelmében lépett akcióba a közelben portyázó ragadozóval szemben.
