Összefognak azok a települések, ahol akkugyárak épülnek: a tiltakozók tanácsokat adnak egymásnak és arról egyeztetnek, hogyan lehetne hatékonyabban fellépni az építkezésekkel szemben.
Az ügynökség elsősorban a lakosság energiahatékonysági beruházásait fogja támogatni.
Használt olajat tartalmazó fémhordókat és műanyag kannákat dobtak a Kis-Sorok patakba – a növények és az állatok is elpusztultak.
Kevesebb sertéshúst kellene fogyasztaniuk a dánoknak, mert így is a világátlag kétszeresét fogyasztják sertésből, marhából és tejtermékekből. Csak így teljesülhet a dán klímavédelmi stratégia.
Az erőmű 9 év szünet után kezd újra energiatermelésbe, és mindent összevetve több mint ezer embernek adhat munkát az üzemeltetése és a tüzelőanyaggal való ellátása.
Mi a szerepünk abban, hogy a város, ahol élünk, nemcsak a miénk, de a jövőé is legyen? Fenntarthatósági podcastunk új adásában annak jártunk utána, milyen rendszerszintű akadályokkal küzd a főváros, és hogyan lehet ezeken kis lépésekkel, akár személyesen is javítani.
Európában egyre többen vesznek biotermékeket, és Magyarországon is egyre elterjedtebb a bio, de lesz elég termék? Erről kérdeztük a Biofach, a világ legnagyobb, ökológiai termékeket bemutató nemzetközi vására után Drexler Dórát, az ÖMKi ügyvezetőjét, az IFOAM Organics Europe alelnökét.
Már zajlik a tihanyi Kenderföldekre tervezett három épületes beruházás környezeti hatásvizsgálata.
Kiemelték, hogy minden magyar háztartás akarata ellenére átlagosan mintegy 537 ezer forinttal járult hozzá a gázfüggőség fenntartásához.
A világ elektromos hálózatai csak akkor lehetnek képesek fennakadások nélkül kezelni az elektromobilitás látványos térnyerését, ha az elektromos járműveket intelligens megoldásokkal töltik. A holland vezetésű SCALE projekt célja éppen az, hogy lehetővé tegye és megkönnyítse az elektromos járművek, illetve a hozzájuk tartozó intelligens töltőinfrastruktúra tömeges elterjedését. A SCALE projektben kilenc állam vesz részt, s az együttműködésbe Budapest és Debrecen révén Magyarország is bekapcsolódott.
Ciprus közelében összesen hét bálna pusztult el az elmúlt napokban.
Szalámitaktika az engedélyezésnél, elmulasztott hatásvizsgálatok, elégtelen jogszabályi környezet, nem végiggondolt stratégia, az egyeztetés hiánya – sorolja a WWF a legfőbb problémákat a kormány akkumulátorgyáras törekvéseivel kapcsolatban. A környezetvédők szerint nem lenne baj a gyárakkal, ha kormányzat jobban odafigyelne, hova és hogyan telepítik őket, és számolna a hatásaival. Tíz pontban össze is szedték, hogyan kellene csinálni.
Hatalmas távolságra vándorolt az a fiatal farkas, ami Svájc déli részéből indult még tavaly. M237 az elmúlt hetekben egészen a vértesi erdőkig jutott. A farkasokról tudott, hogy messzire képesek elkóborolni, de a mostani kivételes eset, mert nyomkövetője elárulja, merre járt.
A jelenlegi életmódunk nem fenntartható, mégis sokan nyűgként tekintenek arra, hogy változtatni kellene az életmódjukon. Egy szervezet viszont azt mondja: létezik egy módszer, amely egyszerre jó a környezetnek, de az életminőségünket is növeli. Az idén 17 éves GreenDependent segítségével utánajártunk annak, mi a különbség a kislábnyomos és a másfélfokos életmód között, és egyáltalán miért éri meg változtatni?
A Monsson 2024-től kezdődően két másik napelempark építését tervezi további 600 millió eurós beruházással az Arad megyei Kisjenő (Chisineu-Cris), illetve Mácsa (Macea) területén, amelyek együttesen további 800 megawatt teljesítményre lesznek képesek.
Az előző generációkat, a vállalatokat és a kormányokat is hibáztatják a megkérdezett diákok az üvegházhatás kialakulásáért.
A hetvenes években sokan összerezzentek arra a gondolatra, hogy nyers halat egyenek, ma pedig az egész világ a szusiért rajong. Most ugyanígy idegenkedünk a rovaroktól, a magyar kormány meg egyenesen félti tőle az embereket – de vajon így lesz-e ez tíz év múlva is? A hvg.hu-nál a bátrak útjára léptünk: nyers és szárított rovarokkal felfegyverkezve főztünk egyet, aztán meg is kóstoltuk a végeredményt.
A humorista a NER-es "sikermellényben" mutatja be, milyen pusztítás ment végbe a tónál addig, amíg végül a gazdasági helyzetre hivatkozva leállították a beruházást.
Már az is eredmény, hogy a sok madárfajnál tapasztalt állománycsökkenés az utóbbi pár évben megállt.
A 2010-es években könnyedén teljesítette kibocsátáscsökkentési céljait Magyarország, az akkori hozzáállás azonban nem elég a 2030-as vállalások eléréséhez. Szakpolitikai váltásra, és a folyamat szoros nyomon követésére van szükség. Ezért készítették el az első klímasemlegességi jelentést.
