szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, a floridai Kennedy Űrközpontban ringatta a kozmosz kutatásának bölcsőjét az első műholdaktól, s a közelgő Mars-misszióra is innen készül. Munkatársunk a helyszínen járt, beszámolójában olvashatnak a Szputnyik-krízisről és az űrsiklóflotta pótlásáról is.

Merritt Island térképe - a zölddel
jelölt terület volt az eredeti
légibázis, amelyet később
kibővítettek.
Tekintse meg galériánkat a
Kennedy űrközpontról!
A floridai Orlandótól 70 kilométerre fekvő Merritt Islanden található az amerikai űrkutatási hivatal egyik legnagyobb létesítménye, a Kennedy Space Center. Az összesen 567 km2-es kiterjedésű területen 13 500 ember dolgozik. Bár az űrprogram járműveinek jelentős része innen indul és ide érkezik, a félszigetnek csupán 9 százaléka van beépítve, így fontos természetvédelmi területként is számon tartják.

Az amerikai űrprogramot a Szputnyik-krízisként is emlegetett időszakban indították útjára, miután a szovjetek 1957 október 4-én föld körüli pályára állították az első mesterséges holdat. A kommunista rezsim sikere sokakat megijesztett, s így az USA vezetői is saját űrprogramjuk felgyorsítása mellett döntöttek. 1958. július 29-én, a National Aeronautics and Space Act nevű törvény értelmében megalapították a National Aeronautics and Space Administration (Nemzeti Repüléstani és Űrkutatási Hivatal) intézményét.

Az űrprogram első lépéseit a interkontinentális ballisztikus rakéták fejlesztését végző Army Ballistic Missile Agency, valamint az amerikai légierő 45-ös szárnya felügyelte, amely a Merritt Islanden található Patrick légibázison állomásozik, s napjainkban 45th Space Wing néven az ember nélküli rakéták indításait végzi. Még a NASA megalapítása előtt ez a század hajtotta végre az első amerikai műhold, az Explorer-I fellövését, amely a Merritt Islanden található 26-os indítókomplexumból (LC-26) startolt 1958. február 1-jén. Az eredetileg 1955-ben befagyasztott projektet a Szputnyik sikere után élesztették újra.

Az LC-26 irányítóhelyisége - tekintse meg galériánkat
a Kennedy Űrközpontról!
© Andersen Dávid
A kilövést az LC-26 kilövőállásától 250 méterre található bunkerépületből vezérelték. A létesítménynek csupán az indítóállása volt védve az esetleges robbanástól. Az indítószemélyzet 15 rétegű, több mint 10 centiméter vastag üvegablakokon át figyelhette, hogy minden rendben zajlik-e. A későbbiekben a komplexumot átépítették, ugyanis a hermetikusan lezárható belső rész mellett többek között a mellékhelyiségeket is biztosították, hogy katasztrófa esetén mindenki biztonságban lehessen.

A rakéta indítását egy Burroughs típusú tűzvezérlő számítógép végezte. A vákuumcsöves monstrum több mint 3 méter hosszú és 2 méter magas, ehhez képest memóriakapacitása mindössze 5 kilobyte.

Az első műholdak, Gemini, Apollo (Oldaltörés)

A Corona műhold lelke, a fotókat
készítő rendszerrel - tekintse meg
galériánkat a Kennedy Űrközpontról!
© Andersen Dávid
Szintén innen lőtték fel az első amerikai kémműholdat, a KH Coronát. Ezt a programot az 1960-ban a Szovjetunió felett lelőtt U2 kémrepülő miatt kirobbant nemzetközi botrány gyorsította fel. A Corona speciális 70 mm-es filmet, és egy 0,6 méter fókusztávolságú objektívet használt. Miután a tekercs megtelt képekkel, a műhold kilökte magából a filmkapszulát, amely visszatért a Föld légkörébe. Érzékenysége miatt azonban nem volt szabad a talajba csapódnia, ezért a tekercseket óriási, teherszállító repülőgépekre erősített hálók segítségével gyűjtötték be.

1961-ben, Jurij Gagarin sikeres április 12-i űrrepülése után nem egészen egy hónappal, május 5-én Alan Shepard lehetett az első amerikai, aki kilépett a kozmoszba. Shepard Redstone típusú rakétáját szintén az LC-26-ból indították. Pár mérfölddel távolabbról indult 1962-ben a Friendship-7, John Glennel a fedélzetén. A ma már elhagyottan álló épület előtt még mindig látható a Glenn és társai számára fenntartott parkolóhely.

A Hold-program bejelentése után a NASA nagyszabású terjeszkedésbe kezdett, melynek során Florida államtól felvásárolta a Cape Canaverallal szomszédos Merritt Island jelentős részét – összesen 340 + 230 négyzetkilométert. A helyszínt Launch Operations Centernek nevezték el, s John F. Kennedy elnök 1963-as meggyilkolását követően változtatták Kennedy Space Centerre.

A Corona fotókapszulájának begyűjtése
repülés közben - tekintse meg galériánkat a
Kennedy Űrközpontról!
© NASA
 
A következő mérföldkő az amerikai űrkutatás történetében a Gemini-program volt, amelynek tíz rakétáját is a Kennedy Űrközpontból lőtték fel. Az elsőt a Gemini-3-at 1965. március 3-án, az utolsót 1966 november 11-én indították Cape Canaveralról. A programban a két űrhajóssal repülő modulok működését, az űrbeli összekapcsolódások lehetőségét, valamint a hosszabb távú űrmissziók hatásait vizsgálták. A Gemini-4 repülése idején történt az első űrséta is, amelyet Edward H. White hajtott végre az 1965. június 3-7-ig tartó küldetés alatt.

Ekkor már gőzerővel zajlottak a tesztelések az Apollo-programhoz, amely 1967-ben egy súlyos tragédiával indult. Ez volt az Apollo-1 küldetés, amelynek január 27-i indítása előtt tűz ütött ki a hermetikusan lezárt kabinban, s mire a mentőegységek a helyszínre értek, a három űrhajós, Virgil I. Grissom, Edward H. White és Roger B. Chaffee életüket vesztették. Ezután a NASA gyökeresen átalakította biztonsági előírásait, s azóta már legalább fél mérföldes biztonsági zónának kell lennie a kilövőállás és az indítóhelyiség között.

A súlyos tragédiát követően három tesztrepülést hajtottak végre, és tökéletesítették a Saturn V hordozórakéták és a rajtuk található űrkapszulák szigetelését és elektronikáját, s végül 1968. október 11-én elindulhatott az Apollo 7, az első olyan küldetés, amelyben egyszerre három asztronauta vett részt. Walter M. Schirra, Donn F. Eisele és Walter Cunningham űrhajósok kilövésének történetét vetítésen ismerhetik meg a látogatók a Kennedy Űrközpontban, az eredeti vezérlőteremben, ahol a mai napig a székek támláján látható a repülésirányítók eredeti inge.

Az űrsiklók és a jövő (Oldaltörés)

Az Apollo-missziók sikere – természetesen az Apollo-11 holdra szállásával együtt – után a NASA elérkezett az űrsiklók korszakához. Bár az űrügynökség ma már azt tervezi, hogy 2010-ben az utolsó űrsiklót is leszereli, a több repülésre alkalmas járművek felbecsülhetetlen szolgálatot tettek az űrkutatásnak. Elég csupán a nemzetközi űrállomás alkatrészeire, vagy a Hubble űrteleszkópra gondolni.

Kiállított űrsikló és üzemanyagtartály a látógatói központban - tekintse
meg galériánkat a Kennedy Űrközpontról!
© Andersen Dávid

Az összeszerelő épület az USA legnagyobb festett zászlajával
© Andersen Dávid
Napjainkban az űrmissziók indítását az űrsiklók összeszerelését végző szerelőcsarnok mellett található irányítóközpontból végzik. Ez az Egyesült Államok egyik legnagyobb épülete, amelynek falán az USA legnagyobb festett zászlaja látható. A méreteket jól érzékelteti, hogy a zászló kék részének alapterülete egy kosárlabdapályával egyenlő, a piros-fehér csíkok pedig olyan szélesek, mint egy autóbusz.

A jövőről korábban már a hvg.hu is beszámolt, a tervek szerint ugyanis 2014-ben a levegőbe emelkedhet majd az Orion űrhajó, más néven Crew Exploration Vehicle (CEV), amely több utazásra is alkalmas lehet, nem beszélve arról, hogy tervezésekor már egy esetleges Mars-missziót is figyelembe vettek. Így az új generációs űrkapszulák már nagyobb távolságok megtételére is alkalmasak lesznek, s a NASA reményei szerint akkora lendületet adnak majd az űrprogramnak, mint annak idején az Apollo-missziók. Az űrügynökség nem titkolt szándéka, hogy a Mars-misszió „előszobájaként” újra embert küldjön a Holdra; a CEV erre is alkalmas lehet.

Az Orion testének átmérője 5 méter lesz, s 25 tonnát nyom majd. Belső terében több mint két és félszer annyi helyet terveztek, mint az Apollo-kapszulákéban. A jármű fedélzetén a Holdra visszatérő űrhajósok hosszabb ideig maradnak az égitest felszínén, hogy egy jövőbeli Mars-misszió lehetőségét vizsgálják.

Az új űrhajóban hat fős személyzet és felszerelés utazhat majd az ISS űrállomásra, illetve négy fő juthat el vele a Holdra. Az Orion a korábbi Apollo-kapszulák formáját vette alapul a tervezésnél, de jóval fejlettebb számítógépes és létfenntartó rendszereket építenek bele, nem beszélve a legmodernebb hővédelmi megoldásokról.

A Kennedy Space Center továbbra is központi szerepet tölt be az amerikai űrkutatásban, s ez vélhetőleg nem is változik majd. Igaz, a jövőben talán már a polgári célú űrrepülésben részt vevő cégek is bekapcsolódnak az „űr-üzletbe”, ám az sem zárható ki, hogy aki egy kis űrbéli turistáskodásra vágyik, annak éppen erről a floridai félszigetről „indul majd a járata”.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Bari Máriusz Tech

Mi rejlik a NASA archívumában?

Publikus adatárrat hoz létre az Amerikai Űrhajozási Hivatal ötven évnyi fotó- és videóarchívumából. A digitalizálást és rendszerezést az Internet Archive végzi, a kollekció folyamatosan bővül az elkövetkező évek során.

MTI Világ

Bíróság előtt a román NASA-hacker

Elkezdődött Aradon a per a 22 éves Victor Faur ellen, aki behatolt több amerikai állami szerv, köztük az űrkutatási hivatal (NASA) informatikai rendszerébe.

MTI Tech

19 millió dolláros űrvécét vett a NASA

Az amerikai űrhajózási hivatal 19 millió dollárért vásárolt egy WC-t a nemzetközi űrállomásra. A NASA a saját fejlesztés helyett az orosz űrügynökségtől vette meg az űrklozetet.

MTI Tech

A NASA kidolgozza az űrszex és az űrhalál szabályait

Az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) etikai kódexet készít elő a hosszú távú űrutazásokra, de egy témától tartózkodik, ez pedig a szex a világűrben. A Der Spiegel című német hetilap online kiadása idézi Richard Williamst, aki szerint az embereket különösen foglalkoztatja az űrszex kérdése.

hvg.hu Tech

Geológus professzor hamisítja a Hold-port a NASA-nak

Dr. James L. Carter 43 évig dolgozott a University of Texas dallasi intézményében. A geotudományok doktoraként széleskörű ismertségre tett szert. Nyugdíjazása után azonban a Föld helyett inkább a Hold felé fordult a figyelme.

Világ

Google-fejesek landolnak a NASA-nál

Larry Page és Sergey Brin, a Google két alapítója Kaliforniában az irodája közelében parkolja le repülőgépeit a NASA tulajdonában lévő területen: az űrkutatási hivatal 1,3 millió dollár éves díj fejében bocsátja a rendelkezésükre a kifutópályát.