A képen látható két kéz közül az egyik protézis. Nehéz megmondani, hogy melyik © Touch Bionics

A BBC szerint az i-LIMB fejlesztése még 1963-ban kezdődött el Skóciában. A kutatás célja akkor az volt, hogy a Thalidomide nevű gyógyszer mellékhatásai miatt szenvedő gyerekeken segítsenek. Azóta a 15 000 fontba (kb. 4,6 millió forintba) kerülő eszközt már több mint 200 emberre felszerelték, köztük sok iraki háborús veteránra is.

Az i-LIMB-et egyébként tavaly júliusban dobta piacra a livingstoni székhelyű Touch Bionics nevű cég.

„Fantasztikus találmány” – lelkendezett a négyszeres amputált Ray Edwards, aki a szigetországban az elsők között kapta meg a művégtagot. „Amikor felszerelték a kezemet, könnyek csorogtak az arcomon. 21 éve először láttam, ahogy kinyílik a tenyerem. Mostanra
már meg tudok fogni egy tollat, fel tudom mutatni a
hüvelykujjamat és egy sor olyan dologra vagyok képes,
amire korábban nem.”

Az i-LIMB működés közben

A robotkar működését Ray Edwards a BBC egyik műsorában demonstrálta. A videót érdemes megnézni. Tovább>>

„A Touch Bionics alapjaiban változtatta meg az elvárásokat az elfogadható protézisekkel kapcsolatban” – mondta a díj odaítélését követően dr. Geoff Robinson, a Macrobert-díj zsűrijének tagja.”Mivel magam is kipróbáltam, elmondhatom, hogy valóban képes arra, amit a fejlesztők mondanak róla, s ez még akkor is lenyűgöző, ha úgy próbáljuk ki, hogy a valódi kezünk is megvan.”

„A végtagnak két fontos jellemzője, hogy mindegyik ujjba különálló motort építettünk, ezért képesek egymástól független mozgásra” – magyarázta a BBC-nek Stuart Mead, a Touch Bionics vezérigazgatója. „Emellett a hüvelykujj 90 fokban elfordítható, így szembefordítható a tenyérrel, mint a saját kezünkön. Ez az első olyan kézprotézis, amely az emberi kéz formáját és funkcióját is reprodukálja.”

Bár más cégek és szervezetek – köztük az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA, illetve a Pentagon védelmi fejlesztésekért felelős részlege, a Darpa is készített már az i-LIMB-nél fejlettebb protéziseket, azok leginkább kutatási, kísérleti célokat szolgálnak, míg utóbbi már kereskedelmi forgalomban is kapható.

„A protézis viselőjének ugyanazokat a gondolati „parancsokat” kell használnia, mintha a saját kezét szeretné mozgatni” – magyarázta Mead. „A bőr felszínén két elektróda veszi fel az úgynevezett mioelektromos jeleket, amelyek az izmok összehúzódása során keletkeznek. Ezeket a kézfejben található számítógép értelmezi és fordítja le digitális parancsokká, amelyek az ujjak mozgatását vezérlik.”

„A legnagyobb hatása talán pszichólógiailag érezhető” – magyarázta Edwards. „Fizikailag pedig az ember újra átélheti a mozgás örömét.”

A Touch Bionics jelenleg az i-LIMB továbbfejlesztésén dolgozik, amelyet még élethűbbé szeretnének tenni, emellett egy teljes kart helyettesítő rendszert is fejlesztenek, amelyhez már készen áll a csukló, a könyök és a váll prototípusa.