szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ötvenhat éves korában elhunyt Steve Jobs, az Apple társalapítója. Jobs, aki hasnyálmirigyrákkal küszködött, és nemrég lemondott cége vezérigazgatói posztjáról, egyik egyetemi beszédében azt mondta, hogy kreativitásának motiválója a halandóság tudata volt.

"Mély szomorúsággal közöljük, hogy Steve Jobs ma eltávozott" – hangzott a cég közleménye. Jobs, aki 1976-ban a nevelőszülei szilíciumvölgyi garázsában Steve Wozniakkal együtt alapította meg azt a céget, amelynek 2011 nyarán már nagyobb likvid tartalékai voltak, mint az Egyesült Államok kincstárának, és értéke a tőzsdén egy rövid időre túlszárnyalta a legnagyobb amerikai céget, az Exxon Mobil olajóriást is.

1998 - az első iMac gép - kattintson további képeinkért!
AP

A mobil számítástechnika forradalmának egyik kirobbantója, a személyi számítógép és a programüzenetekről az egérkattintásra való áttérés egyik úttörője 56 éves volt. Steve Jobs a hasnyálmirigyrákkal folytatott elhúzódó küzdelme miatt idén januárban ismét betegszabadságra ment, és augusztusban engedte át végleg a világ legnagyobb technológiai cégének irányítását az őt a kezelések alatt helyettesítő Tim Cooknak. Cook éppen egy nappal Jobs halála előtt mutatta be az iPhone-család legújabb tagját, a 4S-t. Az Apple-nek ma világszerte 300 ezer márkaüzlete van, s a több, mint 275 millió iPod-ot, 100 millió iPhone-t és 25 millió iPad-et adott el világszerte.

Steve Jobs életét és pályáját bemutató galériánkat itt tekintheti meg!

"Steve Jobs a modern kapitalizmus történetének egyik legnagyobb újítója – írta a vezérigazgatói poszttól való visszavonulásakor a The New York Times. – Intuíciója az évek folyamán mindvégig fenomenális volt." Steve Jobs 1955. február 24-én született a kaliforniai Cupertinóban, az Apple leendő fellegvárában. Már gyerekkorában nagyon érdekelte az elektronika. Tizenéves korában felhívta Willam Hewlettet, a Hewlett-Packard elnökét, hogy számítógép-alkatrészeket kérjen tőle egy iskolai program számára. Sikerrel járt.

Jobs lemorzsolódott a főiskoláról, majd buddhistává lett, amikor az Atari videojáték-fejlesztői állását elhagyva, nem ritkán bódító szereknek hódolva, bejárta Indiát. Szabálytalan életútja a szokványostól eltérő gondolkodásmódban mutatkozott meg. Jobs a HP-nál barátkozott össze Steve Wozniakkal, akivel előbb a komputerkedvelők klubjába járt, majd még két emberrel kibővítve a kört, megalapította az Apple Computer Incorporatedet.

Akinek még a ki sem adott életrajza is bestseller

Ritkán mondhatja el valaki magáról, hogy annyiszor talpra állt, mint Steve Jobs. És nemcsak talpra állt, hanem óriási sikereket ért el, pedig kezdetben sokak pénzét elégette a komputeriparban. Olvassa el az Apple-alapítóról szóló cikkünket!

Az 1978-ban garázsban összetákolt Apple I-nek sem billentyűzete, sem képernyője nem volt, és a vásárlóknak maguknak kellett volna összeszerelniük. Az Apple II azonban már a következő év nyugati parti komputervásárának slágere lett. A Macintosh 1984-ben került a piacra. A gép jól fogyott, de Jobs maximalista volt, és 1986-ban a cégen belüli konfliktusok miatt az Apple elhagyására kényszerült.

Megalapította a NeXT Computert, amelynek drága munkaállomásai sohasem váltották be megálmodójuk által hozzájuk fűzött reményeit. Nagyobb sikerrel járt a Pixar Animation Studios megvásárlásával, amely később a Némó nyomában animációs filmmel és a Toy Story sorozattal hódította meg a világot. A NeXTet végül 1996-ban az Apple vásárolta fel, s Jobs egy éven belül megint a cég élére került.

Kattintson képeinkért!
AP

Jobs 2001-ben mutatta be az iPod zenelejátszót, amivel kezdetét vette a cég szédítő felemelkedése. A fekete garbós guru bemutatóinak sorozata bombasikerekkel folytatódott, 2003-ban az iTunes, 2007-ben az iPhone, 2008-ban az App Store, majd 2010-ben az iPad debütálásával.

Jobs először 2004-ben jelentette be alkalmazottainak, hogy rákos, és 2009-ben titokban májátültetésen esett át. Az Apple alapítója közreműködött első hivatalos életrajzának megírásában, amely a tervek szerint novemberben jelenik meg a Simon & Schuster kiadó gondozásában. Jobs 2005-ben a Stanford Egyetemen elmondott beszédében elárulta, hogy kreativitásának motiválója a halandóság tudata volt. "A tudat, hogy hamarosan halott leszek, a legfontosabb eszköz, amellyel csak találkoztam, amely segít meghozni az élet nagy döntéseit. Mert csaknem minden – minden külső várakozás, minden büszkeség, minden megszégyenüléstől és bukástól való félelem – szertefoszlik a halál színe előtt, csak azt hagyva meg, ami igazán fontos. Annak tudata, hogy meg fogsz halni, az  általam ismert egyik legjobb módja annak, hogy kikerüljük azt a csapdát, hogy az gondoljuk: van vesztenivalónk. Mert már meztelen vagy. És nincs rá ok, hogy ne a szívedet kövesd" – mondta Steve Jobs.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!