Üdülés Ausztriában
Üdülés Ausztriában

Amíg Magyarországon a street food hódít, addig a szomszédos Ausztriában a slow food éli virágkorát. Egy karintiai gasztrotúra résztvevői nemcsak ízlelőbimbóikat kényeztethetik, de megtanulhatják elkészíteni a hagyományos alpok-adriai konyha jellegzetes ételeit is.

A magyarul egyszerűen csak „komótos étkezésnek” fordított mozgalmat egy olasz gasztronómiai szakíró, Carlo Petrini indította útjára Párizsban, 1989-ben. A slow food komplex szemléletmódot képvisel, amely a mezőgazdasági termeléstől az értékmegőrzésig sok mindent magában foglal. A „megadjuk a módját, megadjuk az idejét” elv az étkezésen túl az alapanyagok gyártására is kiterjed. Kiemelt szerepe van a helyi alapanyagoknak, a tájegységre jellemző étkezési kultúrának, a hagyományos eljárással készített élelmiszereknek és italoknak. A slow food hívei vallják, hogy joguk van a valódi, természetes ízekhez.

©

A slow food mozgalom azóta Japántól-Ausztriáig az egész világot behálózta, de nem országos szervezetekből áll, hanem helyi kötődésű csoportosulásokból. A szervezetben ezeket a latin eredetű convivium szóval jelölik, ami szűkebb értelemben közös lakomát, azon túl inkább valamilyen közösséget, együttes megélést jelent. A nemzetközi szövetségnek 130 országban, több mint 100.000 tagja van, akiknek közös céljuk, hogy megóvják a lakóhelyükre jellemző konyha ízvilágát és hagyományait, valamint támogassák a térség mezőgazdaságát.

A világ legnépszerűbb slow food desztinációja

A Karintiai Slow Food konvivium 2006-ban jött létre. Az Alpok-Adria konyha egyedi ízvilágának – melynek különlegességét az osztrák, olasz és szlovén hatások keveredése adja –, valamint a helyi gazdák kitartó munkájának eredménye, hogy ez a régió mára a világ első számú slow food desztinációjává vált. Az ide látogatók nemcsak a hagyományos élelmiszerek készítőit kereshetik fel, de maguk is megtanulhatják az itteni ételek elkészítésének fortélyait főzőtanfolyamok és üzemlátogatások keretében.

Egy város, három kultúra: Klagenfurt

Karintiai látogatásunk során érdemes útba ejteni a tartomány fővárosát Klagenfurtot. Az itt élő emberek kifejezetten lazák, már-már olaszosan könnyedén veszik az életet, a belváros épületeinek stílusa olaszos, a piacokra és az ünneplés módjára pedig a szlovén mentalitás hat. A gasztronómiai kínálatra is jellemző a kulturális sokszínűség, az Alpok–Adria térség három konyhájának legjavát ötvözik a helyi ételek.

Öt dolog, amit feltétlenül ki kell próbálni Klagenfurtban

1.         Vízi élmények Ausztria legnagyobb strandfürdőjében

2.         Hajókázás a Wörthi-tavon

3.         Kerékpározás Veldenbe a kiépített kerékpárúton

4.         Séta a Minimundus különleges, miniatűr világában

5.         Kilátás a Pyramidenkogelből, a világ legnagyobb fából készült kilátótornyából.

 Egy nap a Gailtal völgyében

A régióban kiemelkedik a finomságok völgyének becézett Gailtal. A mozgalomhoz csatlakozott helyi vendéglátóhelyek és szálláshelyek reggelire gailtali sonkát-, szalonnát-, sajtot-, és vajat adnak ropogós héjú Lesach-völgyi kenyérrel, amelynek sütési kultúrája felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A kínálatból nem hiányozhat a helyi gyógynövényekből készült tea és a termelői méz sem.

©

A kiadós étkezés után nézzük meg alaposan ezt a térképet, majd induljunk útnak, hogy ne csak a völgyben élvezhessük, de otthon is újra elkészíthessük a helyi különlegességeket.

Lesachtalban malomtúra keretében lehet megismerni a hagyományos búzaőrlés rejtélyeit, az udvari kemencékben pedig kenyeret is süthetünk. A Zankl család stollwitzi hegyi gazdaságágában megnézhetjük, hogyan készülnek a kiváló sajtok. Sissy Sonnleitner gailtali ínyencműhelyében örömfőzésben lehet részünk, ahol a vegetáriánus étkezést ötvözik a tradicionális ételekkel. Sissy testvére, Inge Daberer biohotelt üzemeltet, tőle a fűszerek titkait lehet elsajátítani.

Hermagorban szalonnaszemináriumokon képezhetjük magunkat, ahol a helyi hentesek húsfüstöldékben mutatják meg, hogyan készül a szalonna. Herbert Zwischenbrugger és felesége évente 1500 kg mézet termelnek, és gailtali méhészetük specialitásaiból kóstolót is tartanak. A vidéken termesztett fehér kukorica kiváló minőségű, tökéletesen alkalmas polenta és egyéb fogások elkészítéséhez. Fehér kukorica főzőskurzust több „slow food” megjelelölésű helyen tartanak.

Ezeket ne hagyja ki, ha Karintiában jár

1. Templomnapi leves

Az egyik legkülönlegesebb karintiai fogás az élénksárga húsleves. A titka, hogy sokféle húsból készül: marhahús, sertéshús, tyúkhús, bárányhús és borjúhús is kerül bele. Színét a fűszerek királynőjétől, a sáfránytól kapja, de helyben termesztett fűszernövényekkel és apróra vágott leveszöldségekkel is ízesítik. A templomnapi leves Ausztria legnagyobb hagyományőrző rendezvényének, a júliusi villachi búcsúhétnek elmaradhatatlan fogása.

2. Karintiai Reindling

A kuglófszerű sütemény nevét a reindl sütőformáról kapta. A kinyújtott kelt tésztát megkenik olvasztott vajjal, megszórják cukorral, megtöltik fahéjjal és mazsolával, szorosan feltekerik és így helyezik sütőedénybe. A sütemény önmagában, kávéval vagy teával is finom, de templomnapi leveshez és húsvéti sonkához is adják.

©

3. Karintiai lazacpisztráng

Karintiát a tavak tartományának is szokták nevezni. Második legnagyobb és egyben legmélyebb tava a Millstatti-tó, a karintiai lazacpisztráng lakhelye. Legegyszerűbb változata, amikor rozmaringgal és citrommal fűszerezik és vajban megsütik.

©

4. Karintiai töltött tésztatáska

A fodros szélű, raviolira emlékeztető tésztabatyuk különlegessége a töltelék. Hagyományosan pirított hagyma, főtt burgonya és karintiai darabos túró egyvelegéből készül, amit friss fodormentával, turbolyával és petrezselyemmel ízesítenek. A megfőtt tésztabatyukat általában forró vajjal tálalják, de Dél-Karintiában a szlovén szomszédság miatt apróra vágott, sült, fűszeres szalonnával kínálják. A tésztaételt anno „legényfogónak” is használták: az eladósorba került lányoknak a tészta fortélyos összecsippentésének bemutatásával kellett bizonyítani házasságra való alkalmasságukat.

©

5. Cirbolyapálinka

Karintiától-Stájerországig húzódik Európa legnagyobb összefüggő cirbolyafenyő erdeje. A helyi snapszok lestyánból és tobozból készülnek. A cirbolyafenyő tobozait még vöröses állapotában gyűjtik be, így maga a párlat is vöröses színű lesz.




Az oldalon elhelyezett tartalom az "Üdülés Ausztriában" márka megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.