HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Miközben munkahelyükön eszközöket és platformokat fejlesztettek az online világ kiszélesítésére, odahaza korlátozták ezek használatát gyerekeiknek. Mit tudnak a nagy techcégek vezetői, amit minden szülőnek érdemes lenne megfogadni?

"Egyáltalán nem használták még. Mi odahaza korlátozzuk a gyerekek hozzáférését a technológiai eszközökhöz"

válaszolta Steve Jobs 2010 nyarán arra az újságírói kérdésre, gyermekei szeretik-e az Apple akkoriban piacra dobott első iPadjét. Az őszinte vallomás az újságírót – aki a Jobs-család házát egyfajta nerd mennyországként képzelte el – igencsak meglepte. De ahogy arra Walter Isaacson, az Apple elhunyt alapítójának életrajzírója is rámutatott: Jobséknál az esti órákban tényleg a beszélgetés volt a fő program.

A New York Times újságírója hasonló válaszokat kapott a tech szcéna más kulcsszereplőitől is, akik gyerekeiket szigorúan elzárják mindenféle képernyőtől, és legfeljebb hétvégén engedik őket a kütyük közelébe. Akkor is csak meghatározott időre, általában 30 perc és két óra közötti intervallumra.

Az ötgyerekes Chris Andersont, a Wired magazin egykori főszerkesztőjét például gyerekei egyenesen lefasisztázták az őket sújtó tiltások miatt, de a napjainkban dróngyártásban utazó techszakértőt ez nem bizonytalanította el:

"Azért vezettük be ezt [a korlátozást], mert első kézből származó információink voltak a technológia veszélyeiről. Nem szeretném, ha gyerekeimmel ugyanaz megtörténne, mint ami például velem is."

És Anderson valószínűleg nem csupán a kiskorúak számára nem ajánlott tartalmakhoz való hozzáférésre gondol, amikor ezt mondja, hanem e hatások közé sorolhatjuk az iskolai zaklatás jelenségét, a függőség kialakulását vagy épp az internet gondolkodásra gyakorolt negatív hatásait.

Tényleg elbutít minket a folyamatos internetezés?

Az internet megváltoztatta információszerzésünk módját, és ezzel együtt agyunkat is. Egyesek szerint semmi különös nincs abban, hogy elménk alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, mások szerint viszont pótolhatatlan emberi képességeinket áldozzuk fel.

Szabályaikon persze a techvezetők a gyerekek felcseperedésével párhuzamosan folyamatosan enyhítenek, nem utolsósorban azért, mert egy bizonyos kor után egyre több a számítógép-használattal összekapcsolt házi feladat is. De olyan is volt - például Bill Gates -, aki először engedte gyerekét videojátékozni, majd a függőség jeleit látva vezetett be szigorú korlátozásokat.

A megkérdezettek közül néhány tech szülő nem hitt az időbeli korlátozásokban, és – megkülönböztetve a passzív tartalomfogyasztást az aktív és kreatív gépezéstől – abba például nem szólt bele, mennyi időt töltenek gyerekei paintbrushozással, videoszerkesztéssel vagy épp írással. De egy szabály minden nyilatkozó szülő esetében megjelent: az ágyban, lefekvés előtt már nincs mobilozás, tabletezés.

A korlátozás esetleges mellékhatása persze az is lehet, hogy – mint arra az élet más területéről megannyi példát hozhatunk – a tiltás később visszaüt, és igazi digitális szörnyeket szül.

"Amikor a michigani egyetemre jártam, volt a kollégiumban egy srác, akinek a szobája állandóan tele volt üres Coca-Colás dobozokkal. Később megtudtam, hogy ennek a fiúnak a szülei gyerekkorában nem engedték őt kólát inni"

– mutatott a dologra egy hasonlatot a Twitter egyik vezetője.

Mit mondanak a számok és a pszichológus?

Egy Atlantic magazinban idén nyáron bemutatott tanulmány szerint a tinédzseröngyilkosságok számának elmúlt évtizedbeli növekedésében mind az okostelefonok elterjedése, mind pedig a közösségimédia-használat erősödése közrejátszik.

"Amióta a tinik egyre kevesebb időt töltenek egymással, csökkent annak esélye, hogy megöljék egymást – de nőtt annak, hogy végezzenek magukkal"

- írja cikkében a pszichológus Jean Twenge, aki szerint a mobilokra beállított különféle, sokszor teljesen felesleges apróságokra figyelmeztető értesítések, valamint az okostelefonokra letöltött alkalmazások függővé teszik a gyerekeket a technológiahasználat iránt, ami idővel szorongáshoz vagy depresszióhoz vezethet.

Bár a közösségi média és a mobilok lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy sokkal több emberrel vegyék fel a kapcsolatot, akár egyidőben is, ez a kommunikáció nem vezet valódi kapcsolatokhoz.

Twenge Atlanticban bemutatott felmérése szerint a közösségi médiát rendszeresen használó tinik körében a depresszió esélye 27 százalékkal nőtt, azon amerikai tinik körében pedig, akik naponta három óránál többet babrálnak elektronikus eszközeikkel, jelentősen megnőtt az öngyilkosság rizikója.

E hatás mögött elsősorban a magányosság érzése áll. Twenge szerint egy buliból való kimaradás a közösségi platformok elterjedése előtt is rosszul esett a fiataloknak, ez az érzés azonban néhány napon belül – amikor a résztvevők már nem beszéltek róla – eltűnt. Napjainkban azonban, amikor minden megmozdulást, bulit, eseményt szinte élőben dokumentálunk az online közösségi világban, és ennek nyomai sok esetben hosszú időre megmaradnak, a kihagyottság érzése állandóvá válik.

Twenge szerint a depresszió és az okostelefon-használat közötti korreláció van annyira erős, hogy a szülők komolyan vegyék ezt a kérdést, és leüljenek gyerekeikkel beszélgetni arról, hogy esetenként letegyék telefonjaikat. A serdülőkor ugyanis az embernek olyan kulcskorszaka, amikor kialakulnak szociális készségei. Ha kevesebb időt töltenek valós emberek között, kevesebb idejük marad gyakorolni e készségeket - mutat rá Twenge.

A fenti cikk a HVG Extra Business közreműködésével készült.

A magazin friss lapszámában kreatív szakmák gyakorlataiból mutatunk mintát azok számára, akik fejlődni szeretnének, vagy akár csapatot, vállalatot vezetnek folyamatosan megújuló környezetben. A lapban emellett kiemelten foglalkozunk a kreativitáshoz szorosan kötődő dizájntémákkal is. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

HVG Extra Business Business magazin

11 cikk, amit csak akkor olvasson el, ha sikeres akar lenni

A kreativitás ma már nem csupán a művészi alkotótevékenységek sajátja, alapvető készségként kell magunkénak tudnunk, ha olyan területen dolgozunk, amely folyamatosan fejlődik. Íme néhány tipp a klasszikus kreatív szakmák gyakorlatából.