HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Miközben munkahelyükön eszközöket és platformokat fejlesztettek az online világ kiszélesítésére, odahaza korlátozták ezek használatát gyerekeiknek. Mit tudnak a nagy techcégek vezetői, amit minden szülőnek érdemes lenne megfogadni?

"Egyáltalán nem használták még. Mi odahaza korlátozzuk a gyerekek hozzáférését a technológiai eszközökhöz"

válaszolta Steve Jobs 2010 nyarán arra az újságírói kérdésre, gyermekei szeretik-e az Apple akkoriban piacra dobott első iPadjét. Az őszinte vallomás az újságírót – aki a Jobs-család házát egyfajta nerd mennyországként képzelte el – igencsak meglepte. De ahogy arra Walter Isaacson, az Apple elhunyt alapítójának életrajzírója is rámutatott: Jobséknál az esti órákban tényleg a beszélgetés volt a fő program.

A New York Times újságírója hasonló válaszokat kapott a tech szcéna más kulcsszereplőitől is, akik gyerekeiket szigorúan elzárják mindenféle képernyőtől, és legfeljebb hétvégén engedik őket a kütyük közelébe. Akkor is csak meghatározott időre, általában 30 perc és két óra közötti intervallumra.

Az ötgyerekes Chris Andersont, a Wired magazin egykori főszerkesztőjét például gyerekei egyenesen lefasisztázták az őket sújtó tiltások miatt, de a napjainkban dróngyártásban utazó techszakértőt ez nem bizonytalanította el:

"Azért vezettük be ezt [a korlátozást], mert első kézből származó információink voltak a technológia veszélyeiről. Nem szeretném, ha gyerekeimmel ugyanaz megtörténne, mint ami például velem is."

És Anderson valószínűleg nem csupán a kiskorúak számára nem ajánlott tartalmakhoz való hozzáférésre gondol, amikor ezt mondja, hanem e hatások közé sorolhatjuk az iskolai zaklatás jelenségét, a függőség kialakulását vagy épp az internet gondolkodásra gyakorolt negatív hatásait.

Tényleg elbutít minket a folyamatos internetezés?

Az internet megváltoztatta információszerzésünk módját, és ezzel együtt agyunkat is. Egyesek szerint semmi különös nincs abban, hogy elménk alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, mások szerint viszont pótolhatatlan emberi képességeinket áldozzuk fel.

Szabályaikon persze a techvezetők a gyerekek felcseperedésével párhuzamosan folyamatosan enyhítenek, nem utolsósorban azért, mert egy bizonyos kor után egyre több a számítógép-használattal összekapcsolt házi feladat is. De olyan is volt - például Bill Gates -, aki először engedte gyerekét videojátékozni, majd a függőség jeleit látva vezetett be szigorú korlátozásokat.

A megkérdezettek közül néhány tech szülő nem hitt az időbeli korlátozásokban, és – megkülönböztetve a passzív tartalomfogyasztást az aktív és kreatív gépezéstől – abba például nem szólt bele, mennyi időt töltenek gyerekei paintbrushozással, videoszerkesztéssel vagy épp írással. De egy szabály minden nyilatkozó szülő esetében megjelent: az ágyban, lefekvés előtt már nincs mobilozás, tabletezés.

A korlátozás esetleges mellékhatása persze az is lehet, hogy – mint arra az élet más területéről megannyi példát hozhatunk – a tiltás később visszaüt, és igazi digitális szörnyeket szül.

"Amikor a michigani egyetemre jártam, volt a kollégiumban egy srác, akinek a szobája állandóan tele volt üres Coca-Colás dobozokkal. Később megtudtam, hogy ennek a fiúnak a szülei gyerekkorában nem engedték őt kólát inni"

– mutatott a dologra egy hasonlatot a Twitter egyik vezetője.

Mit mondanak a számok és a pszichológus?

Egy Atlantic magazinban idén nyáron bemutatott tanulmány szerint a tinédzseröngyilkosságok számának elmúlt évtizedbeli növekedésében mind az okostelefonok elterjedése, mind pedig a közösségimédia-használat erősödése közrejátszik.

"Amióta a tinik egyre kevesebb időt töltenek egymással, csökkent annak esélye, hogy megöljék egymást – de nőtt annak, hogy végezzenek magukkal"

- írja cikkében a pszichológus Jean Twenge, aki szerint a mobilokra beállított különféle, sokszor teljesen felesleges apróságokra figyelmeztető értesítések, valamint az okostelefonokra letöltött alkalmazások függővé teszik a gyerekeket a technológiahasználat iránt, ami idővel szorongáshoz vagy depresszióhoz vezethet.

Bár a közösségi média és a mobilok lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy sokkal több emberrel vegyék fel a kapcsolatot, akár egyidőben is, ez a kommunikáció nem vezet valódi kapcsolatokhoz.

Twenge Atlanticban bemutatott felmérése szerint a közösségi médiát rendszeresen használó tinik körében a depresszió esélye 27 százalékkal nőtt, azon amerikai tinik körében pedig, akik naponta három óránál többet babrálnak elektronikus eszközeikkel, jelentősen megnőtt az öngyilkosság rizikója.

E hatás mögött elsősorban a magányosság érzése áll. Twenge szerint egy buliból való kimaradás a közösségi platformok elterjedése előtt is rosszul esett a fiataloknak, ez az érzés azonban néhány napon belül – amikor a résztvevők már nem beszéltek róla – eltűnt. Napjainkban azonban, amikor minden megmozdulást, bulit, eseményt szinte élőben dokumentálunk az online közösségi világban, és ennek nyomai sok esetben hosszú időre megmaradnak, a kihagyottság érzése állandóvá válik.

Twenge szerint a depresszió és az okostelefon-használat közötti korreláció van annyira erős, hogy a szülők komolyan vegyék ezt a kérdést, és leüljenek gyerekeikkel beszélgetni arról, hogy esetenként letegyék telefonjaikat. A serdülőkor ugyanis az embernek olyan kulcskorszaka, amikor kialakulnak szociális készségei. Ha kevesebb időt töltenek valós emberek között, kevesebb idejük marad gyakorolni e készségeket - mutat rá Twenge.

A fenti cikk a HVG Extra Business közreműködésével készült.

A magazin friss lapszámában kreatív szakmák gyakorlataiból mutatunk mintát azok számára, akik fejlődni szeretnének, vagy akár csapatot, vállalatot vezetnek folyamatosan megújuló környezetben. A lapban emellett kiemelten foglalkozunk a kreativitáshoz szorosan kötődő dizájntémákkal is. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
HVG Extra Business Business magazin

11 cikk, amit csak akkor olvasson el, ha sikeres akar lenni

A kreativitás ma már nem csupán a művészi alkotótevékenységek sajátja, alapvető készségként kell magunkénak tudnunk, ha olyan területen dolgozunk, amely folyamatosan fejlődik. Íme néhány tipp a klasszikus kreatív szakmák gyakorlatából.