© Köztársasági Őrezred

Korábban sorkatonai szolgálat, illetve több éves gépjárművezetői gyakorlat volt a feltétele annak, hogy valaki a Köztársasági Őrezredhez kerüljön, s védett személy autóját vezethesse. Ma ezekből az elvárásokból – a kötelező sorkatonai szolgálat megszűnése miatt – kimaradt a letöltött szolgálat mint feltétel.

Jelenleg ahhoz, hogy valaki a Köztársasági Őrezredhez biztonsági gépjárművezetői beosztásba felvételt nyerjen, a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát igazoló (PÁV) vizsgával kell rendelkeznie, lehet ez egy I-es, II-es vagy III-as kategóriájú. Ha lehetőséget kap arra, hogy megkülönböztető jelzést használó gépjárművet vezethessen, akkor speciális rendőrségi PÁV-vizsgát kell tennie. Ennek során sokkal nagyobb súllyal esik latba a figyelemmegosztási képesség, illetve a monotóniatűrés vizsgálata. A legfontosabb mégis az, hogy kiszűrjék azokat, akik agresszívan vezetnek, az erre való túlzott hajlam ugyanis kizáró ok.

A vizsga sikeres letétele után – ha igazán tehetséges valaki – körülbelül másfél év szükséges ahhoz, hogy hazai vagy külföldi védett személy gépjárművét vezethesse. Az oktatás napi 45 ezer forintba kerül, s a másfél év alatt heti két alkalommal számolva a képzés összköltsége megközelíti az 5 millió forintot.

Védettség és autó

A Köztársasági Őrezred állandó védelmében részesül a Magyar Köztársaság elnöke, miniszterelnöke, az Országgyűlés elnöke, valamint az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A köztársasági elnök és a kormányfő tisztségének megszűnése után még egy évig úgynevezett utóbiztosításra jogosult, ami azt jelenti, hogy ennyi ideig még személyi védelmet kap, illetve hivatalos és magáncélú útjaira egyaránt hivatásos állományú gépjárművezető által vezetett hivatali autóval járhat.

Vagyis egy kéklámpás jogosultsággal bíró biztonsági gépjárművezető kiképzése nem olcsó dolog. Éppen ezért a kiválasztásnál az elhivatottságot is figyelembe kell venni. Talán ennek a kiválasztási kritériumnak is köszönhető, hogy a Köztársasági Őrezrednél biztonsági gépjárművezetői beosztásból a fluktuáció nullának tekinthető, innen csak nyugdíjba vonulnak a kollégák – közölte Marosán Attila, a testület alosztályvezetője, biztonsági tisztje. Az alkalmassá válást és a felvételt követően a gépkocsivezetőknek minden évben át kell esniük egy felmérésen, s aki nem teljesíti a követelményeket, az nem dolgozhat tovább járművezetőként.

„A technikai gyakorlatok között szerepel az időre történő szlalomozás, vagy a 70-80 kilométer/óra sebességgel való haladás a bójasor mellett 2-3 centiméteres távolságra. Természetesen a feldöntött bójákért büntetés jár. Ezeken kívül végrehajtunk kikerülő, valamint klasszikus menekítési manővereket is.” Azt, hogy a pályán nem könnyű végigmenni, igazolja Marosán elbeszélése, miszerint egyszer raliversenyzőket is kivittek a tesztpályára, hogy kipróbálhassák magukat, ám a profi vezetők elvéreztek a tököli akadálysoron.

© Köztársasági Őrezred

A biztonsági tiszt nem titkolta: nála az emberek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy kit javasolnak a kiképzők. Ezt követően azonban a leginkább az számít, hogy olyan személy kerüljön a csapatába, aki külső megjelenésében, intelligenciájában egyaránt megfelel, vagyis jó megjelenésű, diszkrét, udvarias. „De fontos az is, hogy hosszú távon jól tűrje a monotonitást. A közelmúltban külföldről több mint 700 kilométert jöttünk hazáig, s a végére már nem volt túl izgalmas a vezetés. És ez a hiedelmekkel ellentétben nem száguldást jelent, hanem folyamatos haladást.”

© Köztársasági Őrezred

Nincsenek a biztonsági gépjárműveknek előjogaik, mindenkor a KRESZ-ben leírtak szerint kell eljárniuk. „Például ha balesetet szenvedünk, legyen az akár egy koccanás is, meg kell várnunk a baleseti helyszínelőt. Ettől még akkor sem térhetünk el, amikor védett személyt viszünk valahova. Ilyen helyzet azonban a gépkocsivezetők felkészültségének köszönhetően elenyésző számban fordul elő – nálunk évente mindössze egy-két baleset történik.”

Előfordul, hogy valaki be akar furakodni az utánfutó biztonsági autó és a védett személyt szállító gépkocsi közé, amit természetesen megakadályoznak. Az ilyen partizánakciók azonban könnyen ütközéssel végződhetnek. „Az egyik ilyen próbálkozó sofőr azzal védekezett, hogy nem vette észre, hogy megkülönböztető jelzéssel – fény- és hangjelzéssel – közlekedik a konvoj. Mondta ezt annak ellenére, hogy lehetetlen nem észrevenni a jelzéseinket, olyan komoly fény- és hangtechnikával vannak felszerelve a járműveink” – ecsetelte Marosán.

A Köztársasági Őrezred tisztje szerint ritka az, hogy a forgalomban haladva nem engedik el őket, de persze találkoztak már olyan autóssal, aki nem húzódott le, vagy felhajtott a padkára, s ott száguldott tovább. „Előfordult, hogy valaki ügyvédet fogadott, és azt állította, azért szenvedett balesetet, mert az autópályán közlekedve árokba szorítottuk. Ez persze nem így van, kár ilyen magyarázattal próbálkozni, mert a felvezető autóban felszerelt kamera minden eseményt rögzít.”

© Köztársasági Őrezred

A KRESZ világos – erősítette meg újra az alosztályvezető –, csak be kell tartani. „Ami külföldön jobban megy, mint nálunk. Legutóbb Ukrajnában jártunk. Ott rendkívül szigorúak a szabályok, de van is foganatjuk. A konvojunk láttán még a szemben haladók is leálltak. A határon átérve is ezt tapasztaltuk az ország szabályait ismerő és alkalmazó autósoktól. Igen ám, csakhogy a magyarok nem követték a példájukat, hanem elkezdték előzni a szabályosan lehúzódó autókat, ami balesetveszélyes helyzetet teremtett.”

Akadt egyébként olyan autós is, aki úgy akarta úticélját gyorsan elérni, hogy rátapadt az autópályán gyorsabban haladó konvojra. „Rendőri, 'tárcsás' karjelzéssel figyelmeztettük, hogy lassítson, és szakadjon le tőlünk, de a vezető ezt nem tette meg. Végül kénytelenek voltunk leállítani, és szabálysértési eljárást indítani ellene. Ez egyébként nem egyedi eset, a fővárosi forgalomban is szoktunk kapni ilyen csatlakozókat, akik tapasztalataink szerint általában nagy értékű és nagy teljesítményű autókkal közlekednek.”

Külföldi védett fők

Az őrezred munkatársai a nemzetközileg védett személyek, diplomaták biztosításában is közreműködnek. Közöttük is speciálisan védettnek számít a pápa, az amerikai és az orosz elnök. Őket mindenhová elkísérik saját embereik és legmagasabb fokozatú védelmi járműveik, ezért az ő esetükben a Köztársasági Őrezred hivatásosai a kíséret tagjainak biztonságáról és közlekedéséről gondoskodnak.

A magyarok vezetési stílusát általánosságban agresszívnak ítélte Marosán Attila, hozzátéve, hogy véleménye szerint nem elég az az idő a gyakorláshoz, ami a jogosítvány megszerzéséhez feltétel. Emiatt igencsak fel kell készülniük a lehetséges veszélyhelyzetekre, a szabálytalankodó, vagy bátortalan és gyakorlatlan hétvégi autóvezetőkre. „A gyakorlat sem jelent mindent, negyven év felett például már lassulnak az ember reflexei. Ezért is van, hogy jelenleg nincs védett személyek mellett dolgozó sofőr a Köztársasági Őrezrednél, aki elmúlt volna 50 éves.”

Az autósok erőszakosságára példaként a biztonsági tiszt egy másik történetet is elmesélt. „Tavaly novemberben három megkülönböztető jelzést használó járművel haladtunk egy egyenes útszakaszon, amikor hátulról meg akarták előzni a konvojunkat. Az autós nem mérte fel a helyzetet, és nekiütközött a felvezető gépkocsinak, de még a tárcsajelzésekre sem reagált. A baleset után közölte, látott és hallott minket, csak úgy gondolta, az autóink elé tud vágni. Fiatal volt, jó viccnek gondolta a próbálkozást, és ezzel rendkívül veszélyes helyzetet teremtett. Egyedül a kollegáim felkészültségének volt köszönhető, hogy komolyabb baleset nélkül és 'békésen' zárult az ügy.”

A hosszú, monoton vezetések közben akad tehát némi izgalom is, de a munka érdekessége és különlegessége ellenére sincs túljelentkezés a Köztársasági Őrezrednél. Marosán Attila úgy vélte, ennek legfőbb oka az, hogy egy kezdő biztonsági gépkocsivezető tiszthelyettesi rendfokozatban havi 100-120 ezer forint közötti összeget visz haza, ami a mai világban nem sok.