A mozgókép megjelenésével a reklámipar is hamar rájött, mekkora potenciált jelenthet az újfajta médiafelületen hirdetni. A televíziózás erre tett rá még egy lapáttal, az autógyárak egyre több rövidfilmet készítettek járműveikről. Igen, direkt nem a reklám kifejezést használtuk, mert bár valódi autóhirdetésekről volt szó, a 2-3 perces szpotok sokkal jobban hasonlítottak egy termékbemutatóra, mint a mai értelemben vett klasszikus reklámra.

Ennek egyik mestere volt az amerikai Chevrolet, akik számtalan ilyen kisfilmet készítettek, hogy növeljék eladásaikat az USA-ban. Az alkotások közül szerencsére sok fennmaradt, amin ma már talán csak jókat mosolygunk. Ha viszont azt nézzük, az 1950-es, 60-as években a vásárlási szokások még igencsak mások voltak, máris érthetjük, mennyire praktikus volt egy ilyen hirdetés.

Az 1958-as Chevrolet Impala reklámja például nem is kezdődhetett másként, mint egy zenei betéttel, ahol a kórus szó szerint ódát zengett az autóról. Emellett azonban az akkor forgatott kisfilmnek is volt olyan eleme, ami a mai reklámokban is megtalálható. Az új modell előnyei között említik például, hogy hosszabb és szélesebb, mint az egy évvel korábbi változat, illetve megemlítik, hogy a V8-as motor működése lágyabb és halkabb lett.

Az autó valóban egy remekül összepakolt gép volt, a gyűjtők a mai napig nagy becsben tartják. Egy felújított 1958-as Chevrolet ára 53 ezer dollárnál (kb. 15 millió forint) kezdődik.

A televíziózás hőskorában valóban remek dolgok készültek, a differenciálmű működését például úgy magyarázták el 1937-ben, hogy azt még ma is, nyelvtudás nélkül is meg lehet érteni.