Fogadjunk, hogy önnek is ez volt a kedvenc autós játéka
Le sem lehetett tenni, és valahol emiatt alakult ki az autók iránti vonzalom is.
Fiatal korunk egyik kedvenc játéka volt az autóskártya, nem volt olyan osztálykirándulás, ahová ne vitt volna magával legalább egy valaki egy paklival. Ilyenkor a busz hátulja felé vettük az irányt, hogy aztán tisztességes játékban győzzük le egymást, lenyerve a másik útravalóul hozott csokiját.
A kártyából többféle kiadás is megjelent, de az egyik legnagyobb klasszikust az 1977-es Autókvartett paklija jelentette. A hengerek számában a Jaguar XJ 12 volt a király, maximális sebességben a Ferrari 365 GTB/4 vitte a prímet. És hogy ezen kívül mit lehet még tudni ezekről az autókról? Többek között ezeket.
Az X 1/9 az olasz Fiat egyik legjobban sikerült autója. A kocsit tíz éven át, 1972-től 1982-ig gyártották, majd további hét éven keresztül a szintén olasz Bertone vette át a termelést. A Fiat égisze alatt összesen 140.500 darabot készítettek belőle, a kétüléses sportkocsi mindössze 880 kilogrammot nyomott.
A másik kártyán szereplő Subaru Rex a japán autógyártó cég REX-sorozatának első generációs tagja, amelyet 1972 júniusától 1981 szeptemberéig gyártottak. A súlya 520 kilogramm volt, tengelytávolsága a 2 métert sem érte el.
Az olasz Lancia autógyár eddigi legszebb autója, a 2000 Berlina 1971-ben került a futószalagra, és csupán négy éven keresztül, 1975-ig gyártották, összesen 14.319 darabot. A kocsi a 2013-as Hajsza a győzelemért című filmben is feltűnik.
Az olaszok 1966-ban kezdték el gyártani a Spider 1-es szériáját, amit 1570 köbcentis hengertérfogattal és 109 lóerős motorral dobtak piacra. Az első 2000 Veloce 1971-ben gördült le a futószalagról, ami az 1993-ig tartó Spider-korszak legnépszerűbb darabja volt, összesen 38.379-et készítettek belőle. Ma egy használt példány ára - állapotától függően - 7 és 11 millió forint között mozog.
A DAF kétajtós autóját 1967 és 1974 között gyártottak Eindhovenben. Hogy pontosan mennyit készítettek belőle, és milyen fogadtatása volt, hivatalos adatokat nem nagyon találni, sokat elárul viszont a kocsiról, hogy több országban is saját rajongóklubja van.
A Citroën 2CV-jét 1948-ban, a 35. Párizsi Autószalonon mutatták be, 1949 és 1990 között több mint 5,1 milliót gyártottak belőle. A II. világháború gyártási tapasztalataiból kiindulva a motor már nem víz, hanem léghűtést kapott. A modellt Európán kívül Argentínában és Uruguayban is gyártották, Magyarországon a Kacsa becenévre hallgatott. Az aprócska autó több Louis de Funes filmben is feltűnt.
A Subaru Rex a japán autógyártó cég REX-sorozatának első generációs tagja, amelyet 1972 júniusától 1981 szeptemberéig gyártottak. A súlya 520 kilogramm környékén mozgott.
A japán gyár a Fronte sorozatot 1962 márciusában kezdte gyártani, a Fronte Coupé 1971 szeptemberében került először a piacra. A 70-es években több autót is a motortérhez szerelt visszapillantókkal láttak el, így ez a Suzuki modell is így készült.
A Peugeot 104-et Paolo Martin tervezte a francia autógyár számára, amely 1972 és 1988 között gyártotta a modellt. A kezdetben négyajtós változatból 1974-től kezdve már háromajtós, 1976-tól pedig ötajtóst is be lehetett szerezni.
1971 augusztusában a francia autógyár ugyanazon coupé két különböző típusát dobta piacra. A 15 mellett a 17 TL volt az, ami nagy népszerűségnek örvendett. A két modellt az 1971-es Párizsi Motor Show-n mutatták be, és kereken nyolc éven át, 1979-ig gyártották.
A francia autógyár 20 éven át, 1955 és 1975 között gyártotta a DS-sorozatot, amelynek az egyik legszebb darabja a DS 23 volt. Az autót 1972 szeptemberében mutatták be, újdonsága, hogy már elektronikus karburátorral és befecskendezéssel készült, felváltva ezzel az 1969 óta gyártott DS 21-et. Az autónak a mai napig komoly értéke van, 2006 februárjában az egyik DS 23 176.250 euróért, vagyis közel 54 millió forintért cserélt gazdát.
A francia Simca autógyár a Nissan európai egységeként gyártotta a Simca 1100 GLS-t 1967 és 1985 között. Az autó 918 kilogrammot nyomott.
Az Apal egy kis méretű autóipari vállalat, amit Belgiumban alapítottak, de ma már Németországban működik. 1968 és 1973 között 5000 üvegszálas autót építettek, köztül az Apal Corsa-t is. A cég számára az 1960-as évektől a Volkswagen és a Porsche is szállított motort, ennek köszönhetően a könnyű autó rendkívül gyors volt.
A Fairthorpe autókat 1954 és 1976 között gyártották az angliai Chalfont St. Peter nevű kisvárosban. A gyár legjobb periódusában havonta 20 autót készítettek el. A képen is látható változatot az 1960-as években gyártották, a könnyített, üvegszálas karosszériának köszönhetően 170 km/h-s csúcssebességre volt képes, a nyitott testű autó pedig nemcsak a közúton, a tengerpartokon is könnyen közlekedett.
Az autóipar minden bizonnyal egyik legszürreálisabb járműve a Bond Bug 700 volt. A britek által 1970 és 1974 között gyártott kétüléses, háromkerekű autóból összesen 2270 készült. Egyetlen ajtaja volt, ami az autó elejéhez kapcsolódva gyakorlatilag az egész utasteret körülvevő karosszériát felnyitotta. Tervezője az a Tom Karen, aki 1977-ben a Csillagok háborúja egyik ikonikus járművének, Luke Skywalker Landspeederjének tervezését is felügyelte. A terepsikló vázát végül a Bond Bug futóművére szerelték fel.
A szuper hetest a Lotus 1957 és 1972 között gyártotta, a széria négy generációt élt meg, a kártyán szereplő példány a negyedik generációhoz tartozik. Az eredeti modellből 2500 darabot adtak el.
A Porsche 911-et mindig is ezen a néven forgalmazták, a különböző generációkat azonban házon belül más és más kódokkal látott el a német cég. A kártyán szereplő Porsche azonban a klasszikus 911-es családba tartozik, amit 1964 és 1989 között gyártottak. A hathengeres, 2,6 literes motorral szerelt autó a maga korában elképesztő adatokat produkált, a vonalvezetése miatt pedig máig az egyik legszebb klasszikus Porsche, ami a gyárból kikerült. 1979-ben a 911-esből fejlesztett 935-ös a Le Mans-i 24 órás versenyben is diadalmaskodni tudott. Az 1999-es "Az Évszázad Autója" szavazáson az ötödik helyen végzett.
A Jaguar XJ12-ben egy 5,3 literes, V12-es motor dolgozott, a négyajtósok között akkoriban ez volt a leggyorsabb autó. A kocsi első változatát 1972 júliusában mutatták be, 1979-ig pedig összesen 16.060 darabot adtak el belőle. A vásárlók 1974-ben juthattak hozzá az első kétajtós kupé változathoz.
A Ferrari 365 GTB/4-et - nem hivatalos, közismert nevén a Ferrari Daytonat - 1968-tól 1973-ig gyártották, elsőként Párizsban mutatták be. Az olaszok összesen 1284 darabot gyártottak belőle, súlya 1280 kilogramm. 5,4 másodperc alatt gyorsult 0-ról 100-ra.
A Lotus 2 s130 a Lotus Elan sorozat egy kiemelkedő darabja volt. A kétajtós autót 1967 és 1975 között gyártották, a motorhoz egy négyfokozatú manuális váltó biztosította a sebességváltást. A hivatalos adatok szerint 7,9 másodperc alatt gyorsult 100 km/h-ra, a végsebessége pedig 200 km/h-ra körül mozgott. A 2004-es nemzetközi sportautó listán a Lotus Elan a hatodik legjobb helyezést érte el az 1960-as évek kocsijai között.
A japánok 1972 júliusától 1976 áprilisáig gyártott kéthengeres, kétajtós Mazda Chanteze alig 490 kilogrammot nyomott. A 35 lóerős kocsi 20,6 másodperc alatt vágta ki a 400 méteres "sprintet", az autó pedig 35,8 másodperc alatt gyorsult 100 km/h-ra.
A Toyota Publica sorozata 1961-ben hagyta el először a futószalagot, és egészen 1978-ig gyártották a japánok. Az 1000-est 1969 áprilisában dobták először piacra, az autó összesen 665 kilogrammot nyomott. A kocsi nem épp egy családi autó, tengelytávolságát alig több mint 2 méterre tervezték. Bár Európa több országában is árulták, komoly sikert csak a Távol-keleten tudott aratni.
A Honda Life több generációt is megélt, a kártyára került változat azonban a legelsőhöz tartozik, amelyet 1971 és 1974 között gyártottak. A 30 lóerős autó csupán 500 kilogrammot nyomott, tengelytávolsága alig haladta meg a 2 métert. Végsebessége 105 km/h körül mozgott, emiatt a 100 km/h-t is viszonylag lassan érte el: több mint fél perc, 34,9 másodperc kellett hozzá.
A Datsun Violetet a Nissan gyártotta 1973 és 1977 között. A 160 J modell kétajtós változatának 1,6 literes motorja rendkívüli teljesítményre volt képes. A 115 lóerővel a gyári adatok szerint 170 km/h volt a végsebessége, de a nem hivatalos tesztek szerint a 200 km/h-t is elérte az autó.
A Mercedes-Benz 450 SEL-t a Daimler-Benz cég gyártotta, közel 60 ezer darabot szereltek össze belőle. A SEL a nagy szériába tartozó (S), benzinbefecskendezéses (E), nyújtott tengelytávú (L) kivitelt jelenti. A németek nem hazudtolták meg magukat, a 225 lóerős motorral közel 210 km/h-s végsebességre volt képes az autó - igaz, ehhez egy igen komoly, 14,5 literes átlag(!) fogyasztás is társult.
A BMW nagysikerű 3-as sorozatának első darabja 1975-ben jelent meg először a piacon. Az azóta elmúlt évtizedekben mind külsőben, mind teljesítményben hatalmas változáson ment át az autó, a töretlen népszerűséget azonban már az 1975-ben piacra dobott E21 is előre jelezte. A 3,3 L jelzés a hengertérfogatra vonatkozott, a teljesítményadatoknak megfelelően pedig a kocsi átlag 12 litert evett meg 100 kilométerenként. A BMW éves összértékesítésének (a motorkerékpárokat nem számolva) mintegy 30 százalékát a mai napig a 3-as széria adja.
A német Volkswagen egyik legismertebb modelljét 1938-tól kezdve egészen 2003-ig gyártották, 2002 júniusáig pedig mintegy 21,5 millió darabot értékesítettek belőle. A 1303-as típus 1972-ben jelent meg, egy meglepően erős, 44 lóerős motorral. Még abban az évben kabrió változat is készült belőle, az autó pedig meghódította a világot, Mexikótól Bosznia-Hercegovináig szinte mindenhol megtalálható volt a Bogár. Nem hiába, hiszen NépAutó.
Az Opel Commodore első generációját 1967 és 1971 között gyártották, az új csúcsmodell, a Commodore GS/E 1970 márciusában debütált. A 160 lóerős motornak körülbelül 1200 kilogramm alaptömeget kellett megmozgatnia, a kocsi pedig különböző autóversenyeken is feltűnt. Az összesen 156.330 darab Commodore A közül 2574 volt GS, vagy GS/E változat. Az autót a legendás színész, Charles Bronson is vezette az 1970-es Hideg veríték című film egyik üldözéses jelenetében.
A brit autógyár 1968-ban dobta piacra az XJ-sorozat első tagját, az XJ 12-t, amit XJ 16 néven is ismernek a márka szerelmesei. Az autóból az angliai, dél-afrikai és új-zélandi gyárban 1968 és 1973 között 82.126 darabot raktak össze. A 12 hengeres jármű a mai napig az egyik legszebb Jaguar, 253 lóerős teljesítményével több mint 200 km/h-ra volt a végsebessége.
Az Austin Allegrot a British Leyland Motor 1973 és 1982 között gyártotta, kilenc év alatt összesen 642.350 darabot. A 870 kilogrammos autó 2, 3 s 4 ajtós változatban is árulták. Az 1750 a harmadik generációs Allegro volt, a szám pedig a motor térfogatát jelöli.
A brit Bentley Motors 1965-ben, a Párizsi Motor Show-n mutatta be először a híres T-sorozatának első darabját, majd egészen 1980-ig gyártották ezeket a járműveket. A már megjelenésre is fennséges és tekintélyt parancsoló autó közel két tonnát nyomott, és bár a közel 7 literes(!) motor teljesítményét a gyár nem közölte, a 190 km/h-s végsebességből egy igen erős gépre lehet következtetni. Az 1965 és 1977 között gyártott T1-esből gyártották a legtöbbet, 1703 darabot, összesen pedig 2436 T-sorozatú jármű gördült le a futószalagról. A legkülönlegesebb az az 1968-as Bentley T1 Pininfarina Coupé, amivől csupán egyetlen egy készült a világon.
A brit autógyár 1968 és 1990 között gyártotta az ultra exkluzív szedánt, a Phantom VI-t. A cég 22 év alatt összesen 374 darabot készített a járműből, így a kialakítása és a teljesítménye mellett a limitált szériának köszönhetően is igen borsos az ára. Az autó 2,5 tonnát nyomott, a 6,2 literes motor a hivatalos adatok szerint 180 km/h-s végsebességre gyorsította a kocsit, a fogyasztása ennek megfelelően igen magas: átlag 20-23 litert evett meg 100 kilométeren. Az ára az aukciós oldalakon 30 millió forint körül kezdődik.
A Škoda Auto a Volskwagen cégcsoport tagja, 1899-ben alapították, az 1920-as évekre Csehország legnagyobb ipari vállalata lett. A Magyarországon is népszerű 110 LS modellt 1971 és 1976 között gyártották, összesen 40.057 darab került le a futószalagról. A négyhengeres kocsi 18,5 másodperc alatt gyorsult fel 100 km/h-ra.
A Wartburg 353 a 311-es utódaként jelent meg. Az NDK autógyár 1966 és 1988 között gyártotta, az autó több részletben is egy 1938-as terven alapul. Az 50 lóerős motornak 12 másodpercre volt szüksége, hogy a kocsit 100 km/h-ra gyorsítsa. A gyári adatok szerint ugyan 130 km/h-ra volt maximálisan képes, de egyes tesztek szerint a 140-150 km/h-t is elérte, míg az átalakított sportváltozatok 200 km/h-t is át tudták lépéni.
A Trabant 601 a keletnémet VEB Sachsenring autógyár harmadik Trabant modellje volt. 1963 és 1990 között összesen 2.818.547 darabot készítettek belőle, ami az NDK történetében a legnagyobb példányszámban eladott autó volt. Az autó csupán 650 kilogrammot nyomott, végsebessége - a papírok szerint - 100 km/h volt. Az autót a tengerentúlon is ismerik, igaz, volt, aki azt hitte róla, hogy valójában fűnyíró. David Hasselhoff amerikai filmsztár magyarországi látogatása során maga is kipróbált egy Trabantot, bár eleinte még a beszállással is gondjai akadtak.
Az ikonikussá vált Polsi Fiat márkát 1932-ben hozták létre, amikor a lengyelek megegyeztek az olasz céggel. A 126-ot 1972 októberében, a Turin Auto Show-n mutatták be, és egészen 2000-ig gyártották. Összesen több mint 4,6 millió darab gördült le a futószalagról. Az autónak a mai napig nagy rajongótábora van.
A keleti blokk egyik legikonikusabb, máig is közúti forgalomban lévő járműve volt a VAZ-2103, amit a köznyelv csak "ezerötös" Ladának hívott.A Zsiguli az olasz Fiat gyárnak köszönhető, amely vezetése 1966-ban állapodtak meg a Szovjetunióban épülő autógyárról. Az "ezerötöst" 1972-ben dobták piacra, az addig elkészült 320 ezer zsiguli mellé további 660 ezer darabot terveztek. Az autónak máig nagy kultusza van. A Lada a szláv mitológiában az ifjúság és a szépség istennője, az oroszban pedig "kedvest" jelent, de később keresztnévvé is vált.
Az első VAZ 2101 és a kombi VAZ 2102 típusoknak az 1967-es év autója, a Fiat 124 volt az alapja, melyből az olasz mérnökök fejlesztették ki a 124R jelzésű, a Zsiguli alapjaként szolgáló típusváltozatot. Az ezerötös Lada után a második legnépszerűbb autó volt, kényelmesen ki tudta szolgálni a családokat és a hobbikertbe járó városlakókat is.
A Moszkvics 1500 valójában 412-es számmal jelent meg, és csak akkor kapta meg az 1500-as számot, amikor megindult az export a nyugati piacra. Az autót 1967 és 1976 között gyártották, és az orosz autókhoz (például a Zil-hez) képest meglehetősen könnyű, csupán 1045 kilogrammos volt. A 4 hengeres, 75 lóerős kocsi hivatalos csúcssebessége 140 km/h-ra volt. A rendszerváltás előtti időkig Magyarországon is jó néhány Moszkics járta az utakat, a nevéből származó nyelvtörő pedig a mai napig megmaradt.
A ZIL 114-es limuzint nyolc éven át, 1970 és 1978 között gyártották. Az autó nemcsak kinézetében, méretében is tekintélyt parancsoló volt: a kocsi 3085 kilogrammot nyomott. Ennek megfelelően a ZIL 114-et nem lehetett eléggé megtankolni, a 300 lóerős, 8 hengeres motor átlag 26 litert fogyasztott 100 kilométerenként. Ennek ellenére a kocsi végsebessége közel 200 km/h volt.
Ha ön is szerette az autós kártyákat, jelezze egy lájkkal a HVG Autó rovatának Facebook-oldalán. |