szerző:
László Ferenc
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Vajon mit tudhat egy olyan kékvérű brit autó, amiért egy luxusház árát kérik el? Tényleg sokkal jobb, mint egy Audi, BMW vagy Mercedes? És mit lehet egy ilyen 2,5 tonnás szörnyeteggel kezdeni hóban? Vannak válaszaink.

Százötvenötmillió forint – ezért az összegért akár egy ötszobás, 320 négyzetméteres, medencés mediterrán házat is vásárolhatunk hazánkban. Vagy például egy autót, konkrétan egy nyújtott tengelytávú Rolls-Royce Phantomot, melynek ez még csak az úgymond fapados alapára. Hatalmas összegről beszélünk, amit sokan egy élet munkájával keresnek meg, ettől függetlenül világszerte és régiónkban is egyre nagyobb az érdeklődés az ilyen non-plus-ultra autók iránt.

Ennek egyik oka, hogy globálisan egyre több az olyan tehetős vásárló, aki megengedhet magának egy Rolls-Royce-ot. A Cap Gemini/RBC adatai szerint jelenleg mintegy 15,4 millió olyan személy él a bolygónkon, akinek a vagyona meghaladja a 250 millió forintot, és az elitklub tagjainak száma évente közel 5 százalékkal nő. A Rolls-Royce évente nagyságrendileg 4 ezer autót értékesít és a régiós képviselet abban bízik, hogy ebből a mennyiségből a közeljövőben Magyarországra is fog érkezni néhány darab. Josh Cartunak köszönhetően egy már egészen biztosan.

Éppen ezért úgy döntöttek, hogy megmutatják nekünk az aktuális kínálatukat, még pedig zord téli körülmények mellett. A galéria áttekintését ezúttal kiemelten ajánljuk, több tucat saját készítésű fotó lelhető fel benne a kocsikról és azok apró részletmegoldásairól.

Képgaléria.
©

Az óriás törpe

A Magas-Tátrában megtartott rendezvényen a fokozatosság elvét vallva elsőként a legkisebb Rollsba ültünk be. Ez a kétajtós kupé, a 90 millió forinton nyitó Wraith, ami a maga 5,27 méteres méretével még mindig nagyobb az összes kommersz német luxuslimuzin hosszított változatánál. Nem mellesleg ehhez a mérethez 2,44 tonnás tömeg társul, tehát nem árt kellő tisztelettel helyet foglalni egy ilyen "kompakt" Rolls-Royce kormánya mögött.

A gigantikus ajtók a megszokottal ellentétes irányba mozognak, ami nyitáskor nem jelent gondot, azonban a kocsiban ülve kézzel lehetetlen becsukni az ajtót. Sebaj, az A-oszlopnál meg kell nyomni egy gombot, melynek hatására elektromosan ránk csukódik a nyílászáró, valahogy így:

632 lóerő és 870 Nm nem gyerekjáték, ráadásul ez a teherautónyi erő csak és kizárólag a hátsó kerekekre érkezik meg, mint a gyártó összes modelljében. Mindez a csúszós utakkal és a tekintélyes tömeggel kombinálva elég hajmeresztőnek tűnik, és a valóságban is az. A gyártó munkatársai ugyan arról regéltek, hogy a vékony téligumi, a fejlett elektronika és a kedvező tömegeloszlás miatt élmény a hóban történő vezetés, a gyakorlat azonban mást mutat.

Padlógázra igen visszafogott gyorsulást kapunk hóban, a 255-ös hátsó kerekek túlpörgését alig győzi kordában tartani a kipörgésgátló. Kanyarban a menetstabilizátor igen hatékonyan teszi a dolgát, amit kikapcsolva könnyen driftbe lehet hozni a nagy vasat. De óvatosak voltunk, hiszen a hegyekben tekergő konvoj milliárdos értékét könnyen le lehetett volna írni akár csak egyetlen felelőtlen mozdulattal is.

©

Száraz aszfaltra érve teljesen más arcát mutatja a Wraith, az alaphelyzetben szuperhalk V12-es turbómotor gázadásra vérpezsdítően sportos orgánumra vált, még ha nem is olyanra, mint a nagyon hasonló motorral szerelt BMW M760Li. A gyorsulás lehengerlő, fordulatszámmérő nincs, helyette csak egy erőtartalék-mutatót kapunk, ezenkívül pedig azt sem tudni, hogy mikor milyen fokozatban van az automataváltó. Manuálisan nem lehet váltani, és nagyon érezni, hogy a váltót ezúttal inkább a finom, semmint a gyors váltásra optimalizálták.

Még akkor sem, ha a kipróbált autó a legsportosabb, Black Badge kivitelű Wraith. Aminek egyetlen szuperkönnyű felnije 8 ezer eurós értéket képvisel.

©

Tető nélkül

A Wraith nyitható tetejű változata a Dawn, melyre talán a leginkább kíváncsiak voltunk. Reggel azonban kiderült, hogy a luxusszálloda előtt parkoló tesztautóra hirtelen lecsapott egy vevő, aki újdonsült kocsijának fotózását ugyan engedélyezte, vezetését azonban érthető okokból már nem. Olvasóinknak tehát be kell érniük az 570 lóerős és 2,56 tonnás kabrióról készült fotókkal, az élménybeszámoló ezúttal sajnos elmarad – a hajnal esetünkben gyorsan bealkonyult.

Képgaléria.
©

Szellem

A Rolls-Royce legnépszerűbb modellje a 80 millió forintos alapárú Ghost, mely a cég kisebbik limuzinja. A kompaktságot úgy kell elképzelni, hogy az alapmodell 16 centivel hosszabb a nyújtott 7-es BMW-nél, a drágább kivitel pedig már 33 centiméterrel nagyobb annál. Mindkét változatot sikerült kipróbálnunk, és bizton állíthatjuk, hogy ha már Ghost, akkor egyértelműen a nyújtott változat a nyerő.

Elsősorban azért, mert hátul csak ebben igazán fejedelmi a térkínálat, másodsorban pedig azért, mert a nyújtott Ghost valami elképesztő módon palástolja a sofőr előtt, hogy ő bizony már 5,57 méter hosszú. Vezetési élményt persze senki se egy ilyen limuzinban keressen, melynek vékony karimájú kormánya szinte semmilyen visszajelzéssel sem szolgál, de a kiviteltől függően 570-612 lóerő még egy ilyen 2,5 tonnás nagyvasat is úgy ráncigál, mint cica a gombolyagot.

©

A kikerülési tesztet 130 km/h tempóval a legnagyobb nyugalomban teljesítettük a luxusautóval, ami 40 km/h tempóról 5 méteren belül képes megállni. A végsebesség minden modell esetében 250 km/h-ra van limitálva, amit mi egy lezárt repülőtéren próbáltunk ki. Ilyen tempónál is csend és béke honol belül, és a gyártó elsősorban azért nem engedélyezi az adott esetben akár 300 km/h feletti végsebességet, mert az jelentősen megdrágítaná az abroncsokat.

Kicsit fura, hogy ilyen überdrága autók esetében bármire is a költséghatékonysággal válaszol a gyártó, az viszont tény, hogy vélhetően kevesen hiányolják a 250 feletti száguldást.

©

Megéri a pénzét?

A német luxuslimuzinok ára valahol 60-65 millió forint magasságában tetőzik. A Rollsokért ennél jelentősen több pénzt kérnek el, de vajon tényleg ennyivel jobbak is? Nyílt titok, hogy a brit márka a BMW tulajdonában van, így joggal gondolhatjuk, hogy bizonyos mértékben a bajorok 7-es modelljére épül, és ez így is van. Az utastérben helyet foglalva ebből azonban semmit sem érezni, egyedül talán a fedélzeti számítógép menürendszere árulkodik egy keveset a származásáról.

És igen, a menüből, néhány gombnyomással lesüllyeszthető és felemelhető a legelöl a levegőt szelő angyal:

A "Spirit of Ecstasy" alaphelyzetben ezüstösen csillog, a sportos Black Badge modelleken viszont matt feketében szerénykedik. A szobor alaphelyzetben rozsdamentes acélból készül. A vásárlók gyakran kérnek rá aranybevonatot, és arra is akad példa, hogy valaki tömör színaranyból szeretné kocsiján tudná a szobrot. Mint a legtöbb kívánságot, a gyártó ezt is teljesíti: ez esetben erősebb emelőmotort kell szerelni az orrba, az alapmotor ugyanis nem bírja megemelni a normálnál jelentősen nehezebb angyalkát.

A Rollsokban még a napellenző apró fémbetéte sem műanyagból, hanem tapintásra hideg fémből készül. A szőnyeg olyan vastag és annyira puha, hogy a jól nevelt utas beszállás előtt szíve szerint mindig levenné a lábbelijét. Az alábbi fotón egy 200 forintossal demonstráljuk a szőnyeg vastagságát:

©

A kezelőszervek formája teljesen egyedi, mondhatni régimódi, és ehhez kiválóan passzol az utastérben tapasztalható síri csend. Nemcsak a motorhangból, hanem a kinti egyéb zajokból sem szűrődik be semmi az utastérbe. Egyedül talán a hatalmas elefántfülek, a külső visszapillantó tükrök által keltett szélzaj zavaró minimálisan.

Nehezen érthető, hogy a jobb hátsó főnöki üléshez miért nem rendelhető az első ülés háttámlájáról lenyitható lábtartó, és a vezetéstámogató rendszerek terén nagyon érezni, hogy a Ghost és társai még az eggyel korábbi 7-es BMW megtépázott technikájára épülnek. Nemhogy önvezetés, de még sávtartó elektronika sem rendelhető, mint ahogy a bajor márka 600 méterre elvilágító lézerlámpája és hangulatfénye is hiányzik a Ghostból. Az ajtóból kihúzható esernyő adott, de ettől azért nem esünk hanyatt, hiszen ezt már egy Skoda Superb is tudja.

Summa summarum, arisztokratikus életérzés tekintetében verhetetlen a Rolls-Royce, de ha a legmodernebb technológiákat és/vagy a vezetési élményt keressük, akkor jobban járunk egy olcsóbb német prémium cirkálóval.

©

Fantom

A legújabb és legnagyobb Rolls-Royce-ot, a nemrég bejelentett Phantom VIII-at ezúttal még nem engedték vezetni, így a Dawnhoz hasonlóan ez esetben is csak fotókkal tudunk szolgálni. Ebben nem a 6,6, hanem a 6,75 literes nagyblokk teljesít szolgálatot a maga 563 lóerejével és 900 Nm-ével.

És hogy a már abszolút sofőrös felhasználásra szánt új nyújtott Phantom miért rövidebb hajszálnyival 6 méternél? Nos azért, mert az egyik legjelentősebb piacon, Kínában 6 méter felett már más besorolásba kerülnek az autók, és az ennél hosszabb járművekre más sebességkorlátozások érvényesek.

©

Konklúzió

"Senkinek nincs szüksége Rolls-Royce-ra." Hangzott el a kijelentés a gyáriak részéről, de gyorsan hozzá is tették, hogy azért, mert Rollst általában csak harmadik, negyedik autónak, emocionális alapon vásárolnak maguknak a 80/20 százalékban férfi/hölgy vevők. Általában a garázsban parkoló Ferrarik mellé. Mint ahogy azt teszi például a Budapesten élő kanadai milliárdos Josh Cartu is, aki mostanság cseréli újra a régi Phantomját.

Megtudtuk, hogy Cartu nem a Budapesthez legközelebbi prágai RR kereskedésben szokott vásárolni. De a helyszín tulajdonképpen mindegy is, hiszen a gyártó a világ legeldugottabb részére is kiszállítja a megrendelt kocsikat. Természetesen egy hűtött üveg pezsgő kíséretében.

És igen, akár alkudni is lehet: Elvis Presley a 60-as években például 8 százalék kedvezményt tudott kicsikarni a Rollsára. A 4 éves általános garancia pedig mindenre kiterjed, még a fékbetétekre is, vagyis az első négy évben csak és kizárólag gumira kell költeni.

Amikor a búcsúzáskor azt kérdeztük, hogy mi a legfőbb indok, ami miatt inkább egy Rolls-Royce-ot vásárol valaki, és nem egy hasonlóan méregdrága Bentley-t vagy Maybachot, akkor azt a választ kaptuk, hogy a Rolls-Royce emocionális megközelítésből nem ezekkel van egy szinten. Hanem a jachtokkal, a helikopterekkel és a repülőgépekkel.

©

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.