A Tisza-többség fenntartaná a plázastopot, de elhalasztotta a döntést
Az Országgyűlés az építési törvényről szavaz a jövő héten.
#plázastop
Aldi-igazgató: Az akciókon, fejlesztéseken és szezonális kedvezményeken spórolnak a boltok az árrésstop miatt
Veszteségről fog beszámolni a legtöbb nagy élelmiszerlánc, amint kijönnek a 2025-ös jelentések, a plázastop tovább nehezíti a helyzetet. A kistelepüléseken viszont nem ez a gond, ott már a meglévő boltokat fenntartani is kihívás.
A szigorított plázastop nem átgondolt hatásai: elzárhatják a falusiakat az akcióktól és az alacsonyabb áraktól
Érthetetlen és semmilyen szakmai érvvel nem alátámasztható a szigorítás a kereskedelmi szövetség szerint. A legjobban a kistelepüléseken élőknek fog fájni: se akciós, se olcsóbb termékekhez nem juthatnak így.
A kormány védi a lakosságot: egyszerűbb lesz szexshopot nyitni, mint közértet
Szeptember közepétől nemhogy építeni, de megvenni vagy kibérelni is csak külön engedéllyel lehet 400 négyzetméternél nagyobb boltot. A szabályozás meglehetősen furcsa, a szakma nem is érti, minek kellett meghozni, de vannak olyan hangok is, melyek szerint a kormány egy szereplőt akar helyzetbe hozni. Nem mellesleg némi plusz zsarolási potenciálhoz is jut vele az állam.
Elfogadta a kormány a plázastop durva szigorítását
Mostantól nemhogy építeni, de megvenni vagy bérelni sem lehet olyan 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi ingatlant anélkül, hogy arra rendeltetésmódosítási engedélyt ne kérnének a hatóságtól.
Túl lehet a mélyponton a befektetési piac, öt éve nem látott tolongás van a Váci utcában, de a CATL miatt keserű a szájíz
Sok nagyberuházás nem indul el, visszafogja az aktivitást a stagnáló alapkamatszint. A plázafejlesztések meg azért várják helyben futva az őszt, mert nem tudni, most akkor tovább szigorítják vagy épp fellazítják a plázastopot. Megnéztük, mi a helyzet a kereskedelmi ingatlanok piacán.
ÉKM: Egyeztetünk a plázastopról. Kereskedők: Velünk ugyan nem
Az építési minisztérium „partnerekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, érintettekkel” egyeztet a plázastop szigorításáról. A legnagyobb kiskereskedelmi érdekvédelmi szervezet, az OKSZ ugyanakkor nem is hallott ilyen egyeztetésekről. A minisztérium kompromisszumkész, de az eredeti célból nem enged – ami a jelek szerint az, hogy külön, személyre szabott állami jóváhagyás nélkül ne működhessen közepesnél nagyobb kereskedelmi egység.
Lázár Jánosék rejtélyes egyeztetéseken hitegettek a plázastop szigorításáról
Piaci források szerint a Lázár János vezette szakminisztérium valakikkel egyeztetett a plázastop szigorításáról, s azt ígérte, a kormány nem fog (vissza)élni a plusz engedélyezési jogkörrel. A jelek szerint az érintettek által erősen kritizált tervezetből jogszabály lesz.
Éves szinten akár 150 milliárdos veszteséget is okozhat az árrésstop, a kereskedők ötöde a bezárást fontolgatja
Az OKSZ főtitkára szerint a kiskereskedőket hasonló ideológiai előítéletek sújtják, mint az 1960-as években.
A kenyérpirítókról és az alsógatyákról is maga akar dönteni a kormány a plázastopos kártyák újrakeverésével
Teljesen átgondolatlan, vagy valamilyen hátsó szándék vezérli a plázastop tervezett szigorítását, amely a boltok napi működésén túl a kereskedelmiingatlan-piacot is ellehetetleníti.
Az ÉKM az „ott élők védelmével” indokolja a plázastop turbófokozatra kapcsolását
A minisztérium szerint a plázastop szigorítása nem szigorítás, eredetileg is az volt a szándék, hogy a kormány engedélye nélkül ne nyílhasson cipőbolt egy elektronikai üzlet helyén. A kormány önmagában nem kíván beleszólni ingatlantranzakciókba, de ügyelni kell a „vonzáskörzetre gyakorolt hatásokra”.
Lázár János ledobta az atombombát: a kormány a bevásárlóközpontokat is kinyírná a plázastop szigorításával
Megvenni, sőt bérelni is csak külön kormányzati engedéllyel lehetne közepestől nagyobb kereskedelmi ingatlanokat. A „plázastop” eredetileg az élelmiszermultik ellen született, de az új szabály az igazi plázákat, sőt az egész kereskedelmiingatlan-piacot nyírná ki. A minisztérium senkivel sem egyeztetett, az érintettek nem értik, mi végre az értelmetlen szigorítás.
Közel két évtizedbe telt, mire az ígéretből Lidl-áruház lett Érdligeten
A 2006-ban vásárolt telken a budapesti agglomeráció egyik első Lidl-áruháza épülhetett volna fel, ehelyett végül 18 évet kellett várniuk Érdliget lakóinak, hogy újra a városrészen belül intézhessék a nagybevásárlást.
És akkor a magyar kormány addig őrzi a szuverenitást, amíg nem kap egy sms-t Ausztriából
Gulyás Gergelynél lobbizhattak osztrákok azért, hogy a plázastop ellenére terjeszkedhessenek a cégeik; megelőzte a filippínó és vietnami vendégmunkások száma a Szlovákiából és Romániából érkezőkét; valószínűleg a végére ért a kamatcsökkentés. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Elvitelre #72: Gulyás SMS-ezik, Podmaniczky épít
Elvitelre – a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben, és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten a plázastop kijátszása és Podmaniczky Frigyes életútja kerül a középpontba.
A Miniszterelnökség tagadja, hogy Gulyás Gergely segítséget nyújtott volna a plázastoptörvény megkerüléséhez
A tárca sajtóirodája ezt azzal támasztja alá, hogy a cikkünkben szereplő debreceni beruházás végül nem valósult meg.
Leleplező sms-ek: a Karmelitában lobbiztak az osztrákok a plázastop megkerüléséért
Gulyás Gergely együttműködött a szélsőjobboldali osztrák politikussal, Heinz-Christian Strachéval, hogy egy ausztriai befektető a plázastop ellenére is terjeszkedhessen Magyarországon. Az erről szóló üzenetváltást a Der Standard szerezte meg az osztrák parlament vizsgálóbizottságának irataiból.
Vétójogot kap a nagyobb építkezésekre az állami főépítész vezette tervtanács
Az építési hatóság el fog utasítani minden engedélykérelmet, amit a tervtanács nem ajánl megvalósításra.
A kormány elvesztette a tíz éve indított plázastopháborút
Hangzatos nevével ellentétben a plázanyitást korlátozó törvény nem a bevásárlóközpontokat akarta megállítani, hanem a külföldi vállalatok előretörését a hazai kiskereskedelemben – és ezzel együtt persze helyzetbe akarta hozni a magyar tulajdonú cégeket. Hiába azonban a szigorú szabályozás, a külföldi társaságok stratégiát váltottak, sikerült továbbterjeszkedniük, míg a magyarok nem tudtak élni a lehetőséggel.
Szívesen építene még több üzletet az Aldi Magyarországon, de a plázastop miatt nem lehet
Pénz és szándék lenne rá – árulta el a cég magyarországi vezetője a Világgazdaságnak.