Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Megerősítette az építési minisztérium (ÉKM) a HVG értesülését, miszerint egyeztetéseket folytatnak a plázastop-szabályok tervezett módosításáról. A szaktárca szerint „a szakmai és piaci partnerekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, érintettekkel” egyeztetnek.
Az egyeztetés ténye örvendetes, bár érdekes, hogy a szaktárca a nagy kiskereskedelmi láncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetséggel (OKSZ) mind a mai napig nem egyeztetett – ezt Kozák Tamás, a szervezet főtitkára árulta el a HVG-nek. Az OKSZ a tervezet társadalmi egyeztetése során elküldte észrevételeit a szaktárcának.
Az ÉKM azt is megerősítette, hogy számos javaslat érkezett a társadalmi egyeztetésen és azon kívül is.
A minisztérium állítása szerint a javaslatokat „mérlegelve, kompromisszumot keresve, de az eredeti célkitűzést végig szem előtt tartva” alakítják ki a végleges tervezetet.
Ezzel kapcsolatban Kozák Tamás azt mondta, hogy az egyeztetésre bocsátott tervezethez képest
bármiféle kompromisszumos megoldás, kisebb-nagyobb módosítás elégtelen volna,
nem jelentene érdemi segítséget a tervezet bevezetése után várható káros hatások mérsékléséhez, csak a tervezet teljes átdolgozása lehet járható út.
Az ÉKM mostani válaszában is azt hangsúlyozta, amit korábban: a módosítás nem szigorítás, célja nem a korlátozás, vagy a túlszabályozás, hanem a meglévő jogszabályok céljainak védelme és érvényesítése. „A szabályozás célja továbbra is a helyi közösségek és az ott élők védelme.”
Az Etele pláza megnyitója
Túry Gergely
Valójában nagyon is szigorításról van szó:
a tervezet szerint nemhogy építeni, de átalakítani, megvenni vagy bérbe adni sem lehetne
400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi ingatlanokat kormányzati engedély nélkül, ha azokat továbbra is kereskedelmi célból hasznosítanák.
Ez a plusz – új tulajdonoshoz vagy bérlőhöz kötött – engedélyezés minimum bizonytalanságot teremt. Nemcsak a kereskedelemben, hanem a teljes kereskedelmiingatlan-piacon, a szabályozás ugyanis minden 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi ingatlanra vonatkozna, például a bevásárlóközpontokban található üzletekre is.
Ahhoz is külön engedély kellene, ha egy plázában egy cipőbolt helyére új bérlő, mondjuk egy elektronikai üzlet költözne.
Nemcsak a kereskedők, de az összes érintett, aki a HVG-nek érdemben nyilatkozott akár névvel, akár név nélkül teljesen érthetetlennek, értelmetlennek és károsnak tartja a tervezett szabályokat.
Az ÉKM nem válaszolt a HVG azt firtató kérdéseire, mikorra várható a tervezet véglegesítése, és mikor jelenhet meg a jogszabály.
