szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A napi 7-8 órás ülés, a számítógépes munkához felvett kényszertartás olyan egyoldalú statikus és mechanikus igénybevételt jelent. A szükséges ellenlépések nélkül akár komoly fájdalmakra és egészségkárosodásra is számíthatunk. Lássuk, hogyan előzhetőek meg a túlterhelés következtében kialakuló krónikus sérülések

Óránként tíz percre álljunk fel a gép elől!
© AP
 „A mozgás-szervrendszer, különös tekintettel a gerinc számára jelent megterhelést a napi robot az irodában” – mondta a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht. Szervezésében zajló Egészség és Harmónia című előadás-sorozat egyik résztvevője, Varga Terézia gyógytornász. „Ez kezdetben túlterhelést, később károsodást hoz létre az ízületet felépítő elemi struktúrákban. A tartós számítógép-használat káros tünete az ujjakban és a csuklóban jelentkező feszülés, bizsergés, hidegérzet és zsibbadás, nyak, váll, hát, deréktáji és végtag fájdalmak, amelyek erőtlenséget, mozgáskoordinációs zavarokat, szempanaszokat, fáradtságérzetet és a koncentráció csökkenését okozza. A tartós ülés miatt az alsó végtagi ízületekben fájdalom léphet fel, s a keringés is akadályozottá válhat.”

A tünet-együttest RSI–szindrómának (Repetitive Strain Injury) hívják, amely a nagy ismétlésszámmal végzett apró mozdulatok és a helytelen ülőhelyzet okozta megerőltetés, túlterhelés következményeként kialakuló izom, ín, ideg, és egyéb lágyrész károsodásainak gyűjtőneve. „Ha az intő jeleket nem vesszük komolyan, a gyógyulás hosszadalmassá válhat, sok számítógép használó azonban nincs tudatában munkája káros hatásainak, pedig egyszerű változtatásokkal, kicsit nagyobb odafigyeléssel sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért.” – tette hozzá. Varga Terézia

A gyógytornász beszámolt egy kérdőíves felmérésről is, amelyet két munkatársával Nagy Ildikóval és Babics Tamásnéval kezdeményeztek további 126 budapesti és hévízi dolgozó bevonásával. A kérdőíveket olyan emberek töltötték ki, akik naponta átlagosan 7,41 órát töltenek számítógép előtt. A vizsgálat során kiderült, hogy a megkérdezettek 52 százaléka fordult már nyaki-tarkótáji, háti-deréktáji fájdalmai miatt orvoshoz, 54 százalékuk egyáltalán nem sportol, panaszaik többsége a nap végére is megmarad, amely a folyamat krónikussá válását jelzi.

Varga Terézia elmondta, hogy a kapott eredmények arra ösztönözték őket, hogy összeállítsanak egy olyan tájékoztató anyagot, amely segítségére lehet a számítógépes munkát végzőknek abban, hogy hogyan alakítsák ki munkakörnyezetüket, milyen a megfelelő ülés, hogyan kell helyesen használni a monitort, a billentyűzetet és az egeret.

Milyen széken, hogyan üljünk? (Oldaltörés)

A sok apró mozdulat együttese nagy
fájdalmakat okozhat
© sxc.hu
A gyógytornász felvázolta a megfelelő szék tulajdonságait: „A megfelelő ülés elsajátításához elsősorban olyan székre van szükség, amelynek állítható a magassága, az ülőfelülete lefelé gömbölyített és combunkat teljes hosszában alátámasztja. Kell, hogy legyen karfája, a háttámlája pedig a lapockák alsó csücskéig érjen.”

Varga Terézia elmagyarázta a megfelelő üléstechnikát: „A munkavégzés során a talpunk minden esetben támaszkodjon a talajon, lábaink vállszélességű terpeszben legyenek, fenekünket toljuk teljesen hátra. A comb és a lábszár szöge minimum derékszög legyen, de még jobb, ha ennél picit több, vagyis a csípőnk a térdnél magasabban helyezkedik el. Derekunk minden esetben legyen megtámasztva, használjunk derékpárnát, amely biztosítja a gerinc ágyéki szakaszának optimális, normál homorulatát. Egyenes háttal üljünk a gép előtt, vállunkat lazán engedjük le, a fejünket ne toljuk előre.”

„A munkaasztal elhelyezkedése és tulajdonságai is befolyásolják a testhelyzetet, így ebben az esetben is fontos, hogy változtatható legyen a magasság, amely akkor ideális, ha az asztal a lelógatott könyökcsúcsig ér.” – tette hozzá a szakember.

Varga Terézia felhívta a figyelmet arra is, hogy a számítógépes munka során alapvető fontosságú, hogy a monitorral – amely felső széle szemmagasságban van – szemben helyezkedjünk el. „Elkerülhetjük a szempanaszokat, ha a képernyőtől 40-70 cm távolságban ülünk, és indirekt világítást alkalmazunk. Kevésbé erőlteti meg a szemeket, ha világos alapon sötét betűket használunk. A szem fáradságát enyhíthetjük, ha időnként fekvő nyolcast rajzolunk a szemünkkel.”

A gyógytornász szerint a klaviatúra és az egér használata is befolyásolja testtartásunkat: „A kar- és hátizmok kímélése érdekében a billentyűzet és az egér is közvetlenül előttünk helyezkedjen el, az egér használata során pedig a karunk maradjon a test mellett. Figyeljünk arra, hogy ezek az eszközök ne legyenek magasan, mert ezzel további terhet rakunk a nyak és vállöv izmaira. A gépelés során figyeljünk arra, hogy a felkar a test mellett függőlegesen, az alkar vízszintesen helyezkedjen el. Nagyon fontos, hogy harminc perc gépelés után 1-2 másodpercre lazítsunk, és egy óra eltelte után iktassunk be tíz perc szünetet.”

Varga Terézia végezetül elmondta, hogy javasolt technikák mellett elengedhetetlenül fontos a napi testmozgás, csak ezzel együtt várható a panaszok enyhülése vagy a tünetek elkerülése.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Medipress Plázs

Kedvenc papucsunk gerincproblémákat okozhat

A nyári slágerpapucsok - melyek többnyire habosított műanyagból álló lapos talpból és egy Y alakú gumipántból állnak - kárt tehetnek egészségünkben - állítják amerikai sportorvosok.

MTI Tech

Gerinckímélő teleszkópos hátizsák

Teleszkópos hátizsákot kreált egy amerikai izomkutató, hogy a nehéz felszereléssel rohanó katonák, tűzoltók vagy mentősök elkerülhessék a porcsérüléseket és nagyobb teherrel is futhassanak.

MTI Plázs

Gerincgyilkos az egyenes ülés

Az irodai alkalmazottak számára korántsem az egyenes ülés a legjobb testtartás - mutatták ki skót és kanadai kutatók. A legjobb pozíció az íróasztalnál ülve, ha az ember kissé hátra dől, körülbelül 135 fokban - olvasható a BBC News honlapján. A kutatók szerint az egyenes ülés felesleges terhet ró a gerincre, és derékfájdalmakat okoz.