szerző:
Czeglédi Fanni

Éjszakai műszak? Hétvégi buli? Egy kihalt, sötét utca ilyenkor komoly stressz- és veszélyforrás lehet. Létezik azonban egy kapaszkodó: már Magyarországon is elindult a Stockholmban és Berlinben sikerrel működő Hazakísérő Telefon nevű szolgáltatás. A kezdeményezés mögött egyelőre egy személyben álló Molnár-Csiki Maren normáldíjas telefonszámon várja a hívásokat péntek és szombat éjjel, hogy biztonságérzetet és támogatást nyújtson a hazaigyekvőknek.

A lányok nagyon korán megtanulják, hogy rengeteg veszély leselkedhet rájuk, így mire felnőnek, magától értetődő lehet számukra, hogy folytonos készenlétben legyenek, egyfajta reflexszerű éberségben éljék a napjaikat, és főleg az éjszakáikat. Mindenkinek más módszere van, hogy kivédje a lehetséges támadásokat: van, aki önvédelmi tanfolyamra jár, más a kulcscsomóját tartja védekezésre készen a markában, esetleg paprikaspray-vel felszerelkezve vág neki az éjszakának, megint más úgy gyalogol, hogy bármikor képes legyen elfutni, van, aki csak kerüli mások tekintetét, nehogy észrevegyék. És van, aki úgy vág neki egy sötét, elhagyatott utcának, hogy beüti a rendőrség hívószámát, és így tartja, hogy bármikor megnyomhassa a hívógombot.

Ez a fajta kereslet hívta létre az okostelefonok korában a biztonsági alkalmazásokat, amelyek a tragédiákat talán nem feltétlenül akadályozzák meg, de valamiféle eszközt adnak a felhasználó kezébe, hogy baj esetén értesítse a szeretteit vagy a hatóságokat, és szükség esetén hamarabb érkezzen a segítség.

Ebbe a vonulatba illeszthető bele egy magyar nő, Molnár-Csiki Maren kezdeményezése. Tavaly novemberben indította útjára a szolgáltatást, amely egy egyszerű ötleten alapul: péntek és szombat éjjel 11-től hajnal 4 óráig bármikor fel lehet hívni, ha az utcán bóklászunk, vagy hazafelé tartunk. Bármiről beszélgethetünk vele, és ha kérjük, követi is az útvonalunkat, hogy probléma esetén értesíthesse a rendőrséget.

Molnár-Csiki Maren
©

„Engem borzasztóan megráznak az erőszakos, szexuális bűncselekmények, még úgy is, hogy sem a családom tagjaival, sem velem nem történt hasonló. Rettenetes következményei vannak nem csak az áldozat, hanem a családja, a környezete életére is, és évekbe is telhet, mire úgy érzik, hogy el tudnak indulni a gyógyulás útján” – mondja a motivációról. Molnár-Csiki Maren nagyon szeretné, ha a fiatal, vagy akár idősebb nőknek és férfiaknak kimaradna az életükből az ilyen jellegű élmény. Bár ő is tudja, milyen félni az utcán: fiatalként sokszor dolgozott késő estig, és mindig rettenetesen megijedt, ha az utca másik oldalán valaki csak köhintett egyet.

Az inspirációt a hazakísérő telefonhoz egy riportból merítette, amelyből kiderült, hogy Berlinben és Stockholmban már működik hasonló szolgáltatás: mindkét helyen önkéntesek végzik a munkát, Svédországban a rendőrséggel együttműködve.

A projektet végül az indította el, hogy olvasott egy Népligetben történt erőszakos bűncselekményről: „Emlékszem, hogy a rendőrség talált egy nőt. És akkor azt gondoltam, hogy ha az emberek nem tudják, mennyire veszélyes lehet, ha az éjszaka közepén az erdőbe vagy a parkba mennek, akkor valamit csinálni kell. Engem kiborít az ilyesmi. Egyébként, ha tudatosan megyünk az éjszakába, egy csomó mindent meg lehet előzni. Én is voltam fiatal, és tudom, hogy a fiatalok néha buta dolgokat csinálnak. Ezért szeretnék segíteni nekik.”

Nem csörrent meg a telefon

Molnár-Csiki Maren honlapot és Facebook-oldalt is készített az induláskor, a pozitív visszajelzések mellett viszont sokan megkérdőjelezték a kezdeményezést, hátsó szándékot láttak benne. Több komment is érkezett, amely azt feszegette, hogy ha valaki tényleg veszélyben van, miért is adná ki egy idegennek, hogy hol van az éjszaka közepén. Ő végül úgy vette elejét a kételkedésnek, hogy nyilvánossá tette az útlevelét és az erkölcsi bizonyítványát is.

Eleinte letette a párnára a telefont, és úgy aludt, de előtte még megkérte a lányát, hogy csörgesse meg néha, felébred-e egyáltalán a hangra. Két hónapig nem jött egyetlen hívás sem. Frusztrálta a dolog, úgy érezte, a projektje valószínűleg kudarcot vall. Mostanában viszont már többször is megcsörren a telefonja éjjelente. Meglepő módon eddig több férfi hívta, mint nő.

©

„Olyan is volt, hogy nem tudtam eldönteni, kamuzik-e a férfitelefonáló. Felhív, és azt mondja, itt állok a Keleti közelében és nagyon félek. Úristen – gondoltam magamban. Ha ő férfiként fél, mi lehet ott? Elkezdtem kérdezgetni, aztán kiderült, hogy nincs is semmi baj, csak beszélgetni akart valakivel. Szerintem úgy gondolta, ha azt mondja, fél, akkor komolyabban veszem. Persze akkor is lehet hívni, ha nem félnek” – mondja Molnár-Csiki hozzátéve, hogy alapvetően azért jó lenne fenntartani a vonalat annak, aki valóban bajban van.

A lányok legtöbbször még csak azért hívják, hogy teszteljék, valóban él-e a vonal. „Azta, ilyen tényleg van? Ez nem egy gép? – kérdezte a minap két lány, akik napközben telefonáltak. Mondták, hogy na, akkor majd szombaton hívunk.”

Autókról tudsz beszélni?

Molnár-Csiki Maren a hívások elején megkérdezi a telefonálót, hogy szeretné-e, hogy Google Mapsen kövesse az útját. Ezt úgy lehet kivitelezni, ha a hívó minden utca nevét bemondja, ahová befordul. „Még soha, senki nem kérte, hogy kövessem, csak beszélgetni akarnak, mert az biztonságérzetet nyújt. Nyilván az is elég, hogy ha gond van, gyorsan megmondja, hol tartózkodik éppen. A bizalmatlanság egy teljesen normális dolog.”

És hogy miről beszélgetnek útközben? Bármiről. Molnár-Csiki Maren általában megkérdezi, milyen volt a buli, vagy a munka, és aztán van, aki elkezdi mesélni az életét. „Én meg hallgatom, és belekérdezek. Múltkor kérdezte valaki, hogy beszélhetünk-e kocsikról. Mondtam, hogy nekem egy tízéves Suzukim van, úgyhogy túl sokat nem fogok tudni mondani, erre le is tette. De volt, aki azért hívott, mert a közértet kereste.” A beszélgetés addig tart, ameddig jólesik, illetve míg a telefonáló hazaér.

Molnár-Csiki Maren egyébként korrepetálással foglalkozik, és sokat ír mellette. Sokféle munkája volt már, azt meséli, nem fejezte be a jogi egyetemet, így „totálisan képzetlennek számít”. A lánya jó ötletnek tartotta és az első perctől kezdve támogatta a kezdeményezését.

©

A férjének azonban már voltak fenntartásai. „Ötven fölött van és rengeteget dolgozik, érthető, hogy szeretne aludni. Az első reakciója az volt, hogy te jó ég, folyamatosan fel fogják ébreszteni. Egyébként külön szobában ügyelek, és filmet nézek, amíg nem jön hívás. Most már azt mondja, ha csinálnom kell egy alapítványt, ő is beszáll. Mondtam, hogy még meggondolom, beveszlek-e!”

Többet és többet

Molnár-Csiki Maren úgy döntött, mivel úgyis otthonülő típus, hat hónapot, egy évet feláldoz a projektre. Már keresi az önkénteseket is, szeretné ugyanis az egész országra kiterjeszteni a Hazakísérő Telefont. Ehhez zöld számot kellene létrehoznia, de egyelőre nem tudja felmérni, hogy mekkora igény lesz a szolgáltatásra. Mivel a 80-as kezdetű telefonszámok fenntartása igen költséges, csak akkor csináltatja meg, ha az egész estét kitöltik a hívások.

Sokan kérdezik tőle, hol van a kezdeményezésben az üzlet, de mindig ugyanazt mondja: sehol. „Nekem ez a szerelemprojektem. Abszolút szeretek és támogatok mindent, ami a bűnözés ellen van. Vannak erről különböző könyvek, sorozatok. Én nem tudom megoldani az eseteket, de tanulmányozom őket. Nem akarok emeltdíjas telefonszámot, akkor senki nem hívna, ráadásul ez külföldön ingyenes.”

©

Molnár-Csiki Marennél már jelentkeznek önkéntesek, de azt mondja, nagyon meg kell válogatnia, hogy „kit vesz fel”. Sokan felhívták már, de amikor valami konkrétumot kért tőlük, akkor eltűntek. Hamarosan hivatalosan is meghirdeti a lehetőséget. „Nem az számít, hogy milyen iskolába járt, hol dolgozott, hanem hogy miért akarja ezt csinálni. Olyan ember kell, aki havonta legalább egy hétvégét át tud venni, mert mi van, ha egyszer nem tudok beugrani?” – érvel a bővítés mellett.

De mi van akkor, ha a kezdeti lelkesedés után egyszer csak nem jönnek a hívások? Szerinte akkor sem szabad abbahagyni, mivel már sokan ismerik a számot. „Legfeljebb lefekszem aludni, és fölveszem azt az egy telefont. De olyan helyzetet nem szeretnék, hogy valakinek segítségre van szüksége, és én nem vagyok kéznél.”

Molnár-Csiki Maren pénteken és szombaton éjjel 11 órától hajnal 4 óráig fogadja a hívásokat a +36 30 899 3465-ös, és a +36 30 664 7981-es telefonszámon.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!