Az állami kiadású tankönyvek megrendelési aránya folyamatosan csökkent (2017-ben már csak 67%-nál tartott), míg a magánkiadóké – a kormányzati ellenszél dacára – ugyanennyivel nőtt – állítja a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (Tanosz) az állami tankönyvterjesztést végző Kello adatai alapján.

A kísérleti tankönyveknek 1–4. osztályban a legmagasabb (51-52%) az elutasítottsága, míg középiskolai tankönyveknél „csak” 17%-os a visszaesés.

Mint korábban beszámoltunk róla, nemcsak a pedagógusok, hanem a szülők több mint 80%-a sem elégedett az állami (kísérleti) tankönyvek minőségével.

TANOSZ

Mindez nem véletlen. A Tanosz számításai szerint 2014–2017 között 5,5 millió kísérleti tankönyv úgy került a tanulók kezébe, hogy felmentést kapott a független szakértők által elvégzett részletes bírálat alól. Azaz semmilyen írásos dokumentum nincs arról, hogy a kísérleti tankönyvek átmentek volna akkreditált bírálati eljáráson.

A Tanosz szerint ezek után jogos az a követelésük, hogy a tankönyvjegyzéken szereplő magánkiadós tankönyvek megrendelését semmilyen módon ne diszkriminálják. Úgy vélik továbbá, hogy – a tankönyvi minőség és az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében – kívánatos volna a tankönyvjegyzéken szereplő valamennyi tankönyv (így a magánkiadóké is) engedélyének meghosszabbítása, illetve hogy a magánkiadók is adhassanak be közismereti tárgyú tankönyveket engedélyeztetésre.

A tankönyvpiac állami bedarálásának első állomása az volt, hogy 2014-ben az állam 8,7 milliárd forintért megvásárolta az Apáczai és a Nemzeti Tankönyvkiadót. Majd az EU-s forrásokkal együtt sokmilliárdnyi közpénzt költöttek az OFI gondozásában új kísérleti tankönyvek előállítására és bevezetésére.