Balla István
Balla István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Sok szülőnek probléma, mit csináljon a két és fél hónap alatt a gyerekkel, és az is tény, hogy a nyári szünetben tovább nő a szakadék a szerencsésebb és kevésbé szerencsés családokba született gyerekek teljesítménye között. A megoldás viszont nem a kötelező tanévhosszabbításban van. Úgy tudjuk, uniós pénzekből készülnek a programok a tervezett kéthetes táborokhoz, csak a szakmaiság hiányzik belőlük.

Sajtóhírek szerint megint felmerült, hogy a kormány meghosszabbítaná a tanévet két héttel, és ez alatt táborszerű foglalkozásokon vennének részt a diákok. A minisztérium rögtön cáfolta, hogy kötelező táborokat tervezne, megkurtítva a vakációt. A közlemény szerint azonban valami készül – de az nem lesz kötelező.

Szegény olasz és dán gyerekek!

Az Európai Bizottság jelentése szerint a most végződő tanévet a legtöbb országban szeptember első hetében kezdték és júniusban fejezik be, ahogy nálunk. Néhány északi országban ugyanakkor már augusztusban, néhány déli országban pedig szeptember végén kellett a padba ülniük a diákoknak. Ebből a szempontból a legjobban a máltai tanulók jártak, ők szeptember utolsó napjáig szabadok voltak.

A tanév pedig már van, ahol befejeződött május végén (pl. Írországban, Litvániában, Lettországban) és olyan is van, ahol csak júliusban csengetnek ki (pl. Franciaországban, Luxemburgban, Hollandiában). A legtöbb helyen azonban a magyar diákokhoz képest kicsit később, június végén zár a tanév.

Magyarországon a 37 hetes tanévben 180 tanítási nap van, ehhez képest a dán és olasz gyerekek 20-szal többet, míg a franciák például csaknem 20-szal kevesebbet ülnek iskolapadban egy évben.

A magyar gyerekek nemzetközi összehasonlításban kevés (évi 610) közfinanszírozott órát töltenek ez alatt a 180 nap alatt tanulással, számos nyugat-európai országban ennek másfélszeresét, az Egyesült Államokban majdnem kétszeresét. Az más kérdés, hogy azok a gyerekek, akiknek a szülei azt megengedhetik maguknak, a képzési piacon (külön nyelv, külön matek stb.) egészítik ki a nem elégséges állami tanulmányaikat.

 

©

Közepesen hosszú

A nyári szünetek hossza is nagyon változó, de ebbe a többi évközi szünet (őszi, téli, tavaszi) hossza is közrejátszik. Ahol hosszabb a téli szünet, ott elképzelhető, hogy rövidebb a nyári vakáció (de nem szükségszerűen áll fenn ez az összefüggés).

Az biztos, hogy a 6 hetes holland, brit, liechtensteini és német szünethez képest a magyar gyerekek örülhetnek a maguk 11 hetes vakációjuknak. Viszont irigykedhetnek a lett, portugál, török, olasz és bolgár kortársaikra, akik 14-15 hétig is legálisan kerülhetik az iskolát.

Tehát elvileg nem ördögtől való elképzelés, hogy valamennyivel növelje az állam a tanítási idő hosszát.

A Hoffmann–Pokorni-vita része volt

Évtizedek óta bemondja egy-egy politikus, hogy át kellene gondolni a tanév hosszát, és erre – sok más reformjavaslattal ellentétben – valós érveik is vannak. Legutóbb a köznevelési törvényhez kapcsolódó vitákban Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter, majd szakbizottsági elnök (ma már partvonalra tett polgármester) vetette ezt fel.

Mint mondta, a hosszú nyári szünet számos család számára megoldhatatlan feladatot jelent, mert nehezen tudják biztosítani a gondoskodást a gyerekről:

©

„Ez az időszak nagyon sok, különösen a hátrányos helyzetű, szegényebb gyerekek esetében, akiknek a szülők nem tudnak programot biztosítani, ez nevelési szempontból holttér”.

A másik megfontolandó érv az volt, hogy a némileg rövidnek számító magyar tanév miatt kevesebb ismeretet lehet a diákoknak átadni.

A tanév békén hagyása mellett érvelők viszont azt mondják, hogy „a gyerek szellemi éréséhez, fejlődéséhez, személyiségének kibontakozásához szükség van az egybefüggő, viszonylag hosszú szünidőre”, és a pedagógusoknak is fontos a hosszú vakáció.

Továbbá az sem utolsó szempont, hogy a nagy meleg miatt az iskola „mind a diák, mind a tanár számára már május végén, június elején is kínszenvedés”.

©

Így a tanévhosszabbítási ötleteket – amely egyébként rendre előkerül az oktatásvezetés részéről ("szakértőink gondolkodnak rajta"-szinten) – a pedagógusok és a szülők is rendre kategorikusan elutasítják.

A szünetben is nő a tanulói teljesítmények közötti olló

Nemzetközi kutatások kimutatták, hogy a hosszú nyári szünet jelentősen növeli a különbséget a rossz, illetve jó családi háttérrel rendelkező gyerekek teljesítménye között. Minél hosszabb a szünet, az esélyegyenlőtlenség annál nagyobb mértékű. A szorgalmi időszak alatt ugyanis az iskola – jó esetben – képes a szegény és gazdag családok közötti különbséget valamennyire kompenzálni, a szünetekben viszont kizárólag a családi háttér a meghatározó.

A különbségek csökkenthetők lennének, ha a kedvezőtlenebb helyzetű gyerekek a szünetekben eljutnának táborokba vagy más fejlesztő foglalkozásokon vennének részt, a tapasztalatok viszont éppen azt mutatják, hogy ezekből éppen ők maradnak ki, míg a tehetősebb családok gyerekeit a szüleik be tudják fizetni ezekre. Vagyis a hosszú nyári szünetet éppen a leghátrányosabb helyzetű gyerekek sínylik meg.

Gyerekek játszanak a fonyódligeti Erzsébet-táborban
©

Ha tehát valóban lennének szabadon választható, államilag finanszírozott táborok, és ha azokon bármely gyerek valóban színvonalas programokon, megfelelő környezetben (és nem 30 fokos, levegőtlen teremben), a maga vagy családja döntése alapján és térítésmentesen vehetne részt, a pedagógusok pedig pénzt kapnának a táboroztatásért, az kifejezetten az esélyteremtést szolgálná.

Hol és mit?

Legutóbb tavaly ilyenkor Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár azt mondta, hogy a „kormányzat az Erzsébet-táborokhoz hasonló tömeges táboroztatási lehetőségeket biztosítana, és tízezrével fogadná a rászoruló gyerekeket”. Úgy tűnik, ez kezd valamilyen formát ölteni.

Úgy tudjuk, hogy az Oktatási Hivatal szervezésében idén év elején viharos gyorsasággal hívtak össze különböző szakértőket azzal a felkéréssel, hogy gyorsan készítsenek az 1-11. osztályos korosztályok számára szakmai programokat. A programok uniós pénzből készülnek, egészen pontosan az „EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 számú „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” című kiemelt projekt „Tematikus informális és nem formális tanulási alkalmakhoz kapcsolódó tanulási formák” alprojektjének keretében.

A szakértők nyolc témakörben dolgozzák/dolgozták ki a táborok tematikáját: kaland, nomád; közlekedés, KRESZ – Sport, egészségre nevelés; idegen nyelv; környezetvédelem, természetismeret, tudatos fogyasztói magatartás; nemzeti és kulturális identitás, hagyományőrzés, anyanyelvápolás; művészeti nevelés, ének-zene; digitális világ, tudatos médiahasználat, digitális alkotás; életvezetés, családi életre nevelés, közösségi szerepvállalás.

Úgy tudjuk azonban, hogy a szakértők közül nagyon sokan már az első megbeszéléseken felálltak, annyira előkészítetlen volt a szakmai anyag, hogy nem akarták nevüket adni a tervekhez.

„Valami filmet is kell minden táborba betervezni”

– ehhez hasonló, nehezen komolyan vehető instrukciók hangoztak el. Ráadásul a januári tervek szerint mindennek a kidolgozására mindössze néhány hét állt rendelkezésre.

Ha valóban ilyen szakmaisággal készültek a programok, akkor egy ilyen plusz két hét nem lesz több, mint az iskola gyermekmegőrző funkciójának meghosszabbítása. Ez sem utolsó szempont, de vajmi kevés köze lesz az esélyteremtéshez vagy az értelmes időtöltéshez.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!