A magyar gazdaságban 2011-ig nőtt az újonnan alapított vállalkozások száma, ezután azonban évről évre egyre kevesebb cég alakult. Amennyiben a 2014 első félévében alakult új cégek számát vetjük össze az idei első hat hónapban alakult társas vállalkozások számával, akkor azt láthatjuk, hogy több mint 22 százalékkal kevesebb cég alakult az idén, mint a tavalyi év azonos időszakában. 2015 első félévében alig több, mint 12500 új vállalkozást alapítottak, míg 2014 azonos időszakában ez a szám még több mint 16 ezer volt. Ha a cégalapítások vonatkozásában nagy jogszabályi változások nem lesznek, akkor 2015-ben várhatóan 24 ezer új társas vállalkozást alapítanak majd, ami jóval alacsonyabb, mint a tavalyi közel 30 ezres szám – olvasható a Bisnode közleményében.

A cégek számához viszonyítva arányaiban a legtöbb új vállalkozás a gépjármű-kereskedelemhez és szálláshely-szolgáltatáshoz, valamint az élelmiszergyártáshoz köthető. Ezek a szektorok nem állnak túl jól a cégeket érintő fizetésképtelenségi eljárások tekintetében, mely arra utal, hogy sokan – miután korábbi vállalkozásaikat csődbe vitték –, hasonló profillal új céget alapítanak. A 2009-ben módosított 2006. évi IV. törvény szigorította ugyan a tartozásokat maguk után hagyók cégalapítását, ezt sok esetben kijátsszák a vállalkozások. Utólagos fizetés engedélyezésekor ezért érdemes nemcsak a jelenlegi vállalkozások kockázatosságát megvizsgálni, hanem azt is, hogy a tulajdonos vagy a vezető milyen más cégekben volt érdekelt korábban, és azok milyen módon szűntek meg. Keleti József a Bisnode csoport Country Managere azt javasolja, hogy minden szerződéskötés előtt vizsgálják meg, hogy leendő üzleti partnerük korábbi cégei miért szűntek meg. Amennyiben a megszűnés oka valamilyen negatív esemény, csőd vagy felszámolás, mindenképpen érdemes fokozott óvatossággal eljárni. Nemcsak a tulajdonos korábbi vállalkozásait ajánlatos megnézni, hanem azt is, hogy a vezetők hol töltöttek be korábban jelentős pozíciókat.