Árvai Péter diákok előtt beszélt szerda este a sikerről és annak fontos összetevőiről, de előre szólunk: aki lapra szerelhető megoldásokra számít, az csalódni fog.

Néhány perccel Árvai Péter késő délutáni előadása előtt a diákok elkezdték megszállni a Corvinus nagy előadójának utolsó üresen maradt sorait, a sajtó számára fenntartott helyeket, miután a helyiség roskadásig megtelt a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett eseményen. A svédországi születésű Árvai furcsa akcentusával kezdett bele mondandójába, amely egy svéd kistelepülés iskolájától indult, ahol a Prezi alapítóján kívül csak Srí Lanka-i társának volt barna üstöke, és egy nyelvi csavar miatt Magyarország helyett mindenki úgy értette: a dzsungelből jött.

Ezért aztán mindig fontos késztetést érzett, hogy közvetíteni tudja, hogy mi Magyarország, amit végül akkor sikerült elérnie, amikor Halácsy Péterrel és Somlai-Fischer Ádámmal 2008-ban megalapították a Prezit. „Svédországban mindig azt sulykolták belénk, hogy azért van jólét, mert olyan dolgokat hozunk létre, amire szüksége van a külföldnek, lásd Alfred Nobel dinamitja, a Volvo, a H&M vagy az ABBA. Ehhez jött hozzá az egyetem, ahol megtanultam, hogyan lehet termékeket úgy csinálni, hogy gyorsan hasznossá váljanak a felhasználóknak."

A Prezinek egy amszterdami startup-verseny hozta el a világsikert, ahol Árvai olyan emlékezetes előadást tartott, hogy másnap a Techcrunch már a legkúlabb prezentációs eszközként írt róluk. Azóta a cég már 240 fősre duzzadt, és 83 könyv jelent meg arról, hogyan lehet szép preziket készíteni, sőt még Bono is prezit használt TED előadásában. „Véletlen lenne ez, vagy részesei vagyunk egy sokkal nagyobb mozgalomnak, aminek akár ti is részei lehettek?” – tette fel a költői kérdést Árvai, aki szerint három dolog kell ahhoz, hogy valaki olyan kreatív személy legyen, aki képes megváltoztatni környezetét, ezáltal sikerre vezetve vállalkozását, misszióját.

Obama is kezet rázott vele
©

Az első az erős belső motiváció, igény a változtatásra. A második a sebezhetővé válás. A harmadik pedig az alapvetések megkérdőjelezése.

Példaként volt egyetemi társát említette, aki ugyan nagy rockzenekedvelő volt, de nem volt igazán jó zenész. Azonban, mint Árvai mondja, nem csak zenészként lehet a zenével foglalkozni: Daniel Eket bosszantotta, hogy társai mind torrenteznek, és letöltik a zenéket, és szembe mert fordulni a közgondolkodással – sebezhetővé vált – és kimondta, hogy ez így nincs rendben, mert a zenészek így nem jutnak hozzá munkájuk ellenértékéhez. „Fogta magát és összegyűjtött egy adatbázist, ahol ugyanúgy ingyen lehet hallgatni a zenéket, mint a rádióban, csak éppen néhány szám után meg kell hallgatni egy reklámot – csakúgy, mint a rádióban. Ez lett a Spotify” – mutatta be elméleti tanácsait egy másik sikersztori példáján.

Ezután kiemelte az észt Skype sikerét, amely megdöbbentő fordulatokat indított el a kis közép-kelet-európai országban, amely mára oda jutott, hogy digitális állampolgárságot lehet igényelni, a The Economist pedig a régió legkreatívabb központjaként emlegeti. „Ilyenekre képes egy sikeres vállalkozás, amiből a Prezi, a Ustream, az NNG és LogMeIn révén Magyarországnak is kijutott, amelyek nemcsak a magyarok jó hírnevét viszik a világba, de ezek a cégek hozzák ide a világot, azért jönnek külföldről, hogy velünk együtt dolgozhassanak. A kérdés csak az, hogy mi kell ahhoz, hogy begyorsítsuk ezeket a folyamatokat?” – zárta beszédét Árvai, aki arról álmodik, hogy a következő külföldön felnövő generációnak már nem azzal kell majd vesződnie, hogy megértesse, hogy nem a dzsungelből jött, mert a sikeres cégeknek köszönhetően mindenki tudni fogja, mi az a Magyarország.