A Európai Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tegyen eleget a levegőminőségre vonatkozó előírásoknak. Az ügy nem előzmények nélküli, ugyanis erről már van egy három évvel ezelőtti ítélet, amelyben az Európai Bíróság megállapította, hogy Magyarország 2005 óta három levegőminőségi övezetben rendszeresen és tartósan túllépte a napi PM10-es határértéket, és nem hozta meg a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a túllépések időtartama a lehető legrövidebb legyen. A  Bizottság szerint az ítélet meghozatala óta Magyarországon történt némi előrelépés a problémák megoldása felé, és 2022-ben már csak egy övezetben, a Sajó-völgyben állt fenn a jogsértő helyzet, amelynek megoldását legkorábban 2025-re vállalta a kormány,

ami nem jelent megfelelő választ az ítéletben megállapított probléma súlyosságára.

A Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre, és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Kielégítő válasz hiányában a Bizottság úgy határozhat, hogy újból az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, és pénzügyi szankciók kiszabását is kérheti. Ez az eljárás hasonló ahhoz, mint amiben a menekültügyi jogszabályok figyelmen kívül hagyása miatt Magyarországot jelenleg is napi egymillió eurós büntetés terheli.

Eljárás folyik Magyarországgal szemben annak elérése érdekében, hogy a kormány ültesse át megfelelően a hazai jogba a pénzmosási irányelvet. A Magyarországnak 2023 szeptemberében küldött első felszólító levél a kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezéséhez kapcsolódott. Emellett a Bizottság időközben megállapította, hogy a magyar jogi keret nem biztosítja a magyar tényleges tulajdonosi nyilvántartás teljességét, ugyanis annak hatályát nem terjeszti ki a magántőkealapokra. Emlékeztetnek arra, hogy az egy-egy tagállamban tapasztalható joghézagok hatással vannak az EU egészére, ezért a bűnözés elleni fellépés és a pénzügyi rendszer védelme megköveteli az uniós szabályok hatékony végrehajtását és felügyeletét.

Egy következő ügyben a brüsszeli testület Magyarországot – az írekkel, a horvátokkal és az osztrákokkal együtt – arra szólítja fel, hogy tartsa be az európai elfogatóparancsra vonatkozó, határokon átnyúló bírósági eljárásokat. Magyarország nem ültette át teljeskörűen a versengő nemzetközi kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket, és helytelenül ültette át a megtagadási okokra, az érintett személy távollétében hozott ítéletekre és a határozat meghozatala előtti állapotra vonatkozó rendelkezéseket. Az eljárás következő lépésében az Európai Bizottság pert indíthat Magyarország ellen ebben az ügyben.

Mint ahogy az történik annak kapcsán, hogy Magyarország – Csehországgal együtt – elmulasztotta átültetni saját jogrendjébe azokat az uniós szabályokat, amelyek az ügyvédi segítség igénybevételéhez és a szabadságelvonás ideje alatti kommunikációhoz való jogra vonatkozó szabályokkal kapcsolatosak. Magyarország esetében a Bizottság 2021. november 12-én küldött felszólító levelet, 2023. július 14-én pedig indoklással ellátott véleményt bocsátott ki. Magyarország válaszainak elemzését követően a Bizottság megállapította, hogy a Bizottságnak bejelentett magyar jogszabályok továbbra sem felelnek meg az irányelv követelményeinek.

Van két ügy, amelyben tulajdonképpen arra kérik Magyarországot, hogy ne tevékenykedjen az EU érdekeivel és döntéseivel szemben. Az egyik ilyenben most indítottak kötelezettségszegési eljárást, amely keretében először felszólították a kormányt, hogy ne ássa alá az Energia Charta Egyezmény keretében az EU-n belüli választottbírósági eljárásokban képviselt uniós álláspontot, és tartsa magát a Bíróság ítélkezési gyakorlatához.

Ebben a konkrét ügyben Magyarország egyoldalú nyilatkozatot adott ki, amelyben azt állította, hogy a Komstroy-ítélet csak az EU-n belüli, befektető és állam közötti jövőbeli választottbírósági eljárásokra vonatkozik. Egyoldalú nyilatkozata továbbá kijelenti, hogy ez a jövőbeli hatály csak az Energia Charta Egyezmény módosítását követően kezdődik. A Bizottság megállapította, hogy Magyarország egyoldalú nyilatkozata ellentmond egyfelől a Bíróság ítéletének, másfelől a harmadik országok választottbíróságaival és bíróságaival szemben képviselt uniós álláspontnak. Továbbá Magyarország azáltal, hogy ellentmond a Bíróság által adott értelmezésnek, a jelek szerint nem tartja tiszteletben a Bíróság ítéleteinek végleges, hiteles és kötelező jellegét. A magyar kormánynak két hónapon belül kell magyarázatot adnia. 

A másik ügyben pedig a német, a horvát, a magyar és az osztrák kormányt arra szólítják fel, hogy a Duna Bizottságban való szavazás során tartsák magukat az uniós szabályokhoz. Ugyanis a 2021. december 14-i plenáris ülésen ezek a tagállamok megszavazták a belvízi hajózásban szolgálatot teljesítő személyzet okmányainak elismeréséről szóló határozatot, amelyre nem kaptak felhatalmazást az Európai Unió Tanácsától, ennélfogva megsértették az EU kizárólagos külső hatáskörét és a lojális együttműködés elvét.

A fentieken túl még több kisebb ügyben is érintett Magyarország, ahol más tagállamokkal együtt helyezkedett szembe az uniós joggal. (Az összes döntés a hivatkozásokkal itt olvasható.)