Leveszik a Berni Egyezmény szigorúan védett fajainak listájáról a farkast. Erről kedd délelőtt döntött az egyezmény állandó bizottsága. A lépést az Európai Unió kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy a természetvédelmi erőfeszítések sikerre vezettek, és annyira megnövekedett a farkasok populációja, hogy az már túl nagy kockázatot jelent a haszonállatok és a vadgazdálkodók számára, és szükségessé vált az egyedszám kordában tartása. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy könnyebb lehet majd kilövési engedélyt kérni a nagyragadozóra. 

A döntést élesen kritizálták a természetvédők, akik szerint ezzel nyílt támadás érte a természetet. Az European Environmental Bureau közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntéssel több mint 300 civil szervezet és a Large Carnivore Initiative for Europe kérését vették semmibe a bizottság tagjai, és az

súlyos tévedés, amely híján van bármiféle tudományos megalapozottságnak, politikailag motivált, és látszólag személyes okok is állnak mögötte.

A természetvédők szerint a védettség csökkentése álmegoldás, és elviszi a figyelmet a megelőzés fontosságáról, azokról az védőintézkedésekről, amelyekkel hatékonyan megóvhatók a farkas által veszélyeztetett jószágok, elkerülhetők a konfliktusok, és megoldható az egymás mellett élés, mint arra a WWF Magyarország is felhívta a figyelmet a döntést kommentálva:

Az európai farkaspopulációk többségéről egyáltalán nem mondható el, hogy ne lenne sérülékeny vagy veszélyeztetett – figyelmeztettek korábban. Többen úgy vélik, hogy az agrár- és a vadászágazat lobbizta ki a lépést, de a fejleményt nehéz elvonatkoztatni a kezdeményező Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének személyes indíttatásától. Von der Leyen Dolly nevű póniját ugyanis 2022-ben tépte szét a családi birtokon Alsó-Szászországban a GW950m kódnéven nyilvántartott farkas.

A javaslattal tavaly év végén állt elő Ursula von der Leyen, idén szeptemberben pedig a tagállamok illetékes miniszterei is jóváhagyták, ezután kerülhetett a Berni Egyezmény állandó bizottsága elé.

A döntés részleteit pénteken teszik közzé. Nem a mostani az első alkalom, hogy előkerül a farkas védettségének enyhítése – 2022-ben Svájc kezdeményezte –, és nem is a farkas az egyetlen szigorúan védett faj, amelynek védettségét fel akarták puhítani – 2019-ben Norvégia szerette volna elérni az apácalúd visszasorolását. Akkor mindkét kezdeményezést elutasította az 50 tagú testület.

A javaslat esetleges elfogadásával azonban még nincs minden veszve a farkasok szempontjából. Egyrészt a döntés után három hónapig még lehetőség nyílik rá, hogy semmissé tegyék. Ehhez a tagok egyharmadának – 17 országnak – közösen kell jeleznie, hogy ellenzik, és ha ezt írásba is adják, nem válik jogerőssé a döntés. 

Másrészről az sem jelent majd azonnali vérengzést, ha jogerőre emelkedik, a farkas továbbra is védett lesz, csak már nem „szigorúan”, mert vadászható is lesz. Míg jelenleg csak azoknak az állatoknak a kilövésére lehet engedélyt kérni, amelyek valóban okoztak károkat – bár ettől szabálytalanul több állam is rendszeresen eltér –, a jövőben a védettség enyhítésével jó eséllyel állapíthatnak meg akár kilövési kvótákat is. Erre egyébként – mint a Gruppe Wolf Schweiz jelezte – már készül is a svájci kormány.

Ahhoz pedig, hogy a döntés a gyakorlatban is érvényesüljön, még át kell írni az EU Élőhelyvédelmi irányelvét, ezután pedig a tagállamok saját hatáskörben döntenek, hogy mennyire enyhítik a védelmet. Az egyes tagállamok persze még dönthetnek úgy, hogy továbbra is nagyobb védettséget biztosítanak a farkasok számára, ám mint Friedrich Wulf, a Pro Natura – Friends of the Earth Switzerland biodiverzitási igazgatója a döntés előtt jelezte, az teljesen világos, hogy 

bármilyenek is lesznek a részletszabályok, lőni fogják őket.

Magyarországon tavaly keltett nagy felháborodást a Svájcból Borsodig vándorolt farkas kilövése, az ezért felelős vadászokat a közelmúltban engedték ki a letartóztatásból, tavasszal pedig öt farkas lelövése miatt akciózott a Nemzeti Nyomozó Iroda Putnok környékén. A Sajó-völgyi farkasöléseket és a faj által okozott konfliktusokat, illetve azok megoldási lehetőségeit az év elején videóriportban is feldolgoztuk: