Ezer év – ennyi időre van szükség 2-3 centiméternyi talaj kialakulásához, ebben terem élelmiszereink 95 százaléka, miközben a növények fejlődéséhez szükséges 18 természetes vegyi anyag közül 15-öt biztosít – hívja fel a figyelmet az ENSZ a talaj világnapján, december 5-én. 

Csakhogy egyre nagyobb bajok vannak vele. Egy éve azt írtuk, évente 80-110 millió köbméternyi talajt vesztünk, a terjeszkedő városok, az erdőirtás, a szennyezés, a túllegeltetés, az éghajlatváltozás és az erózió miatt, amit csak fokoz a szántásos mezőgazdasági művelés is: a felszántott, forgatott föld hamarabb veszíti el víztartalmát, a kiszáradt talajszemcséket könnyebben hordja el a szél – tavaly tavasszal ilyen okból alakult ki az M1-esen halálos tömegbalesetet okozó porvihar is – vagy mossa el az egyre gyakrabban hirtelen nagy mennyiségben lezúduló csapadék. A rendszeres szántás miatti talajpusztulás kockázataira tavaly ősszel a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Gyuricza Csaba is figyelmeztetett.   

A szárazság miatt sűrű porfelhő száll a talajelőkészítést végző mezőgazdasági munkagép nyomában Kállósemjén határában 2022. március 23-án.

MTI / Balázs Attila

A tavaly a talajpusztulás kockázatait sorra vevő Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) idén a komposztálás jelentőségére hívta fel a figyelmet. A talajt, annak élővilágát és a termesztett növényeket egyszerre éltető komposzt az ökogazdálkodók és házikertészek egyik legsokoldalúbban hasznosítható anyaga – írták közleményükben, jelezve, hogy frissült az országos komposztérkép, amin mind a hobbikertészek, mind a nagyobb mennyiséget igénylő növénytermesztők is megtalálják a hozzájuk közel eső, zöldkomposztot előállító üzemeket, egyúttal egy videót is közzétettek, amin Víg Vitália talajökológus vezet be a komposztálás rejtelmeibe, aki szerint 

„Amit komposztálunk, az egyfajta erőforrás. Így is kéne tekintenünk rá!

Amit nem tudunk elfogyasztani a konyhában, a lehullott avar, vagy bármiféle szerves maradék, az egy nyersanyag ahhoz, hogy valami csodálatos dolgot hozzunk létre.

Milyen a jó komposzt?

Megfelelő nedvességű, hőmérsékletű és oxigéntartalmú (aerob) környezetben, szerves anyagok biológiai lebomlásának végeredményeként jön létre. A komposztálódás eredménye földszerű, humuszanyagokban és hasznos mikroorganizmusokban gazdag “mikrobamassza”, ami talajjavítóként, tápanyag utánpótlásra és termesztőközegként is használható.

Miből lehet komposzt?

• Növényi eredetű alapanyagokból – ez a zöldkomposzt,
• állati trágyából, 
• gombatermesztésből – ez a gombakomposzt,
• giliszták segítségével vermikomposzt (más néven gilisztahumusz) készül vagy 
• a folyékony települési szennyvíz üledékéből – ez a szigorúan szabályozott módon készülő (az ökológiai gazdálkodásban nem felhasználható) szennyvíziszap-komposzt. 

Mire használható?

• Növeli a talaj szervesanyag-tartalmát és pezsdíti a benne lévő esszenciális talajéletet. 
• Javítja a talajszerkezetet növeli a vízmegtartó képességét, tápanyag-utánpótlást nyújthat a növények, de akár a növényvédelemben is szerepet játszhat. 
• A kertészek ágyások kialakítására, talajuk frissítésére, mulcsolásra is használhatják, de az érett, rostált komposzt tőzegmentes palántanevelő közegnek is alkalmas.
• Komposzttea – amikor egyes mikrobákat szaporítanak fel a komposztban vizes közegben – formájában nagyobb területre tudják kijuttatni a talajélet szempontjából fontos gombákat, baktériumokat.

Lokális, könnyen beszerezhető és olcsó alapanyag, amelynek előállítása nem káros a környezetre 

– idézték Gyöngyösi Emesét, az ÖMKi projektvezető kutatóját.

A komposztálást kis léptékben is érdemes elkezdeni, akár a négy fal között, ehhez korábban a hvg.hu is adott részletes tippeket: