© Végel Dániel

Immár kész ténynek tekinti a magyar lóversenyzés megszüntetését Pécsi István lóversenyszakíró, Krebs András, a Nemzeti Lóverseny Kft. píárreferense és Horváth Zalán hendikepper - azaz a versenyben futó lovak esélyeit beállító szakember -, akik a lovi megmentésére hétfőn aláírás-gyűjtési akcióba kezdtek. Egy nappal korábban a galopp-pályán még csak indulatos panaszokat lehetett hallani. "Nézze ezeket a pompás telivéreket! Aki fel akarja számolni az idén 181 éves magyar lóversenyzést, virslibe küldi őket is" - fakadt ki például a Kincsem parkbeli rózsakertben zsokéikra váró lovakat szemlélve egy elegáns kosztümöt viselő hölgy.

Az aláírásgyűjtő indulatok abból fakadnak, hogy miközben a Nemzeti Vágta című, mások mellett Geszti Péter által gründolt országimázskampány keretében május 31-én a Hősök tere ideiglenes lóversenypályává alakul, az alig pár kilométerrel távolabb található Kincsem parkban talán már az utolsó futamokat tartják meg. Legalábbis akkor, ha az Albertirsai úti pályát fenntartó és a versenyeket rendező, 100 százalékos állami tulajdonban lévő Nemzeti Lóverseny Kft., valamint a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a lóversenyzés végelszámolással történő megszüntetését választja. A HVG értesülései szerint ugyanis ez a lehetőség is felmerült, miután a legutóbbi privatizációs pályázat eredménytelennek bizonyult. A megszüntetés azzal vált reális eséllyé, hogy az ezredforduló óta évi félmilliárd forintos veszteséget termelő versenyeztetés iránt lanyha az érdeklődés, ám a telek fölöttébb vonzó portéka az ingatlanfejlesztők szemében. A lovi felszámolása azonban a pálya közel félezer bentlakó bérlőjét és az 1200 versenylovat közvetlenül veszélyezteti; ezért várnák el a szakma képviselői, hogy ők is bekapcsolódhassanak a privatizációs folyamatba.

"Életben szeretnénk tartani a lóversenyzést, a kollégáim dolgoznak a pályázati feltételeken" - csillapította a lovisok indulatait a HVG-nek Száraz Gábor, a privatizációs szervezet szóvivője. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatósága azért találta könnyűnek az egyetlen benyújtott pályázatot, mert az általa megrendelt vagyonértékelés és az ajánlat között túlságosan nagy volt a különbség. A dunakeszi-alagi galopptréningtelep téli pályának nevezett 54 hektáros részét még két éve 760 millió forintért megvásárló Winkler Márton - egyedüli pályázóként - a Nemzeti Lóverseny Kft.-ért a cég alapításkori jegyzett tőkéjének megfelelő 1,45 milliárd forintot, a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.-ért pedig a cégbejegyzéskori tőkét kitevő 1 milliárd forintot adott volna, ezenfelül állta volna a két cég több mint 5 milliárd forintra rúgó tartozásait, valamint további 9 milliárdos fejlesztést tervezett (a tagi hitelt a lovi veszteségeire és működtetésére a privatizációs szervezet nyújtotta, amely az ingatlanokra jelzálogot jegyeztetett be). A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő becslése szerint azonban a két társaság - a 90 hektáros Kincsem parkkal és a 120 hektáros alagi tréningteleppel - legkevesebb 18,6 milliárd forintot ér.

© Végel Dániel

"Az sem elképzelhetetlen, hogy a két céget külön-külön kínáljuk fel megvételre" - fogalmazott Száraz Gábor. Ez pedig gyökeresen új koncepciót jelent, mivel a tavalyi pályázat értelmében a fogadásszervezés koncesszióját csak az vihette volna el, aki a versenyrendező céget is megveszi, vállalva, hogy az elkövetkező évtizedben évi 110 versenynapot rendez a Kincsem parkban, amit így nem is adhat el. Csakhogy a legnagyobb bevételt az államnak kétségtelenül a Kincsem park ingatlanpiaci értékesítése hozná. Habár az 1998-as, majd az ezt megerősítő 2006-os kormányhatározat nem a bevétel maximalizálását, hanem a lóversenyzés helyzetének megnyugtató rendezését tűzte ki célul, információink szerint a jelenleg sportcélú ingatlanként nyilvántartott fővárosi telekre több vevőjelölt is spekulál. Így mások mellett a lófuttatók egy részének bizalmát élvező Tomi Lapid volt izraeli miniszterelnök-helyettes által vezetett nemzetközi befektetői konzorcium, amely a lóversenypályáért és a Hungexpo vele szomszédos - három éve a francia GL Events tulajdonában lévő - 36 hektáros telkéért összesen 70 milliárd forintot kínálna. E szcenárió szerint a Kincsem parkból a jelenleg is műemlékvédelmi oltalom alatt álló Alagra vinnék a lóversenyeket, ahol közel 10 milliárd forintos beruházással egy új, a fővárosi infrastruktúrát megközelítő, külön ügetőpályát is tartalmazó korszerű komplexumot kellene felhúzni. Ám ezzel a jelenleg telt házzal működő, négyszáz telivér edzésére lehetőséget nyújtó, 1890-ben alapított tréningtelep megszűnne.

"Változatlan formában újra ki kell írni a pályázatot! A Fradi többször is kapott esélyt, és végül sikeres volt a privatizációja, ezt az elbánást a lóverseny is megérdemli" - nyilatkozta a HVG-nek Vajtó Lajos, a két lovis cég három éve kinevezett ügyvezető igazgatója, aki az állami tulajdonú Magyar Sportmarketing Kft. éléről került mai posztjára. A veszteségeket a másfél évtizede halogatott fejlesztések - elsősorban a nemzetközi fogadási rendszerbe is bekapcsolható országos fogadóhálózat kiépítésének - hiányával magyarázó Vajtó arra számít, hogy az új tenderen biztosan indulnának azok a befektetők, akik a pályázati csomagot egyszer már megvették. Így a brit fogadóhálózatokban is érdekelt Bernard Schreier, a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Nyrt. fő tulajdonosa, valamint a Wallis-csoportból és a pénzügyi eredménye alapján a világ második legnagyobb szerencsejátékcégének számító görög Intralotból álló konzorcium. A tendercsomagot tavaly szintén megvásárló állami Szerencsejáték Zrt. viszont a HVG információi szerint a pénzügyi tárca kérésére végképp elállt ettől a befektetéstől. Mellette az szólt, hogy nem kellett volna bíbelődnie a lóversenyzés rentabilitását a hozzáértők szerint szavatoló, 2 milliárd forintból kiépíthető országos fogadóhálózattal, mert a lottózók és totózók infrastruktúráján - televíziós készülékek telepítésével - a lóversenyfogadás is működtethető lenne. Az olasz szerencsejátékcég, a Sisal S.p.A. például tavaly több mint 2,5 milliárd eurót kasszírozott a loviból, igaz, Olaszországban három tucat pályán rendeznek galopp- és ügetőversenyeket.

VAJNA TAMÁS