Észtország vizsgálata a minisztérium szerint azért indokolt ezekben a kérdésekben, mert a magyar és az észt termékenységi ráta még azonos szinten volt a 2000-es évben, azóta viszont jelentős különbség alakult ki Észtország javára. Az észt családtámogatási rendszer a gyermek születését követő 18 hónapra fókuszál, ekkor ad magas támogatást a szülőknek, utána mértéke jelentősen csökken. Ezen kívül a balti ország volt az első a világon, ahol bevezették a kedvező, versenyképes üzleti környezethez hozzájáruló egyszerű, transzparens egykulcsos jövedelemadó-rendszert 1994-ben, és az adókulcsokat 2004-től előre meghatározott ütemben csökkentették egészen a válságig - tette hozzá az NGM.

Észtország a válság okozta pénzügyi nehézségekre adott válaszul a GDP 10 százalékának megfelelő mértékű költségvetési konszolidációt hajtott végre, amely a nagy elosztórendszerekre is kiterjedt, és amelynek köszönhetően idén 2,5 százalék körüli GDP-arányos államháztartási hiányt fog elérni - írják a minisztérium szakértői. Az észt kormány a költségvetési hiánya csökkentése és az euró bevezetése érdekében nyugdíjrendszerének kötelező tőkefedezeti pillére esetében 2009. július 1-e és 2010. december 31-e között felfüggesztette a nyugdíj-hozzájárulások kötelező befizetését, illetve a szociális adó egy részének állami átutalását a magánnyugdíjpénztárak számára.

Az észt állam a befizetések felfüggesztése, illetve az állami alapba való átcsatornázása miatt a magánnyugdíjpénztárakat, illetve az azokat működtető pénzintézeteket semmilyen formában nem fogja kárpótolni, "a LHV Bank képviselői azt válaszolták erre a kérdésünkre, hogy a válság nem az állam hibája és nem tartják méltánytalannak/igazságtalannak ezt a lépést, az államnak meg kellett tennie a szükséges intézkedéseket a konszolidáció érdekében" - olvasható az október 3-6. között lezajlott tanulmányút 44 oldalas összefoglalójában.

"A felfüggesztés elszámolásával kapcsolatban elmondható, hogy az Európai Unió az állami magánnyugdíjpénztári hozzájárulás (4%) felfüggesztése miatt az államnál maradó szociális adóbevételt kormányzati adóbevétel-növekedésként ismerte el, és ezzel csökkent Észtország hivatalos államháztartási hiánya is" - teszik hozzá a beszámoló szerzői. "Fontos megjegyezni azt is, hogy Észtországban a 2009. június-2010. december közötti magánnyugdíjpénztári befizetések felfüggesztésén kívül más állami beavatkozás (visszaléptetés stb.) nem történt még napjainkig és a közeljövőben nem is tervez radikális változtatásokat az észt állam a második pillérrel kapcsolatban."

"Az észt siker kulcsa az egyszerű, kiszámítható és átlátható gazdaságpolitikában, a versenyképes üzleti környezetben, a korrupció alacsony szintjében, a gyors és egyszerű kormányzati ügyintézésben és állami szabályozásban (e-közigazgatás), az alacsony államadósságban, az évekig szufficites államháztartási hiányban, a politikai elitben való bizalomban, valamint a társadalom jövőbe vetett hitében rejlik"  - írja összefoglalójában a tárca.