Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel találkozott szerdán Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Az egyeztetést hétfőn javasolta Simor András, amire Orbán Viktor kormányfő jelölte ki a gazdasági minisztert tárgyalópartnernek. Az MNB közleménye szerint az egyeztetés során Simor András ismertette aza jegybank tízpontos javaslatcsomagját, amely véleményük szerint segít biztosítani a hosszú távú pénzügyi stabilitást, a hitelesek terheit pedig fokozatosan és érdemben csökkenti. A javaslatokat a közlemény nem hozta nyilvánosságra.

Simor – áll a közleményben – felhívta a gazdasági miniszter figyelmét arra, hogy az MNB olyan megoldások kidolgozását támogatja, amely segíti az arra rászorulókat, de a fizetőképes adósokat nem sodorja a nemfizetés irányába. Az MNB egyetért azzal, hogy a problémára a bankokkal közösen kell megoldást találni, a bankok tehervállalása nem veszélyeztetheti a pénzügyi rendszer hosszú távú stabilitását és működőképességét, amely a hazai gazdaság fenntartható fejlődésének egyik alappillére. A jegybank közleménye kitér arra is, hogy Stabilitási jelentéseiben 2001 óta folyamatosan felhívta a figyelmet a devizahitelezés kockázataira, és javaslatokat tett a kockázatok kezelésének módjaira. A Wikileaks által nyilvánosságra hozott amerikai nagykövetségi táviratok szerint ugyanakkor Simor András 2008-ban még a devizaadósok megmentése ellen foglalt álllást.

A nemzetgazdasági minisztérium közleménye szerint a tárgyaló felek – kiegészülve Kármán András pénzügyekért felelős államtitkárral, az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság vezetőjével – áttekintették a világgazdasági helyzetet és a hazai folyamatokat meghatározó makrogazdasági tényezőket és kitértek a pénzügyi rendszer stabilitását érintő kérdésekre, illetve a lakossági hiteladósok, és ezen belül a devizahitelesek helyzetére is.

A jegybank korábbi javaslata

Sem a jegybank, sem a gazdasági tárca közleménye nem részletezi a javaslatokat, de az MNB korábbi állásfoglalásaiban már sugalmazott intézkedéseket. A Magyar Nemzeti Bank tavaly már letett a kormány asztalára egy javaslatcsomagot, de végül nem lett belőle törvény (helyette a Kósa-Rogán-féle nyolcpontos csomagot fogadta el a parlament, ami az MNB javaslatához képest inkább a bankoknak kedvező változtatásokat hozott).

Egy 2010 augusztusában a miniszternek és Szász Károly PSZÁF-elnöknek írt levelében a jegybank azt írja, hogy a legfontosabbnak a lakossági kamatozások átláthatóbbá tételét látják. A jegybank kifogásolta azt a magyar bankszektorban egyeduralkodó gyakorlatot, melynek során a bankok 3-12 hónapos kamatperiódusonként önkényesen, az ügyfél számára nem kiszámítható  módon határozzák  meg a következő időszak ügyleti kamatát. Ez nemzetközi összehasonlításban magas marzsokat tett lehetővé a bankoknak.

Az MNB ezért azt akarta elérni, hogy a bankok csak olyan hitelt kínálhassanak a jövőben, amely referenciakamathoz kötött és rögzített a felára, vagy hosszabb (több éves) kamatperiódusra rögzített kamatozású. Ez a javaslat jobban megkötné a bankok kezét (korlátozná az egyoldalú szerződésmódosítást), az ügyfelek pedig transzparensebben és könnyebben ki tudnák választani az olcsóbb hiteleket. Nem mellékes az sem,  hogy ezzel csökkenteni lehetne a lakosság kamatkockázatát és így a további hitelbedőlések esélyét is.

A jegybank javaslatainak megvalósulásával az MNB szerint élesebbé válna a bankok közötti árverseny, fejlődne a bankpiac, hiszen teljesen összehasonlíthatóvá válnának a hitelek. Ez a jegybank szerint a növekvő hitelkibocsátáson keresztül a gazdaságnak is segítene. Az MNB azt is javasolta, hogy a bankok a futamidő alatt rendszeresen felszámított kezelési költséget építsék be a kamatba.

Az MNB a fennáló hiteleket is módosította volna

Az MNB tavalyi javaslatcsomagja azt is kezdeményezte, hogy a referenciakamatozásra vonatkozó szabályokat a fennálló hitelállományra is alkalmazza, a kezelési költségre vonatkozó szabályokat viszont csak az új hitelekre. Az előbbi viszont a már pénzügyi zavarba került adósok problémáján is jelentősen enyhítene. Az MNB javaslatának megvalósításához valószínűleg bele kellene nyúlni a már meglévő hitelszerződésekbe. Orbán Viktor kedden egyébként beszélt arról, hogy a kormány és a kormánypártok vizsgálják, törvényhozói oldalról milyen mértékben lehet beavatkozni a bankok és az ügyfelek közötti szerződésekbe.

Az is szerepelt az MNB csomagjában, hogy a kormány zárja ki a törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítését. Ennek egy változata végül megvalósult: a Kósa-Rogán-féle úgynevezett nyolcpontos mentőcsomag azt írta elő a bankoknak, hogy a bank által alkalmazott középárfolyamon váltsák hiteleseik törlesztőrészletét.

A jegybank a hitelek kamatmarzsának lehetséges mértékét is korlátozta volna, és azt is ajánlotta, hogy a kormány tegye lehetővé a devizahitelek devizában történő törlesztését is. Az MNB tavalyi javaslatai között szerepel még a hitelkiváltást nehezítő jogszabályok korrekciója, annak érdekében, hogy csökkenjen az adósok röghöz kötöttsége. Az MNB akkor azt írta, szükség van kötelező pozitív adóslistára.