szerző:
hvg.hu

Fazekas Károly szerint legalább 600 ezer fővel kéne növelni a foglalkoztatottak számát ahhoz, hogy elérjük az uniós átlagot. Ezen a területen azonban a közgazdász szerint eddig kudarcot vallottunk.

Több mint 600 ezer fővel kellene növelni a foglalkoztatottak létszámát, ha az uniós átlagot el akarnánk érni, ha pedig az élbolyba szeretnénk kerülni, akkor egymillióval - mondta Fazekas Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója Pécsen, a 49. Közgazdász-vándorgyűlésen.

Visszatekintve azonban eddig a foglalkoztatás növelésében kudarcot vallottunk: már a nyolcvanas években félmillióval csökkent a foglalkoztatottak száma, majd a rendszerváltást követően több mint egymillióval. Ezt követően lassú, enyhe javulás következett, amit azonban a válsággal teljesen el is veszítettünk.

A képzetlenekkel van a legnagyobb baj

A legnagyobb probléma az alacsony iskolai végzettségűek körében van – hangsúlyozta az intézet vezetője. Ennek legfontosabb és egyre súlyosbodó következményei a magas munkanélküliség, szegénység, betegség, társadalmi devianciák, szegregáció és az ország területi szétszakadása, azaz területileg is egyre inkább gettókba, lepusztuló térségekbe koncentrálódik a probléma.

Ez azért nagy baj, mert versenyképes gazdaságban csak versenyképes tudással lehet munkához jutni. A foglalkoztatásból kiszorultak azok, akik nem rendelkeznek 21. századi ismeretekkel és kompetenciákkal. A 21. században ugyanis már nem elegendőek az olyan alapkompetenciák, mint az írás és az olvasás: újfajta gondolkodásmóddal (kreativitással, kritikai gondolkodással) és más munkamódszerekkel (kommunikációs, együttműködési készségekkel) lehet elhelyezkedni.

Az oktatás a kulcs

A megoldás Fazekas Károly szerint az lenne, ha többet fektetnénk az oktatásba, mint Róna Pétert idézve mondta, a növekedés motorja az alkotó élethez szükséges oktatás.

Minél korábbi életszakaszokban történik a készségek fejlesztése, annál nagyobb az oktatás hozama. Amit ugyanis az iskola előtt és az iskolában tanulunk, annak sokkal nagyobb hozama van, mint például a munkahelyi tréningeknek. Ezért a minél korábbi életkorban történő oktatásba kell befektetnünk – mondta a közgazdaságtudományi intézet igazgatója. A korai életkorban tudjuk elsajátítani a legfontosabb feladat-végrehajtási készségeket (például az intuíciót, a koncentrálóképességet, az önfegyelmet), ami egyre kevésbé nélkülözhetető a 21. századi munkavégzésben – tette hozzá.

Ha egy gyermek a korai, szenzitív életszakaszban nem kapja meg a pozitív impulzusokat, és ha olyan a család, a környezet, ami negatív impulzusokat közvetít, később ezt már nem lehet helyrehozni. Ez megjelenik az egészséggel kapcsolatos magatartásban, az oktatáshoz való viszonyulásban és a gazdasági termelékenységben.

Magyarország ebből a szempontból Fazekas Károly szerint egy „szörnyű paradoxonnal néz szembe”: miközben a világban egyre több olyan képesség szükséges, ami a korai gyermekkorban megszerezhető, hazánkban egyre több kivédhetetlen negatív hatás nehezedik a gyermekekre.

Az oktatással kellene harcolni az államadósság ellen

A közgazdász a kormány által kitűzött adósság- és hiánycsökkentésre utalva hangsúlyozta, ez nem csak a foglalkoztatás problémája: egyenes összefüggés van ugyanis a költségvetés hiánya és egy ország munkaerejének a kompetenciája között, mert ha egy gazdaság emiatt nem képes helytállni a versenyben (mint például napjainkban az Egyesült Államok), akkor költségvetési és adósságproblémákkal kell szembenéznie.