Segítség nélkül nem tudja elhagyni a lakását az a Bács-Kiskun megyei férfi, aki egy betegség következtében került kerekesszékbe, de arra nem volt pénze, hogy otthonát akadálymentesítse. Valahányszor elmenne otthonról, szüksége van valakire, aki segít. Családtagokhoz, ismerősökhöz nem tud fordulni, a betegszállítók nem foglalkoznak ilyesmivel, ezért a kecskeméti támogató szolgálatot kereste meg. A szolgálat segítői közül minden egyes alkalommal hárman kellenek ahhoz, hogy a férfit le- és felvigyék a lépcsőn. Ha ők nem lennének, a férfi teljesen mozgásképtelenné válna.

Nélkülözhetetlenek

A támogató szolgáltatás 2003 óta működő szociális alapszolgáltatás, amely a fogyatékkal élő személyeknek nyújt segítséget. A szociális munkás elmegy gyógyszerért, elintézi a hivatalos ügyeket, elviszi a pácienst orvoshoz. A szolgáltatást számos idős, mozgáskorlátozott személy kéri, de sok olyan értelmi sérült és autista gyermek is van, akiket a támogató szolgálat hord iskolába vagy fejlesztőpedagógushoz. Előfordul, hogy 50 kilométernél is messzebbre, mert nincs a közelben fogadó intézmény – meséli Darida Zsuzsanna, a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Egyesület Támogató Szolgálatának a munkatársa.

Ahhoz, hogy a sérült, de munkaképes emberek dolgozni tudjanak, be kell jutniuk a munkahelyükre. A szolgálat rendelkezik ehhez speciálisan felszerelt autókkal. Egy másik fontos szolgáltatás a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: az idős vagy fogyatékos ember, ha úgy érzi, veszélyben van, jelezni tud egy diszpécserközpontnak, amely kiküld egy segítőt. Ez azért is hasznos, mert lehetővé teszi, hogy az ellátást a házaknál végezzék el, és ezzel a túlterhelt kórházakat némileg tehermentesítsék.

Összehúzott nadrágszíjjal

„Senkit sem hagyunk az út szélén” – üzeni a kormányzat. Ehhez képest a 2012-es költségvetési törvényjavaslatban szociális célú tevékenységek támogatására (támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, utcai szociális munka és krízisközpont finanszírozása) mindössze 4,4 milliárd forintot terveztek be, ami másfél milliárd forinttal kevesebb, mint az idei előirányzat volt. A szakértők szerint ez olyan mértékű elvonás, ami miatt az országban jelenleg működő 340 szolgáltatónak a fele is megszűnhet, és nem lesznek képesek mindenkit ellátni.

Pedig a Fidesz-KDNP a 2010-es költségvetés vitájában még teljes gőzzel szapulta a szociális ellátórendszert érintő "megszorításdömpinget". „Orvosként teljesen elfogadhatatlannak tartom azt az intézkedést, hogy a 2010-es költségvetésben megvonja a szocialista kormány a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás normatíváját, és ezentúl erre már csak pályázni lehet. És ha egy település pályázata sikertelen, akkor az otthonában egyedül élő 80 éves betegtől elviszik a jelzőkészüléket? Képviselőtársaim! Nem volt elég halott a kórházak bezárásai miatt?” – mondta Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) a 2010-es költségvetés parlamenti vitájában.

A költségvetési pénzek elfolyásának határt szabó pályázati rendszer a Fidesz-kormány alatt is megmaradt, és válság idején most is a szociális kiadásokból vesznek vissza először. Ennek a gyakorlatnak nem mond ellent az Orbán-kormány új költségvetési törvénytervezete sem.

A támogató szolgálatok működési költségeinek  80-90 százalékát az állam finanszírozza pályázati úton. A szolgáltatásért az ügyfeleknek is fizetniük kell, de ez csak 4-5 százaléka a teljes költségeknek, a többit a fenntartók: önkormányzatok, kistérségi társulások, civil szervezetek, egyházak adják össze. Több támogató szolgáltatást, illetve jelzőrendszeres házi segítségnyújtást kínáló szervezet már rákényszerült arra, hogy a díjait emelje, ezt tette például nemrég a Magyar Vöröskereszt is.

Túry Gergely

Fűnyíróelv a hozzáférés egyenetlenségének kiküszöbölése helyett

Szabó Máté ombudsman idén tavasszal arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás hozzáférhetőségének területi eloszlása nagyon egyenetlen: több kistérségben irreálisan magas a készülékek száma az ott élők és a szociálisan rászorultak számához képest, más térségekben pedig egyáltalán nem hozzáférhető. Ennek kiküszöbölése a szakmai tervekből egyelőre nem olvasható ki.

A kecskeméti kistérségben jelenleg 7 támogató szolgálat működik, 300 ügyféllel foglalkoznak, de ennél többen szeretnék a szolgáltatásaikat igénybe venni. Azok az elvonások, amelyek most a költségvetési törvényben benne vannak, a szolgálatokat teljesen ellehetetlenítenék, közülük egy, legfeljebb kettő tudna talpon maradni. Ez azt jelenti, hogy az ellátottak fele nem kapná meg a szükséges segítséget, pedig számukra a támogató szolgálat az utolsó mentsvár.

A szervezetek helyzete rendkívül nehéz: legalább négy szociális munkás kell ahhoz, hogy működni tudjanak, de az alaptámogatás mértéke mintegy 25 százalékkal alatta marad a 2011-es átlagos működési költségnek. Ezt csak akkor lehet növelni, ha a teljesítmény is nő, ám ez emeli a költségszintet is. És ebbe még nincsenek belekalkulálva a jövő évi pluszkiadások (az adóemelések – áfa, gázolaj jövedéki adója, cégautóadó, minimálbér-emelés). A támogató szolgáltatásban dolgozók becslése szerint a 2012-es költségvetés tervezett módosításai akár 10 százalékkal is megemelhetik a költségeket.

A szociális munkások is az utcára kerülhetnek

"Eddig a különféle többletigényeket is ki tudtuk elégíteni, most viszont a létezésünk is veszélyben van" – mondta a hvg.hu-nak Meleg Sándor, a kecskeméti támogató szolgálat vezetője. Meleg szerint legalább 2000 ember dolgozik ezen a területen, munkájukhoz speciális végzettség szükséges, ami a munkaerőpiac más területén nem hasznosítható, sokuk 55-56 éves. Ha elbocsátásra kerülne sor, szinte biztos, hogy a túlnyomó többségük sehol nem tudna elhelyezkedni.

Az ellátottak, illetve családtagjaik és a segítők az interneten és papíron is aláírást gyűjtenek. Írtak a Nemzetgazdasági és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak is, válaszukat még várják. 

Minisztérium: elég lesz a pénz

A hvg.hu is megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, akik késve ugyan, de reagáltak. Válaszukban kitértek arra, hogy takarékosságra van szükség, mert kormány szeretné, ha az államháztartási hiány tartósan a GDP 3 százaléka alatt maradna. Ezért a jövő évi költségvetést úgy készítették el, hogy 2,5 százalékos hiánnyal számoltak. Jóllehet, a kiadási előirányzatokba beépítették a különféle reformoktól várt megtakarításokat, de a spórolás így is nélkülözhetetlen.

„A pályázati finanszírozási módra történő áttéréssel korszerűbb finanszírozási és működési mód valósult meg, melynek következtében a 2012-ben rendelkezésre álló összeg a szociális szolgáltatók részére elegendőnek bizonyul”, írta elektronikus levelében az NGM kommunikáció titkársága.