Orbánék beszántanák Simorék fészkét

Az Alkotmányhoz benyújtott módosító javaslattal számolna le a fideszes kétharmad Simor András jegybankelnökségével. Nagyon valószínű: az Európai Központi Bank visszakézből meszelné el az eljárást.

Az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez benyújtott módosítóval szüntetné meg az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége a Magyar Nemzeti Bankot annak érdekében, hogy a kormányzati gazdaságpolitikát kritizáló Simor Andrást alelnökké fokozhassák le, hatáskörei elvételével.

Az elképzelés szerint az új jegybankba integrálódna a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is: a pénzügyi felügyelet és a régi jegybank vezetője is alelnökként folytathatná a megbízatásuk megszűnéséig. Az új jegybank elnökét - akinek feladat- és hatásköreit a készülő jegybanktörvény jelölhetné ki - a köztársasági elnök nevezné ki, eddig még közelebbről nem meghatározott időre.

Simor András, az MNB elnöke Fotó: MTI / Mohai Balázs

A módosítást a javaslatevő alkotmányügyi bizottság (elnöke a kereszténydemokrata Salamon László) a „pénzügyi szektorban megjelent új kihívásokkal" indokolja. A szervezeti átalakítás ugyanakkor egyértelmű üzenet, hiszen a felügyeleti feladatkörök integrációját úgy is meg lehetett volna oldani, hogy az eddigi jegybanki vezetők és hatásköreik megmaradnak. Sokkal inkább arról van szó, hogy azért van szükség szervezeti átalakításra, hogy a régóta nemkívánatos szakmai vezetőket el lehessen távolítani, illetve befolyásukat a monetáris politika alakítására el lehessen jelentékteleníteni.

Kísért a múlt

A technika kísértetiesen hasonlít az első Orbán-kormány által kinevezett Szász Károly egykori és jelenlegi PSZÁF-elnök eltávolítására, akit 2004-ben a Medgyessy-kormány a PSZÁF-törvény átírásával menesztett. Az eltávolításáról a Legfelsőbb Bíróság 2007-ben egyébként kimondta, hogy jogellenes volt; emiatt járt neki teljes illetménye és annak kamatai.

A dologban az a furcsa, hogy a Miniszterelnökséget vezető Varga Mihály államtitkár az alkotmányügyi bizottság javaslatát megelőző napon nyilatkozta az Origónak, hogy „kompromisszumra kell jutni a Magyar Nemzeti Bankkal is, mert a monetáris politika nem szakadhat el tartósan a fiskális politikától”, és hogy „olyan kompromisszumra kell törekedni, ami a monetáris politikát is érdekeltté teszi abban, hogy segítse a kormány növekedési terveit”.

Elképzelhető, a javaslat hátterében épp az áll, hogy Simor nem tűnt túl együttműködőnek a Matolcsy növekedési terveihez kapcsolódó finanszírozási ötletek kiszolgálásában. A jegybank kimutatta, a tervek egy része jogszabályokba ütközik, vagy nincs akkora hatásuk, hogy érdemben lehetne velük a növekedést fokozni.

A hirtelen előkerült terv a jelenlegi MNB felszántására és sóval való beszórására különösen annak fényében megdöbbentő, hogy az ország az IMF segítségét kérte, és a tárgyaló fél hazai oldalról a kormány és a jegybank közös delegációja. Ezen kívül a parlament előtt van az új jegybanktörvény is, amely külön részekben tárgyalja a bankfelügyelet és a jegybank kapcsolatát, és benne hasonló törekvésnek még a nyomai sem lelhetők fel.

Beszántják a jegybankot?

Olasz meló

Ami a szervezet újraszabását illeti, hasonlóval próbálkozott Silvio Berlusconi is 2004-ben, amikor a pénzügyi felügyelet megreformálásának ürügyén le akarta váltani az olasz jegybankelnököt. A próbálkozás végül meghiúsult, ugyanis az Európai Központi Bank kifogásolta a tervezett lépést. Az EKB (és a hatályos uniós jogszabályok) szerint ugyanis bármilyen átszervezés során biztosítani kell, hogy a hivatalban lévő elnök kitöltse hivatali idejét, és mandátuma lejártáig elláthassa kapott feladatát. Borítékolható, hogy a magyar jegybankelnök esetében sem képvisel majd más álláspontot az európai intézmény.

A tervezetet állítólag még nem tárgyalta a kormány. Farkas István volt PSZÁF-elnök szerda esti kommentárjában vérfagyasztónak nevezte, hogy tízperces bizottsági vita után döntenének olyan fajsúlyú kérdésben, mint a jegybank és a felügyelet összevonása.