hvg.hu: Nagyjából másfél hónapja, hogy leállt a Malév. Az első reakciók arról szóltak, hogy akár 40-50 százalékkal is csökkenhet a beutazó vendégek száma. Mit mutatnak a hozzáférhető adatok?

Horváth Gergely: Folyamatosan figyelemmel kísérjük a különböző légihidakat. A légitársaságok szemmel láthatóan ráugrottak a kieső járatokra. Ennek köszönhetően az egyes, számunkra turisztikai szempontból fontos piacok esetében nemhogy rosszabbul állunk a Malév kiesését követően, hanem a kapacitásokat tekintve jobban. Így például az angol, az olasz vagy a francia összeköttetések tervezett kapacitása az idei szezonra nagyobb, Németország esetében pedig nagyjából ugyanazon a szinten áll. Problémás terület azonban Skandinávia, ahonnan autóval sem váltható ki a repülő. A bizonytalanságot az adja, hogy amilyen gyorsan elindítanak ma egy járatot, olyan gyorsan meg is szüntetik, ha nem megy.

Stiller Ákos

Ezért igazán felelősségteljesen először a szezonkezdet után, június-júliusban lehet erről nyilatkozni. Drámainak azonban semmiképpen nem nevezném a helyzetet turisztikai szempontból.

hvg.hu: A Malév csődjét végül a tiltott állami támogatást elmeszelő uniós döntés pecsételte meg. Ezt előre lehetett látni, és fel lehetett volna rá készülni. Kért esetleg segítséget a kormányzat arra az esetre, hogy légihidak szervezésével segítsenek pótolni a Malév kieső utasforgalmát?

H.G.: Nem volt ilyen megkeresés.

hvg.hu: A Malév leállása előtt két héttel jelentette be a Ryanair, hogy visszatér Budapestre, és az is elhangzott, hogy a visszacsalogatását a Magyar Turizmus Zrt. is támogatta.

H.G.: Mi a Ryanairnek egyetlen forintot sem fizettünk. Én örülnék legjobban, ha ilyen célra annyi pénzünk lenne, mint amiről olvasni lehetett. Egyszer 300 millió, aztán 3 milliárd: csak kapkodtuk a fejünket. Ha egy légitársaság új légihidat akar teremteni Budapesttel, akkor annak általában az a menetrendje, hogy megállapodik erről a Budapest Airport-tal és a légügyi szervekkel, utána pedig mi is leülünk vele, mert érdekünk, hogy a járatokon legyenek vendégek. Például, amikor már lehetett tudni, hogy jön a Qatar Airways, megjelentünk az Arab térség turisztikai vásárán, Dubajban.

hvg.hu: A Ryanairnek már megvolt a megállapodása a Budapest Airporttal, amikor közösen bejelentették, hogy a társaság visszatér Budapestre? Vagy azt az öt járatot is blöffölte?

H.G.: A Magyar Turizmus Zrt. stratégiai partnere a Budapest Airport, így gyakran együtt folytatunk tárgyalásokat az új járatok Magyarországra csábítása érdekében. Az azonban nem feladatunk, hogy légitársaságok vagy a repülőtér szabályos működését vizsgáljuk. Nem is vizsgálhatjuk, hiszen nincsenek hatósági jogköreink. A járatok indítását hivatalosan bejelentették. Mivel marketingtevékenységünkben elsődleges szempont annak hangsúlyozása, hogy Magyarország mint turisztikai célpont jól megközelíthető, az új összeköttetéseket kiemelten kommunikáljuk.

Stiller Ákos

hvg.hu: A légimarketing-alapból sem támogatják Ryanair-járatok indítását? Ez ugyebár nem a társaság támogatását jelenti, hanem járatokét, mégpedig úgy, hogy a külföldi célállomáson végeznek marketingtevékenységet és fizetnek reklámokat a járat népszerűsítésére.

H.G.: Nem. Megjegyzem, a Ryanairnek köztudottan az a szokása, hogy olyan dolgokat állít, amiknek nincs valóságalapja, hogy aztán a médiában róluk beszéljenek. Amint mondtam, kötelességünk információt szolgáltatni a küldőpiacokon arról, hogy lehet eljutni Magyarországra. Ezt a tevékenységet elsősorban a külképviseleteinken keresztül végezzük.

hvg.hu: Az, hogy döntően fapadosok repültek rá a kieső malévos forgalomra, mennyire befolyásolja fogyasztói szempontból is az ideutazók összetételét?

H.G.: Itt van egy kis félreértés. El szokták mondani, hogy általában a fapados légitársaságokkal a kevesebbet költő turisták jönnek. Igazából részben épp a fapadosoknak köszönhetően mára megszűnt, hogy fogyasztói szempontból csak bizonyos státuszú emberek utaznak. Ma mindenki utazik, a hátizsákos turisták és a nyugdíjasok éppúgy, mint az üzletemberek. Az, hogy a megszokott hagyományos légitársaság helyett esetleg egy fapadossal kell utazni, kevésbé befolyásolja negatívan az utazási döntéseket, mint amennyire pozitívan hat, hogy adott esetben olcsóbbá vált az elérés. Emiatt akár pozitív is lehet a szaldó.

hvg.hu: Visszatérően elhangzik, hogy a gulyás-csárdás-Hortobágy hármassággal leírható Magyarország-képet ideje lenne megváltoztatni. Ugyanakkor a tömegturizmus szempontjából ez még mindig jelentős vonzerő, a bevételek jelentős százalékát hozza, nem?

H.G.: Ez abszolút nem igaz. Meg kell nézni a számokat, illetve a bevételek területi eloszlását. Az említett vonzerők fontos részét képezik a történelmünknek, de ma már nem jelentenek komoly turisztikai motivációt. Azon dolgozunk, hogy ennek megfelelően a turisztikai országképet megváltoztassuk. Ez azonban lassú folyamat, nem megy máról holnapra. Az alap arculati elemünk a szívecske: e köré épülve szeretnénk megújítani Magyarország turisztikai arculatát. Azt szeretnénk megmutatni, hogy Magyarország ma már minden turisztikai szegmensben jó minőséget tud kínálni. A hátizsákosoknak a Sziget Fesztivállal, az A38-cal vagy a romkocsmákkal, melyek unikálisak a maguk nemében. De ugyanez igaz a vastag pénztárcájú turistákra is: Varun Sharma luxusutakról szóló riportsorozata a Travel Channel-en tavaly Magyarországot is bemutatta. Sharma elmondása szerint már évek óta fontolgatta, hogy Magyarországra jön, de azzal, hogy lettek Michelin-csillagos éttermeink, európai kitüntetést nyert szállodáink, a helyzet mostanra érett meg.

Stiller Ákos

hvg.hu: A Magyar Turizmus Zrt. turisztikai országimázzsal foglalkozik, de országmárkázással a KIM-ben is foglalkoznak. Jó az, ha az országmarketing ennyire elaprózott?

H.G.: Ők az országmárkázáson dolgoznak, ez kormányzati feladat. A turisztikai országkép csak egy része az országimázsnak. Társaságunk már eljuttatta a KIM-be a turizmusra vonatkozó részt, amit beépítenek a koncepcióba. Mi turisztikai szakemberek vagyunk. Nekünk arról kell meggyőzni John Smith-t, hogy Magyarországra jöjjön kikapcsolódni. A KIM-ben más jellegű munka folyik.

hvg.hu: Mennyire tartja indokoltnak a fogászati turizmus kiemelt állami támogatását? A Magyar Turizmus Zrt. is kiemelten kezeli az egészségturizmust, de a fogászati turizmust nem népszerűsítik külön célzottan.

H.G.: A sajtóban 65-70 milliárd forintra teszik azt az összeget, amit a fogászati kezelésekre idelátogató külföldiek itt hagynak. Úgy tudom, ezek összbevételi adatok, ezekre igazából nincs rálátásunk. Az biztos, hogy az egészségturizmusnak fontos ága az egészségügyi turizmus is.

hvg.hu: Akkor úgy kérdezem, hogy ha önnek lenne egymilliárd forintja, akkor turisztikai szakemberként az állam helyében ön is a fogászati turizmusba fektetne? Ez a terület biztosítja a legjobb megtérülést?

H.G.: Én sokkal többet tennék bele. Sőt, a fogászat mellett idesorolnám még a plasztikai sebészetet, illetve a szemészetet, amiben jelentős növekedési potenciál van.

hvg.hu: Mennyire hat vissza a turizmusra, hogy milyen az ország politikai megítélése, és milyen összefüggésben beszélnek külföldön róla?

H.G.: Voltak félelmeim. De azt kell, hogy mondjam, rövid távon semmilyen negatív hatása nem volt a negatív visszhangoknak. A görög válság megoldása miatt sok kritikát kapott Görögország, de ott is csak az okozott visszaesést a turizmusban, hogy a kormány intézkedéseit tömegmegmozdulások és sztrájkok kísérték, amitől az utasok visszarettentek. Persze az, hogy középtávon árt-e a turisztikai országimázsnak a negatív politikai megítélés, csak később dől el.

hvg.hu: Mennyire mérhető a gyenge forint hatása a beutazó turizmusra?

H.G.: A gyenge forintot elsősorban a vásárlóturizmusban lehetett érzékelni: főként az észak-nyugat magyarországi városok (Mosonmagyaróvár, Győr) esetében. De jelentős a növekedés a gyógyturizmusban is. Néhány éve Gyulán még aggódtak, hogy elmaradnak a német vendégek, ma pedig az ideutazó románok kétszer annyit költenek, mint a németek. Ugyanez a helyzet Észak-Nyugat-Magyarországon a szlovákokkal, a csehekkel és a lengyelekkel. És ez nem csak a gyenge forint miatt van így: enélkül is kimagasló a szolgáltatások ár-érték aránya. Az osztrákok minden évben elkészítik azt a számítást, amelyből kiderül, hogy az általuk kedvelt és látogatott turisztikai célországokban mennyibe kerülnek a legkeresettebb szolgáltatások és termékek, Ausztriához képest. Ez alapján tudjuk, hogy egy osztráknak Magyarországon még mindig legalább másfélszer annyit ér a pénze, mint otthon. Ez pedig az egyik legjobb szorzó a térségben.

Stiller Ákos

hvg.hu: A Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenységének Budapest az egyik fókusza. Mi adná a városnak a nagyobb lökést és beruházásként is mi érné meg a legjobban: egy konferenciaközpont, egy új vagy egy megújult expóváros, vagy ha lenne több kulturális és sportrendezvény?

H.G.: Budapesten több mint hatmillió vendégéjszakát töltenek el évente, a konferenciákat tekintve a világ 20 vezető célpontja közt van a város – és ez még fantasztikusabb, ha figyelembe vesszük, hogy az átlag konferencia-résztvevői szám 300 alatt van. Budapestnek és az itteni szállodáknak az egyik legnagyobb problémája, hogy nincs olyan rendezvény, ami az egész várost megtölti. Ez lehetne sportrendezvény vagy egy város méretű kongresszus, amihez szükség volna egy nagyméretű kongresszusi központra is. Ha megnézzük a szállodai kapacitásokat, lemaradóban vagyunk Bécstől és Prágától. És mivel a foglaltság sem olyan magas, ugyanazt a szolgáltatást itt jóval kedvezőbb áron lehet megkapni, mint Bécsben és Prágában. Az árak akkor mehetnének feljebb, ha nőne a kereslet, ahhoz pedig az egész várost megmozgató eseményből kellene több.

hvg.hu: Mi az, ami szexi Magyarországban – a magyarok számára?

H.G.: Először is nincs külön turisztikai országkép a külföldieknek és egy másik a magyaroknak. Mi azt szeretnénk érthetően elmondani, hogy Magyarország sokkal többet nyújt, mint azt általában feltételezik. Magyarországon felnőtt egy generáció, amely már bejárta a fél világot, távoli egzotikus helyek váltak számára elérhetővé, de Magyarországot igazából nem ismeri. Nem tudja, mennyi minden épült fel, és hogy ma már mindenki megtalálhatja magának idehaza is a pénztárcájának megfelelő minőségi szolgáltatást. Míg hosszú hétvégéken telt házzal futnak a négy-ötcsillagos wellness-szállodák, egy vagy két hétre sokan inkább külföldre megyünk nyaralni. Ezt szociológiailag remekül leírja az a szituáció, amikor arról beszélünk, hogy idén „csak” itthon voltunk nyaralni. Hát, ezt a „csak”-ot kellene eltüntetni.