A Népszabadság kormányzati döntésekre rálátó forrásokra hivatkozva ismerteti: a pénzügyi tranzakciós adót széles körben vezetnék be, de elsősorban a bankközi pénzmozgások adnák az adóbevétel alapját, például a nemzeti bankban történő betételhelyezések, illetve a bankközi piac úgynevezett overnight ügyletei. Szakértők szerint adópolitikai fordulatot hajt végre a kormány a tranzakciós adóval. Amennyiben ezzel párhuzamosan kivezetik a bankokat terhelő különadókat - ami a Magyar Bankszövetség szerint minimális elvárás -, akkor a pénzintézetek kieső adójának egy részét a cégekkel, illetve a lakossággal fogja megfizettetni a kormány - írja a Népszabadság. 

A Népszabadságnak nyilatkozó adószakértők szerint a pénzügyi tranzakciós adó esetében meg lehet úszni az egyeztetési kényszert Brüsszellel, mert amit eddig tudni lehet a kormány elképzeléséről, az nem feleltethető meg a hozzáadott érték típusú elvonások uniós szinten megfogalmazott kritériumainak. Nem általános, mert csak egy területre vetik ki, és nem lehet levonni az adót, ezért nem lesz szükség Brüsszel hozzájárulására, de azért nem ártana tájékoztatni az uniós szerveket a tervezett lépésekről, már a békesség kedvéért is - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. 

Brüsszel egyelőre nem kívánta kommentálni a pénzügyi tranzakciós adót, mert még nem értesültek róla, hogy ilyen bevezetését tervezi a kormány - írja a Népszabadság. 

Angyal József okleveles adószakértő ugyanakkor a Népszava szombati számában úgy véli: az új adónem bevezetése ellentétes az Európai Unió szabályaival, mert a közösségi jogszabályok egyértelműen előírják, hogy a banki műveleteket nem terhelheti forgalmi típusú adó. A kormány által bevezetni kívánt egyezrelékes banki tranzakciós adó nem más, mint egy bújtatott általános forgalmi adó. A különbség csupán az, hogy ezt az adót nem lehet majd visszaigényelni, emellett - ellentétben az áfával - ezúttal halmozottan jelentkező közteherről van szó - mondta a Népszavának Angyal József. 

Az okleveles adószakértő szerint évente 7200 forinttal kurtítja meg egy átlagos jövedelemmel rendelkező család pénztárcáját, ha a kormány jövőre bevezeti a banki tranzakciós adót. A büdzsé az új közteherből évente mintegy 400 milliárd forint bevételhez juthatna. 

Az okleveles adószakértő elmondta: ha valaki havonta 200 ezer forintot keres, akkor egyszer megfizeti az egyezrelékes plusz tranzakciós költséget a bért átutaló munkáltatója, majd ugyanennyit fizet a dolgozó, akinek a számlájára vezetik az összeget. Később az ügyfél valahányszor átutalja, felveszi, vagy egy üzletben kártyával fizetve vagy postai csekket feladva elkölti a pénzt, a normál banki tranzakciós költség mellé mindannyiszor felszámolják az egyezrelékes adót. Vagyis mindenki minden alkalommal fizetni fogja a díjtöbbletet, valahányszor a pénzéhez nyúl.

Így a 200 ezer forintos bért megkapó munkavállaló legalább havi négyszáz forintos többletkiadással számolhat az új adó bevezetése miatt. Ezért nevezhető ez az adó halmozottan jelentkező köztehernek – fogalmazott a Népszavában a szakember.