A következő években nem lesz hitelezés és nem lesz növekedés Magyarországon, legfeljebb nagyon enyhe – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Közgazdasági Társaság Hitel nélküli gazdasági növekedés című szakmai tanácskozásán szerdán.

Az elemző szerint, ami növekedési képesség a magyar gazdaságban van, az az exportáló nagyvállalatoktól jöhet. Némi növekedést hozhatnak még az autóipari beruházások is, például a Mercedes-gyár beindulása, ugyanakkor az elektronikai ipar 20-25 százalékos csökkenést mutat, döntően a Nokia-leépítés miatt. Ami a kis- és középvállalkozásokat illeti, nekik döntő a banki finanszírozás. Ha ez nincs, márpedig nincs, akkor nincsenek új beruházások, új munkahelyek – mondta Török Zoltán.

Menekülnének a bankok, ha tudnának

Magyarországon jelenleg nincs hitelkereslet sem a lakosság, sem a vállalatok, sem az önkormányzatok részéről. A hitelezés élénkülésének másik nagy akadálya, hogy nem állnak a bankok rendelkezésére olcsó külső források, a külföldi anyabankok pedig nem akarnak már Magyarországra pénzt helyezni Török Zoltán szerint.

A bankok azt is látják, hogy a jelzáloghitelezés intézménye nem nyújt elegendő biztosítékot a hitel visszafizetésére. Azonban a bankok nem fontolgatják a kivonulást, nem elsősorban hosszú távú megfontolásból, hanem azért, mert nincs, akinek eladnák a magyarországi leányukat – mondta a Raiffeisen vezető elemzője.

A pénzintézetek ebben a helyzetben nem tehetnek mást, mint hogy csökkentik a költségeiket, ami elsősorban létszámleépítést és fiókbezárásokat jelent. Az utóbbi években több mint háromezer dolgozó távozott a kereskedelmi bankokból. Ennek a folyamatnak nagy lökést adott a kormány például a végtörlesztéssel.

Török Zoltán szerint a bankok a következő években legfeljebb helyi forrásokra támaszkodhatnak, csak ebből képzelhető el, hogy a hitelezés növekedni fog valamelyest.

Túl nagy a szigor

„Nagyon nem aggódunk azért, mert nincs lakossági hitelezés, amiért aggódunk, hogy nincs vállalati hitelezés” – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója. 2008 októberéhez képest 20 százalékot zsugorodott a banki vállalati hitelállomány, ami a balti államok után a legrosszabb a régióban, ugyanis a többi ország már tudta növelni hitelállományát 2008 őszéhez képest, náluk 2010-től újra elindult a vállalati hitelek növekedése.

Az MNB kutatásai szerint a hitelezés visszaeséséért döntően a kínálati korlátok okolhatóak: a vállalatoknak szükségük lenne pénzre, de a pénzintézetek nem adnak nekik. Ez komoly növekedési áldozattal jár: ha a kínálat miatt 1 százalékkal visszaesik a vállalati hitelállomány, akkor az a GDP-t 0,1-0,2 százalékkal csökkenti. Az MNB szerint, ha a bankrendszer nem lett volna ennyire szigorú 2008 óta, akkor most ezermilliárd forinttal magasabb lenne a vállalati hitelállomány, a GDP pedig egy százalékkal lenne több. Hitelezés nélküli gazdasági növekedés nincs, és Magyarországon most ez történik – hangsúlyozta Nagy Márton.

A hitelezési feltételek szigorítása elsősorban a bankok alacsony kockázatvállalási hajlandóságára vezethető vissza – mondta Nagy Márton. A bankok 78 százalékban azért nem helyeztek ki hitelt, mert nem akartak, a többi pedig azért volt, mert nem voltak képesek rá. A hitelszigorítás jó példája, hogy a kis- és középvállalkozások csak olyan magas áron tudnának hitelhez jutni, hogy nem tudják bizonyítani a banknak hitelképességüket. A bankok 17-18 százalékra is beállítják a kamatot, ha egy kis cég kéri, és ezzel gyakorlatilag kizárják a hitelezésből, hiszen ezt nem lenne képes kitermelni.

Rengeteg készpénzen ülünk

Nagy Márton szerint Magyarországon egyelőre hitelszűkéről beszélhetünk, hitelösszeomlásról nem. Viszont utóbbinak is növekszik a kockázata az MNB szakértői szerint. Az MNB igazgatója szerint a bankrendszernek kell a hitelezés alapjának lennie, ezért gyógyítgatni kell, amíg nem hajlandó hitelezni. Például állami garanciavállalással meg kell osztani a kockázatot.

Emellett a belföldi megtakarításokat is növelni kell, és a lakosságot visszaterelni a készpénzmegtartásból, ami több száz milliárd forrást jelenthetne a bankszektornak és az államnak, mégpedig gyorsabban, mint a megtakarítási ráta növelésével. Jelenleg 8-9 százaléka a megtakarításoknak készpénzben van. Ez olyan pénz, ami nem csinál semmit, sem a lakosságnak, sem az államnak nem hoz hasznot. Ezért az MNB igazgatója szerint az átlagon felüli készpénztartást különböző ösztönzőkkel vissza kellene fogni.

Menekül a pénz Magyarországról

Nagy Márton szerint le kell lassítani a külföldi forráskiáramlást is. 2010 óta a külföldi források 30 százaléka áramlott ki az országból. Ez 12 milliárd eurónyi kiáramlást jelent, amihez 2013 végéig még  5-10 milliárd eurónyi adódhat. Eközben más országokban, például Bulgáriában forrásbeáramlás volt.

A kiáramlást nem lehet megállítani, mert ha a tőke ki akar menni, akkor kimegy. Ami viszont nagyon aggasztó, az a kiáramlás sebessége – mondta az MNB igazgatója. A forráskiáramlás lassításához helyre kell állítani a bankrendszer jövedelemtermelő képességét. A magyarországi bankok jövedelemtermelő képességét leginkább a bankszektorra nehezedő adók és a hitelezési veszteségek rontják.