A munkahelyvédelmi akciótervet „az erőteljesebb béremelések időszaka” követheti – mondta Orbán Viktor a HírTV-nek csütörtökön a költségvetés főszámainak parlamenti elfogadása után. Azt nem árulta el a miniszterelnök, hogy ez az időszak mikor köszönt be. Azt viszont igen, hogy a kabinet célja, hogy a közalkalmazottak bérezését rendbe tegye.

Orbán külön kiemelte a pedagógusokat és az orvosokat, és azt mondta, „tudni fogjuk, hogy a következő tíz évben hány tanárra van szükségünk, látni fogjuk, milyen földrajzi megoszlásban” van szükség a munkájukra, „ugyanez a helyzet az egészségügyben” – tette hozzá. A kormányfő kijelentéséből kikövetkeztethető: a béremelés mellett a tömeges elbocsátás lehetőségével is nyugodtan számolhatnak az oktatásban és az egészségügyben dolgozók.

Bizonytalan időpont

A  pedagógus életpályamodell bevezetését a köznevelési törvény 2013 szeptemberére tette. Eszerint az illetményeket a mindenkori minimálbért alapul véve kellene kiszámítani. Főiskolai végzettség esetén a tanárok a minimálbér 180 százalékát, egyetemi végzettség esetén a 200 százalékát kapják belépéskor. A fizetést ennek az illetményalapnak a százalékában határozzák meg a ledolgozott évek függyvényében. (Így például a legalább három éve, de kevesebb, mint hat éve a pályán lévő pedagógus az illetményalap 120 százalékát kapja majd.) Ha ez 2013 szeptemberétől valóban elindul, akkor 40-60 ezer forintos fizetésemelés valósulhat meg a fizetési osztálytól függően.

HVG Archív

Az áprilisban megjelent Széll Kálmán-terv 2.0-ban ugyanakkor az olvasható, hogy a pedagógus életpályamodell csak akkor lép jövő szeptembertől hatályba, ha ezt a makrogazdasági és költségvetési feltételek megalapozzák. Amennyiben a körülmények nem adottak, „vizsgálandó a 2014. januártól történő bevezetés lehetősége”. Tekintve, hogy év közben az új bértábla bevezetése rendkívül nehézkes lenne, 2014 szeptembere pedig már a tavaszi választások utánra esik, ezért Orbán kijelentésének a tanárok bérrendezéséről mégis inkább 2013 szeptemberére kellene vonatkoznia. Persze ettől még az életpályamodell újra elhalasztódhat – mint, ahogy az már többször megtörtént.

Ismeretlen változók

Árulkodó, ahogy Orbán a Hír TV-s interjúban kijelntette: nemsokára kiderül, „hány tanárra van szükség, milyen földrajzi megoszlásban, mennyi fizetésért”. Hasonló vészjóslóan, de már számokkal nyilatkozott a Pedagógus Szakszervezet vezetője. Galló Istvánné szerint akár 15 ezer pedagógus is elveszítheti állását jövő év első felében, még a pedagógus életpálya-program elindulása előtt.

A köznevelésről szóló törvényből kiolvasható, hogy különböző foglalkozások megtartásával jelentős többletmunka hárulhat majd a tanárokra. A heti 40 órás munkaidőből 32 óra a kötött munkaidő, amiből a tanárok 26 órát is tanórai és egyéb foglalkozásokkal tölthetnek meg anélkül, hogy ezért többletdíjazást kapnának. Azt ugyanakkor senki nem ismeri, hogy az oktatói létszám számításánál mekkora változókkal fognak számolni: itt a különböző óraszám-variációkon kívül egy osztály minimális és maximális létszáma is külön változónak minősül.

Lyukak a közoktatási büdzsén

A költségvetési törvényjavaslatban az szerepel, hogy jövőre nagyjából 400 milliárd forint jut a közoktatás szakmai feladatainak finanszírozására. Miután az iskolák felügyelete jövő év január elsejével átkerül az államhoz, az önkormányzatok költségvetése helyett ez a normatíva az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezeti irányzatában jelenik meg. Az iskolai pedagógusok és szakmai munkájukat közvetlenül segítők bérére 378,4 milliárd jut, ami kiegészül a szakmai dologi kiadások fedezetével (11,3 milliárd), valamint a pedagógus életpályamodell elindításával járó kiadásokra szánt plusz pénzzel (10,8 milliárd).

Tekintve, hogy a korábbi struktúrában a pedagógus bérekre önkormányzati kiegészítéssel összesen nagyjából 700 milliárd forint jutott, ez a 400 milliárd most igencsak kevésnek tűnik. Az önkormányzatoktól pedig nemcsak a normatívát veszik el, hanem egyéb bevételei is csökkennek (helyben maradó szja, gépjárműadó), aminek a pótlását helyi adókkal kell megoldania. Ráadásul alapesetben az iskolák működtetése továbbra is az önkormányzatok feladata marad: 3000 fő alatti települési önkormányzatok kérhetik, hogy ezt a jogot megtarthassák, 3000 fő fölöttiek pedig leadhatják az államnak.

Ugyanakkor a működtetés munkaerő-költségeinek (karbantartó fizetésétől a takarítóén át a kertészéig) jelenleg nem látszik a fedezete a költségvetésben. Ahogy kicsit távolabbra kitekintve azt sem lehet tudni, hogy az életpályamodell fedezetére honnan lesz pénz 2014-ben. De ha lesz is, a rendszerben sok igazságtalanság marad: 2008 óta a nem pedagógus közalkalmazottaknak sem volt béremelése.

Így emelik az egészségügyi dolgozók bérét

Szócska Miklós államtitkár még Réthelyi Miklós minisztersége alatt egyezett meg a rezidensekkel hosszas huzavona után arról, hogy összesen 86 ezer egészségügyi dolgozó bérét megemelik, a járóbeteg-ellátásban 16 520 orvos, ezen kívül 67 978 szakdolgozó, 1380 gyógyszerész, vegyész, biológus és más szakember juthat többletpénzhez. Az érintettek bruttó 10 és 65 ezer forinttal magasabb alapbért és januárig visszamenőleges, egyösszegű emelést kapnak az augusztusi fizetésükkel.

HVG Archív

Az orvosok négyötöde átlag 65 823 forint emelésben részesül majd, azok, akiknek bére most nem éri el a bruttó 350 ezer forintot. Efölött minden tízezer forintnyi bértöbblet után 5 ezer forint emelés jár. A szakdolgozók 32 százaléka 20 ezer feletti emelést kap, további 47százalékuknak 15 ezer felett nő a jövedelme.

A tervezett egészséggügyi  béremelés azonban messze nem „erőteljes”. Például nem lesz általános: egyelőre csak az alkalmazottként dolgozó orvosok kapnak pluszpénzt, vagyis kiesnek azok, akik az alacsony egészségügyi fizetés mellett beszámlázó pluszmunkát végeznek, ami nagyon jellemző az egészségügyi dolgozókra. Így a körülbelül 120 ezer egészségügyi dolgozó közül sokan kimaradtak, az érintett dolgozók pedig „ingerküszöb alattinak” tartják a változást, és továbbra is sokan akarnak külföldre menni.

Másrészt, idén az emelést gyakorlatilag az egészségügynek kell kifizetnie. Az emelés fedezete ugyanis idén a gyógyító-megelőző kasszából és a járóbeteg-ellátásból átcsoportosított 28 milliárd forintot lesz. Jövőre pedig az fedezné az orvosok, nővérek béremelését, hogy a kormány megemeli az alkohol, az autógáz és a cigaretta jövedéki adóját, illetve kiszélesíti a népegészségügyi termékdíjat, hogy az energiaitalgyártók ne tudják megkerülni.