szerző:
Nagy Gergő
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Szigorodnak a nem engedélyezett gyógyszerek magyarországi értékesítésére vonatkozó szabályok. Az internetes eladást egy ideje már csak olyan gyógyszertárak végezhetik, melyeknek rendes üzletük is van. Mostantól pedig a webpatikáknak regisztrálniuk is kell: a fogyasztók egy nyilvános listáról nézhetnek utána, hogy megbízható forrásból vásárolnak gyógykészítményeket.

Péntektől csak 19 patika árusíthat gyógyszert az interneten. Legalábbis egyelőre, mivel jelenleg ennyi szerepel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) honlapján. Egy tavalyi jogszabálymódosítás értelmében a közforgalmú gyógyszertáraknak, melyek kizárólag jogosultak a vény nélkül értékesíthető gyógykészítmények internetes árusítására, be kell jelenteniük netes patikájukat az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak (OTH). A vélhetően folyamatosan frissített honlapról letölthető lesz, hogy pontosan mely patikák jogosultak netpatika működtetésére.

Az ÁNTSZ célja, hogy nagyobb nyomás nehezedjen azokra az általában külföldi szerverekről működtetett honlapokra, melyeken keresztül gyógyszert lehet rendelni, miután ezeknek a termékeknek a minősége sok esetben igencsak bizonytalan. A külföldről interneten keresztül berendelt gyógyszerek illegálisnak minősülnek, és júliustól a Magyarországon nem engedélyezett gyógyszerek forgalmazása bűncselekménnyé válik, ami alapesetben is három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A hamisított és nem engedélyezett gyógyszerek beszerzése gyanús, magyar nyelvű honlapokról így megnehezedik. A külföldről Magyarországra küldött, bizonytalan eredetű gyógyszerek ellen azonban sok mindent nem lehet tenni, ráadásul a magyarok egyre nagyobb arányban vásárolnak hamis gyógyszereket.

A gyógyszerbiztonság és a felelősség kérdése tisztázódik

Eddig is volt lehetőség olyan honlapot működtetni, melyen keresztül a netes gyógyszerrendelés bonyolódhatott. Egy tavaly őszi jogszabálymódosítás értelmében azonban ezt egy nyilvános listán kell összegyűjteni – fejtette ki a hvg.hu-nak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara (MGYK) elnöke. Ez azt jelenti, hogy a webpatikákat is abba a biztonsági zónába terelték, ahol hamisításmentesen lehet termékeket vásárolni, amit alapvetően az garantál, hogy a közforgalmú gyógyszertáraknak jogszabály írja elő az engedélyköteles tevékenységet. A hazai webes gyógyszerforgalom egyébként még mindig elenyésző. Ami zajlik, az döntően a külföldi szervereken lévő honlapokon keresztül történik, és elsősorban életmódgyógyszerek (pl. potencianövelőket) vásárlására koncentrálódik.

Csak patikák forgalmazhatnak a neten is gyógyszert
MTI / Mohai Balázs

Az MGYK elnöke szerint az is pozitív a változásban, hogy a webpatikák üzemeltetésének szigorításával, ha netalán probléma akadna valamelyik neten rendelt gyógyszerrel, akkor könnyen meg lehetne találni a felelőst, mivel a webpatika mögött ott áll az adott gyógyszertár és annak gyógyszerészei.

A hvg.hu felhívott olyan gyógyszertárakat, amelyek ugyan rendelkeznek webpatikával, ám még nem szerepelnek az ÁNTSZ-listán. Az általunk megkérdezett gyógyszertárak közül az egyikben azt válaszolták, hogy meglepődtek azon, hogy nem szerepelnek a listán, mivel korábban beadták a papírokat a webpatika üzemeltetéséhez (jelenleg is üzemel webpatikájuk, amelyen már forgalmuk negyede zajlik). Kiderült azonban, hogy csak adminisztrációs hiba történt és hamarosan ők is rajta lesznek a listán.

Hazánkban milliárdos üzlet a hamis gyógyszerek forgalmazása

Az illegális gyógyszer-kereskedelem bennfentesek szerint milliárdos üzletággá fejlődött Magyarországon, egyes szervezett bűnözői csoportoknak ez az egyik fő bevételi forrása. A "piacon" kutakodó magánnyomozó cég olyan dokumentumokat tárt korábban a hvg.hu elé, amelyek bizonyítják, hogy az internetes kereskedők egy része kínaiakkal másoltatja le az eredeti szert, amely aztán postai úton, levélküldeményként érkezik az országba. Az óvatosabb forgalmazók csak utánvéttel árusítják, a kevésbé óvatosak futárral. Nem egyszer előfordult azonban, hogy egy ellenérdekelt forgalmazói csoport volt a megrendelő, amely aztán a szert házhoz szállító futárt alaposan helybenhagyva üzent a konkurenciának, hogy álljon le a kereskedéssel.

Jóllehet a külföldről behozott vényköteles szerek használata is veszélyes, a kínai hamisítványok még inkább azok. A hamisítványokba ugyanis sokszor az olcsóbb amfetaminszármazékot is belekeverik a készítők az eredeti, drágábban beszerezhető phenterminum hatóanyag mellé. Szakértők szerint ez az amfetaminszármazék a felelős azokért a tünetekért, amelyekről egyes internetes bejegyzésekben olvashatunk: álmatlanság, állandó készenlét-érzet, vérnyomás-emelkedés, étvágytalanság.

Magyarországon van igény a bizonytalan forrásból származó szerekre

Megfigyelhető, ahogy a lakosság vásárlási kedve is megnőtt a bizonytalan forrásból származó gyógyszerek iránt – mondta a hvg.hu-nak Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője. Önbevalláson alapuló, anonim kutatásuk szerint dinamikusan emelkedik azoknak a magyaroknak az aránya, akik már vásároltak ismeretlen forrásból gyógyszert. 2010-ben még csak egy, 2011-ben kettő, 2012-ben pedig a megkérdezettek 4 százaléka vásárolt bizonytalan eredetű gyógyszert. A fő forrás ebben az esetben az internetes beszerzés, de a piacokon, klubokban és dílerektől is beszerzik az emberek a kétes gyógyszereket, melyek elsöprő többségükben hamisak – emelte ki Székely.

Rohamosan nő a hamis gyógyszerek aránya hazánkban (képünk illusztráció)
MTI / Mohai Balázs

A külföldi behozatal ráadásul rohamosan nő. Tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) 1 millió darabos fogása is volt a reptéren, ilyenre korábban nem volt példa. Az internetes rendelésben az játssza a fő szerepet, hogy így recept nélkül, könnyebben lehet a gyógyszerhez hozzájutni, másrészt az emberek pénzt akarnak megtakarítani (olcsóbb a termék), sok esetben pedig bizonyos betegségekkel szégyellnek is orvoshoz menni – hangsúlyozta a HENT szakértője. Ilyen például az impotencia vagy egyes pszichés betegségek. Mindez azt eredményezi, hogy a magyar gyógyszerforgalomnak, ami 2011-ben 624 milliárd forint körül mozgott, 1-2 százalékát hamis gyógyszerek tették ki. Igazán pontos arányokat ugyanakkor a dolog természeténél fogva nem lehet mondani.

A hamis gyógyszerek terjedésével szemben lakossági felvilágosítással, indul egy kampány is ennek érdekében, és bűnüldözéssel lehet fellépni - mondta Székely, aki szerint azzal, hogy júliustól bűncselekménnyé válik a hamisított egészségügyi termékek, köztük a gyógyszerek gyártása, hirdetése, forgalmazása, hatékony eszköz léphet életbe. A külföldi szerverekről üzemeltetett honlapokkal szemben sajnos nincs jogi lehetőség fellépni, a hamisított árut tehát akkor és ott kellene elfogni, amikor az országba beérkezik. Ennek érdekében a NAV a még létező vámhatár ellenőrzésével és mélységi ellenőrzésekkel szigorúan fellép, Ferihegyen is folyamatosan figyelik a gyanús, légipostával érkező csomagokat. A Magyar Posta pedig rizikóbecslés alapján ellenőrzéseket végez.

Globális probléma a gyógyszerhamisítás
Világszerte jellemző trend a gyógyszerhamisítványok forgalmának növekedése, a teljes piac mértékadó források szerint jelenleg évi 200 milliárd dollár értékű, amely háromszorosa a heroin és az ópium együttes forgalmának - mondta Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője. Egyes fekete-afrikai, illetve délkelet-ázsiai országokban 10-ből csak 2 megvásárolt doboz valódi. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az utóbbi években több mint 100 ezer olyan haláleset történt, amely dokumentáltan a hamis, rossz minőségű gyógyszerre vezethető vissza. Ma már ráadásul nem csak életmódgyógyszereket – potencianövelőt, fogyasztószert, izomtömeg-építőt – hamisítanak, hanem minden mást is, ami gazdaságilag megéri. (A potencianövelők területe ugyanakkor továbbra is igen fertőzött: 10 internetről rendelt tablettából 8 hamis). Kezdetben piacokon, zugkereskedésekben, utcán vette át a megrendelő a hamisítványt, ma már az észak-amerikai kórházaktól a német patikákig mindehová beférkőzik a hamisított gyógyszer. A helyzet ráadásul romlik, mivel az EU vámhatárain a 2011-es adatok szerint nyolcszor annyi hamis gyógyszert foglaltak le, mint egy évvel korábban. A legtöbb hamisítvány ráadásul nem szakemberek számára nem is felismerhető. A hamis gyógyszerek elsősorban a szállítás és értékesítés területén szivároghatnak be a kereskedői rendszerbe. A bizonytalan eredetű készítmények kiszűrésée Indiában például már mobilos applikáció is létezik.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!