Varga Szabolcs
Varga Szabolcs
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kivándorlási pánik körüli számháború legújabb becslése szerint 335 ezer magyar tartózkodik tartósan külföldön, csak a 18-49 évesek közötti korosztályból. Az új módszertanon alapuló számadat ugyan meghaladja a korábbi becsléseket, de szakértők figyelmeztetnek, hogy az almát nem lehet körtéhez hasonlítani: a különböző intézmények által készített felmérések más eljárással készülhetnek, és gyakran nem is pontosan ugyanazt vizsgálják, hiszen más definíciókat használnak. Annyi bizonyos, hogy a magyarok kivándorlása nem kiugró példa, beillik a régiós tendenciába.

A magyar migrációs tapasztalat a világ többi részéhez viszonyítva szerénynek mondható, ezért is érthető, hogy nagy társadalmi, érzelmi reakciókat váltanak ki a nagyobb kivándorlásról szóló adatok. „Megértem a pánik helyzetet, mert az emigráció egy ország élhetőségével tagadhatatlanul összefüggésben van, ráadásul az ügyben folyamatos politikai tematizálás folyik” – mondta Melegh Attila szociológus a hvg.hu-nak. Amíg a diplomás elvándorlás körül óriási csinnadrattát csap az értelmiség, addig az sem példátlan, hogy egyes állítások arra vonatkoznak: nincs semmiféle tömeges kivándorlás. A valóság az, hogy az alacsony szintről induló magyar kivándorlás növekvő tendenciát mutat, de ez semmiképpen sem egzotikum.

 

Mennyi az annyi?
©

Matolcsy György az év elején még nemzetgazdasági miniszterként félmillió kivándorló dolgozóról beszélt, ami több szempontból is nagy visszhangot váltott ki. A közvélemény elsősorban az országot elhagyók magas számára figyelt fel, míg a szakértők arra lettek volna kíváncsiak, miként sikerült meghatározni, hogy az utóbbi években felgyorsuló kivándorlás összesen hány magyar állampolgárt érint.

„Nagyon bizonytalan adatforrások állnak rendelkezésre a külföldön élőkről és dolgozókról” – mondta el Kapitány Balázs, a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa, az új statisztikai becslés közzétételekor. Eddig tükörstatisztikákból, vagyis más országok statisztikai hivatalaitól beszerzett adatokból számoltak, de azt tudni kell, hogy a kivándorlók nagy része nem jelenik meg semmilyen hivatalos adatbázisban, így számukról igazán pontos becslést adni nem lehet.

Hogy is jön ez ki?
A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének becslése új módszertanon alapult, amely egészen pontosan a magyar lakcímmel rendelkező, de nem az országban tartózkodó, 18 és 49 közötti állampolgárok számát határozta meg. A kutatásban 2012 novembere és 2013 februárja között összesen 8917 embert kerestek meg hivatalos lakcímükön a kérdezőbiztosok, és érdeklődtek hollétük felől. A kijelölt emberek 80 százalékát megtalálták a bejelentett címen, 10,6 százalékukról hozzátartozók adtak felvilágosítást, miszerint máshol, de az országban megtalálhatóak, 6 százalékukról úgy nyilatkoztak, hogy külföldön tartózkodnak, és 3,9 százalékukat pedig nem találták meg, ezért ezt a sokaságot az addigi eredmények alapján arányosan elosztották. Így jön ki, hogy a közel 9 ezres minta 6,8 – 8 százaléka tartózkodik külföldön, ami átlagolva 335 ezer fő. Kapitány Balázs az eseménnyel kapcsolatos sajtótájékoztatón elmondta, hogy a személyes felkeresések miatt költséges felmérésben – ahogy ez fentebb kiderül – a kivándorlók hollétéről mások nyilatkoztak, de mivel a tükörstatisztikákon kívül semmilyen más adat nem áll rendelkezésre róluk, ez a körülményekhez képest egy pontos gyorsbecslés.

Ezért hagyják el az országot

Melegh Attila szociológus szerint egy migrációs tendencia felépülése mindig egy hosszabb folyamat, egymásra rakódó történések eredménye, nem egy-egy kormányintézkedés vagy negatív hangulatkeltés váltja ki. A politikai klíma, a rossz közhangulat vagy a direkt adminisztratív eszközök csak kis mértékben gyakorolnak közvetlen befolyást a migrációra.  A magyar kivándorlási adat az elmúlt évtizedek munkaerő-piaci és bérviszonyok logikus beérésének köszönhető. „A GDP 1999-ben körülbelül 10 százalékkal volt a világátlag fölött, de 2008-2009-re az egy főre jutó magyar GDP visszacsúszott közel a világátlag szintjére, és a gazdaság azóta nem mozdult erről a pályáról. Hasonló szinten volt a gazdasági teljesítmény a kilencvenes évek legelején is, akkor például Németországban tapasztaltak növekvő magyar bevándorlást. Ez azt mutatja, hogy a gazdaság relatív pozíciója kihathat erre a tendenciára” – vélte a népesedéskutató.

A 2004-es uniós csatlakozással kinyílt egy transznacionális tér Magyarország előtt, de ez csak lassan indított be kivándorlási hullámot. Lassabban, mint például a szlovákoknál – magyarázza Melegh. A mostani „eredményekhez” az is hozzájárulhat, hogy a kevésbé mobilis magyarokat az elhúzódó válság most mégis mozgékonyabbá tehette. A devizahitelek elszállása, a magas munkanélküliség, a tartósan rossz foglalkoztatottsági ráták, a reálbérek csökkenése összeadva azt generálják, hogy egyre többen ragadják meg a külföldi munkalehetőségeket. Ráadásul 2011-ben az utolsó falak is leomlottak a kivándorlás előtt, így Németországban és Ausztriában is korlátozások nélkül vállalhatnak munkát az unióhoz 2004-ben csatlakozott országok állampolgárai.

Még nem jött el az exodus

A szociológus szerint az egyértelműen elmondható, hogy a kivándorlók száma – a tükörstatisztikák szerint – egyre növekszik, a folyamatban rejlő kumulatív tendenciának megfelelően. Fontos az is, hogy a magyar útlevelekkel a határokon túl élő kettős állampolgárok is bekapcsolódhatnak a migrációba. Tehát ez is növeli a mért elvándorlást. Azonban a kivándorlásra – régiós szinten – Magyarországnál sokkal súlyosabb példák vannak. A korábbi években a többi régiós országból jóval nagyobb kiáramlás volt jellemző: Romániában, Albániában és Bulgáriában ráadásul igen jelentős a hazautalt jövedelmektől való függőség, és a szociális ellátórendszereket jobban megviseli a nagyfokú elvándorlás. Ezek a folyamatok politikai eszközökkel csak mérsékelten kezelhetőek, inkább nagy gazdasági szerkezetbe ágyazottan mozognak.

Növekvő tendencia

Miután a migráció intenzitásának növekedése általános jelenség, Melegh becslése szerint különleges állapot akkor állhatna elő, ha a jelenlegi magyar kivándorlás például hirtelen a duplájára emelkedne és szerkezete is kedvezőtlenebbre fordulna. Erre azonban nem lát reális esélyt, hiszen azt csak a gazdasági teljesítmény nagyarányú romlása idézhetné elő, arról pedig elmondható, hogy – ha nem is prosperál – de viszonylag stabil. Véleménye szerint akkor lenne kezelhetetlen probléma az elvándorlás, ha a fejlődési esélyeket közvetlenül rontaná, és például az elvándorló munkaerő miatt nem fektetne be nálunk egy vállalat – de jelenleg itt szerinte még nem tartunk.

A kivándorlás alakulása szempontjából a kereslet sem elhanyagolható tényező. „A válság következtében egyre kisebb lehet a kereslet a bevándorlási célországokban. A fő célország, Németország esetében ez még ugyan nem jellemző, de tisztán látszik, hogy Olaszországba és Spanyolországba már egyre inkább csökken a bevándorlás, illetve ott is megnőtt az elvándorlók száma mind a külföldi, mind a honi állampolgárok körében” – mondta Melegh. A legutóbbi felmérés eredményei szerint a jelenleg külföldön lévő magyarok 25 százaléka Németországban, 25,6 százalékuk Nagy-Britanniában, 12,7 százalékuk Ausztriában, 5,8 százalékuk a Benelux államokban és 8,7 százalékuk az észak-amerikai kontinensen él.

©

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint ugyanakkor a jelenlegi gazdaságpolitika egyértelműen csökkenti az ország vonzerejét. Ez nemcsak a kivándorlás folyamatát erősíti, hanem gyengíti az ország vonzóképességét is, ami miatt a bevándorlók körében sem népszerű. Ez megtorpedózza olyan működőképes bevándorlási politika lehetőségét, ami ellensúlyozhatná a kivándorlás folyamatát. Ugyan vannak a kormány részéről „erőből meghozott” politikai intézkedések, amivel próbálják a bevándorlókat érdekeltté tenni (erre példa a letelepedési kötvény), de ezek eddig nem jártak eredménnyel.

Mit tehet a kormány?

„A probléma kulcsa a foglalkoztatáspolitika, hiszen kellő munkahely-teremtéssel, nemcsak a külföldi munkavállalás fékezhető, hanem az ország a bevándorlók körében is kedvezőbb célponttá válhat, ami ellensúlyozhatja a kivándorlást és összességében csillapítja a politikail szempontból nagyon kényes versengést az egyes társadalmi csoportok között” – véli Melegh Attila. Gödri Irén szociológus, a KSH Népességkutató Intézet munkatársa szerint a fiataloknak egyre nehezebb a belépése a hazai munkaerőpiacra. A kiugróan magas munkanélküliségi ráta, valamint a felsőoktatási rendszerben végrehajtott leépítések pedig szintén hozzájárultak ahhoz, hogy egyre többen fontolgatnak külföldi terveket, tehát a negatív gazdasági és munkaerő-piaci folyamtok mindenképpen növelik a migrációs hajlandóságot.

„Ha gazdasági mutatókban egy kis javulás látszik, attól még nem várható, hogy rögtön megálljon a kivándorlás. Ehhez hosszabb távú gazdasági növekedésre, a gazdasági helyzet tartós javulására van szükség, valamint olyan változásokra, amelyek pozitív jövőképet mutatnak a fiataloknak. A közmunkaprogramnak lehet, hogy megvannak a maga előnyei, de egyetlen fiatal sem arra vágyik, hogy közmunkásként vagy minimálbérrel kezdje pályáját  – különösen akkor, ha több évet fektetett egy szakma elsajátításába. "Olyan munkahelyekre lenne szükség, amelyek a fiatalok meglévő tudását kamatoztatva és továbbfejlesztve olyan megélhetést biztosítanak a számukra, ami ha nem is a nyugati bérekkel vetekedő, de hazai viszonyok közt kiszámítható jövőt, tervezhető életpályát tesz lehetővé a számukra” – foglalja össze véleményét Gödri. Szerinte az eddigi kormányintézkedések eredménye ilyen rövid távon érdemben nem ítélhető meg.

A külföldi munkavállalókat elsősorban szintén a hazai munkakínálat csábíthatja Magyarországra, ugyanakkor, ha a bevándorlók továbbra is a határon túli magyar kisebbségek köréből érkeznének – bár ez a tendencia egyre kevésbé jellemző – az tovább rontaná a kisebbségek adott országbeli arányát, helyzetét. A más etnikai, kulturális hátterű bevándorlók érkezése viszont a népesség összetételét etnikai, vallási szempontokból is megváltoztathatja, ami hosszabb távon egyéb társadalmi problémák forrása is lehetne.

„Minél tovább tart, annál nehezebb megállítani”

Gödri elmondta, hogy a kettős állampolgárság (a 2011-től életbe lépett állampolgársági törvény) migrációra gyakorolt hatása még szintén nem ismert. Az utóbbi években ugyan csökkent a bevándorlók körében a szomszédos országokból érkezők aránya, kérdés, hogy hosszabb távon a határon kívül élő és magyar állampolgárságot szerzők magas száma kivált-e migrációs nyomást Magyarországon.

„A folyamat jövőbeli alakulását, a kivándorlás további növekedését vagy tartósságát nem könnyű megjósolni, ugyanis ez egyfelől a hazai gazdasági, társadalmi, politikai változásoktól, másfelől a fogadó országok gazdasági folyamataitól, külföldi munkaerő-igényének alakulásától is függ. Az azonban határozottan kijelenthető, hogy minél tovább tart a kiáramlás, annál nehezebb megállítani a folyamatot, hiszen kialakulnak azok a mechanizmusok, amelyek önmagukban is fenntarthatják a tendenciát. Közben az elvándorlás emberi tőke veszteséget is jelent, ami negatívan hat vissza a hazai gazdasági folyamatok alakulására” – összegzett Gödri.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!