szerző:
Nagy Gergő

Míg a nyugati országokban a bevándorlók jelentősen hozzájárulnak az adott ország gazdasági fejlődéséhez, addig Magyarországon a gazdasági migráció még gyerekcipőben jár. Az itthoni pangó gazdasági környezet nem vonzó a bevándorlóknak, a magyar társadalom pedig erősen ellenzi a munkaerőpiacra való belépésüket. Hosszabb távon viszont nekünk is szükségünk lesz rájuk, mivel egy fejlett gazdaság velejárója a "foglalkoztatási lyukakat" kitöltő migránsok jelenléte.

Magyarország egyáltalán nem egy bevándorlók által preferált célország. Egy OECD-jelentés szerint 2011-ben a teljes népesség mindössze 2 százaléka, 209 ezer fő volt külföldi állampolgár, így az arányokat tekintve távol esünk a nyugati szintet elérő Ausztriától és Csehországtól (15 és 6 százalék), és közelebb állunk például Szlovákiához (1,1 százalék). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy miután a nyugati, fejlett országok kikecmeregnek a gazdasági válságból, újra számolhatnak azzal, hogy a bevándorlók hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, hazánkban viszont a munkaerőpiac és a gazdaság helyzete nem arra utal, hogy komoly pozitív változások következnek be, melyek hullámain a bevándorlók is jelentősebb számban beszállhatnának majd a magyar GDP megtermelésébe.

A témát eddig a magyar politika, a legtöbb társadalmi szervezet, gazdaságpolitikával foglalkozó is kerülte, kevés diskurzus zajlott a kérdésről. Nem véletlenül. Az alacsony végzettségűek itthoni foglalkoztatási mutatói katasztrofálisak, így bármilyen politikai erő, mely hozzányúlna ehhez a rendszerhez, azzal szembesülne, hogy a bevándorló-kártyát a másik oldal munkaerő-piaci riogatásra használná fel. Pedig Magyarországnak is meg kell teremtenie a megfelelő feltételeket arra, hogy magasan képzett külföldieket és vállalkozó szellemű immigránsokat vonzzon az ország területére, mivel a kereső-eltartott arány negatívba borulását és a kieső állami adóforintokat ezek az emberek tudnák ellensúlyozni és pótolni. Nem is beszélve arról, hogy a betelepülő immigráns-vállalkozások helyi munkaerőt is alkalmaznak, így közvetett módon hozzájárulnak a gazdasági és munkaerő-piaci helyzet javításához. Innen nézve érthető, hogy több jelentős, hazánkban működő nagyvállalat a Magyar Európai Üzleti Tanács 2012-es éves jelentésében hatékony bevándorlási politikát és olyan migrációs stratégiát javasolt, ami versenyképességet segítő gazdasági eszközként használja a bevándorlást.

A bevándorlók kiegészítenék a hazai munkaerőpiacot

Három fajta gazdasági migrációt különböztetünk meg. Az első a magasan képzettek bevándorlása, a második az alacsonyan képzettek munkavállalása, a harmadik pedig a vállalkozási típusú migráció. Magyarországra az első és a harmadik pont inkább a jellemző – fejtette ki a hvg.hu-nak Kováts András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója. A Menedék igazgatója szerint ugyanakkor a vállalkozási típusú migrációt kifejezetten elhanyagolják itthon, vagyis nem foglalkoznak a migránsok által létrehozott kis- és középvállalkozásokkal. A szigorú, korlátozó magyarországi bevándorlási politika következtében pedig csak olyan külföldi tud nálunk huzamosabb ideig megmaradni, aki az átlagnál jobban keres, és rendelkezik társadalombiztosítással. "Így az itthoni bevándorló-közösség jobb foglalkoztatási és oktatási mutatókkal is rendelkezik, mint a normál magyar népesség, mivel jómódúnak kell lennie egy bevándorlónak ahhoz, hogy Magyarországon letelepedjen" – hangsúlyozta Kováts.

A rendészeti aspektus túl nagy szeletet hasít ki a magyar bevándorlási politikából
©

A bevándorlók a foglalkoztatási lyukakat tömik ki, kiegészítik a hazai munkaerőpiacot. Ez nem arról szól, hogy a multik idehozzák a magasan kvalifikált külföldi munkaerőt és alacsony bérű, szintén külföldi munkavállalókkal dolgoztatnak – mondta Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet kutatásvezetője. Hárs szerint a modern, fejlett világ munkaerőpiacának természetes része a bevándorlás, így Magyarország szempontjából is jó lenne, ha a külföldi munkaerő is komolyabban jelen lenne hazánkban. A szolgáltatási szektorban, például a takarítás, idős- és gyerekgondozás területén már most is jelen van a migráns munkaerő, főként erdélyi magyarok. Emellett a már meglévő, helyi közösségekre is érdemes építeni, itthon például a kínai közösségre, mivel ők a vállalkozásaikon keresztül új munkahelyeket teremtenek, hangsúlyozta Hárs.

Versenyképességi szempontok mindenhol

A bevándorlás kapcsán nagyon fontos a versenyképességi szempont – mondta Melegh Attila szociológus. A sajátos szempontokkal rendelkező nagyvállalatok is ezért szorgalmazzák a bevándorlás stratégiai kérdésének rendezését, mivel így költséghatékonyabban működhetnek. Magyarország ugyanakkor hosszabb távon azzal számolhat, hogy a vándorlási egyenleg – a ki- és bevándorlók összege – stagnálni fog, vagyis nulla körül stabilizálódik. "Ugyanakkor, ha 2007-ben a magyar gazdaság tovább tudott volna növekedni, mint például Csehország esetében történt, akkor minden bizonnyal mi is karakteresebben bevándorló célország lennénk" – hangsúlyozta Melegh.

A magyar bevándorlási politika Melegh szerint két elemre bomlik, egy etnikaira és egy nem etnikaira. Az etnikai elem egyértelműen a külhoni magyarokra fókuszál, itt a teljes integrációs igényt a kettős állampolgárság megadásával már tulajdonképpen véghez is vitte a kormányzat. "Ez akár létrehozhat egy migrációs politikát is" – emelte ki Melegh. A magyarságpolitika pedig egy burkolt versenyképesség-javító politika is lehet, mivel a külhoni magyarok között sok a szakképzett jó munkaerő, és ez Magyarország javára válik. "Ezt azonban senki sem fogja hangoztatni, pedig fontos szempont lehet" – hangsúlyozta a szociológus.

A bevándorlás kérdése ugyanakkor most egyáltalán nincsen napirenden, tekintve, hogy itthon összeszűkült a gazdaság, a munkaerőpiac, és több százezer alacsony képzettségű ember nem dolgozik, mondta Hárs. Emellett az is probléma, hogy úgy ment végbe a gazdaság növekedése a 90-es évek végén, 2000-es évek elején, hogy az nem járt a foglalkoztatás bővülésével. "Idegen munkaerőtömeget beletenni ebbe a rendszerbe most nem lehet" – hangsúlyozta a Kopint-Tárki kutatásvezetője.

A kormánynak azonban rendelkeznie kellene egy kiforrott munkaerő-piaci koncepcióval, melynek a bevándorlási politika is része lenne. Együtt kellene kezelni a külföldi munkaerő, a külföldi hazatérő munkavállaló és az ideiglenesen külföldön tartózkodó hazai munkavállaló kérdését, mivel csak ebben az esetben lehet komplex, összetett megoldásokat találni a ki- és bevándorlás kérdéskörére. "Azt sem szabad elfelejteni, hogy ha a migrációról beszélünk, akkor magáról a gazdasági növekedésről is gondolkodunk, mivel a migránsok kalkulatív számításokat végeznek, és oda mennek, ahol pozitívabbnak látják a gazdasági környezetet" – emelte ki Hárs. Vagyis a migráció és gazdasági növekedés egymással kölcsönhatásban van, a gazdasági növekedéssel az immigránsok is megjelennének, recesszióban viszont inkább elhagyják az országot.

Átpolitizált a diskurzus

Nem a bevándorlók puszta számát kellene növelni, hanem arra kellene figyelni, hogy a költségvetésbe nettó befizetők arányát növeljük – hangsúlyozta Kováts. Ez ugyanakkor egy mókuskerék, mivel egy generációval később már a felemelkedő betelepülők is ugyanolyan alacsony termékenységi rátát produkálnak majd, mint az adott ország középosztálya, így idővel már a bevándorlók is a helyi népességre kezdenek hasonlítani ebben a tekintetben – fejtette ki a Menedék igazgatója. Így a bevándorlás önmagában nem gyógyír az állami bevételek csökkenésének pótlására.

Szigorú és korlátozó az itthoni bevándorlási politika
©

Az alacsonyan képzettek bevándorlásával kapcsolatban Kováts szerint teljesen átpolitizált a párbeszéd. Az elmúlt 20 év arról szólt, hogy a leszakadt rétegeket hogyan tereljék vissza a munka világába, de alig történt valami ezen a területen. Egyik politikai erő sem fogja feláldozni a reputációját arra, hogy a bevándorlás szorgalmazása mellett álljon ki, amikor itthon is rengeteg olyan alacsony képzettségű ember van, akinek nincs munkája, pedig a bevándorlók döntően nem a helyiek elől veszik el a munkát – hangsúlyozta a Menedék igazgatója.

Tőlünk mindig csak elvesznek

A magyar társadalom, más európai társadalmakhoz képest kirekesztőbb (emlékezetesek például a pirézekkel kapcsolatos attitűdök), a "tőlünk mindig csak elvesznek" érzés sok mindenkiben megvan – emelte ki Melegh. Egy ideges társadalom vagyunk, és ehhez a jóléti szocializmusból a kapitalizmus magyar típusába történő átváltás is hozzájárult – hangsúlyozta a kutató.

Számtalán kutatás kimutatta, hogy a magyarok az egyik legidegenellenesebb nép Európában, napi szinten viszont ez nem feltétlenül mutatkozik meg. "Egy kínai gyógyszercég alkalmazottja például lehet, hogy korántsem annyira idegenellenes, mint ahogy az a kutatásokból kitűnik" – fejtette ki Kováts. Az ehhez kapcsolódó kormányzati kommunikáció sokat tudna tenni a helyzet javítása érdekében. Ugyanakkor tanulságos megnézni, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) elmúlt két éves tevékenysége alatt közölt sajtóközleményeit, melyek szinte csak rendészeti hírek – emelte ki a Menedék igazgatója. Olyan apró lépések szükségesek a helyzet rendezésére, például az oktatás, vagy a vállalkozások területén, melyek a társadalom egészére pozitív hatással vannak, nem feltétlenül szükséges grandiózus terveket készíteni. "Itthon viszont barkácsolás van, ez ráadásul nem is költséghatékony" – mondta Kováts.

Magasan képzetteket ide!

A Menedék igazgatója szerint Magyarországnak mindenképpen a magasan képzettek bevándorlása és a vállalkozói migráció területén "lenne keresnivalója". Ez közvetetten munkahelyeket teremtene, ahol hazai munkaerőt foglalkoztatnának. Ennek érdekében azonban olyan lépéseket kellene megtenni, melyekkel csökkenteni lehetne az ügyintézésre fordított időt, a meglévő feltételrendszert pedig gyorsítani és egyszerűsíteni kellene – hangsúlyozta Kováts.

©

Emellett az ágazati célkitűzéseket sem lehetne megspórolni. Csehországban például már a 2000-es évek elején eldöntötték, hogy a magasan kvalifikált munkaerő bevándorlását elő akarják segíteni, és – igaz, hogy nem azonnal, de – a 2000-es évek közepére beindult a folyamat. Van egy világos kommunikáció, világos szabályok, és az ország is tudja, hogyan képzelje el magát, milyen keretek között a bevándorlás területén – hangsúlyozta Kováts.

Komoly gondok lesznek 40 év múlva

Azt látnunk kell, hogy az egész térségben komoly problémák lesznek a következő 40-50 évben a munkaerőpiacon, mivel Kínától Venezuelán át Magyarországig mindenhol alacsony lesz a termékenység – fejtette ki Melegh. A migránsok szerepe így mindenhol felértékelődik, a kormányzatok is aktívabbak lesznek ezen a területen. Migrációs stratégia nélkül pedig bajban leszünk – tette hozzá a migrációval foglalkozó szociológus. Olyan össztársadalmi kérdéseket kell rendezni, mint a nyugdíjrendszer, vagy a fiatalok munkaerőpiacra történő belépése és ennek egyik szelete lehet a bevándorlás témaköre is. Komplex munkaerő-gazdálkodási stratégiára van szükségünk, hogy meg tudjon birkózni nem csak a bevándorlás kérdéskörével, hanem az egész magyar társadalmat és gazdaságot érintő problémákkal. A magyar politikusoktól pedig nem igen várhatjuk azt, hogy a következő időszakban kiállnak a nyilvánosság elé, és elmagyarázzák, hogy milyen komplex kihívások elé nézünk a migráció területén. Nagy szükségünk lenne arra, hogy olyan munkaerő-bővítési stratégiákról gondolkozzunk, ahol a migráció is egy szempont. "Ezt persze úgy lenne jó felvetni, hogy a migránsok és a hazai népesség ne kerüljön konfliktusba egymással" – hangsúlyozta Melegh.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szamárfület mutattak Kósa Lajosnak egy kampányeseményen

Szamárfület mutattak Kósa Lajosnak egy kampányeseményen

Elnézést kért az amerikai hadsereg, amiért azzal viccelődtek, hogy lebombázzák az ufóhívőket

Elnézést kért az amerikai hadsereg, amiért azzal viccelődtek, hogy lebombázzák az ufóhívőket

Nem tűnt el az eltűntnek nevezett súlyemelő, egyszerűen nem ment a vb-re

Nem tűnt el az eltűntnek nevezett súlyemelő, egyszerűen nem ment a vb-re

Sokkal olcsóbb lett a sárgarépa és a petrezselyem

Sokkal olcsóbb lett a sárgarépa és a petrezselyem

Körözött Audival, kicserélt rendszámmal és hamis forgalmival akart átjutni Röszkén

Körözött Audival, kicserélt rendszámmal és hamis forgalmival akart átjutni Röszkén

Súlyos bírságra ítéltek egy Tripadvisor-értékelőt, mert megírta, hogy kukacos pizzát kapott

Súlyos bírságra ítéltek egy Tripadvisor-értékelőt, mert megírta, hogy kukacos pizzát kapott