Dán modell? Orbán elszakadt a magyar valóságtól
Új szénbányákat nyitna, váratlan tettre készül, és a dán modellre támaszkodna Orbán Viktor, aki ezekkel a fogalmakkal próbálta kijelölni péntek reggel rádióinterjújában, hogy milyen energetikai tervei vannak a kormánynak a nagy nemzeti rezsiharcban. Megnéztük, mit fedhetnek a szólamok: Orbán ismét nagyot rugaszkodott.
Energetikai kérdéseket és a rezsicsökkentést helyezte mondandója középpontjába Orbán Viktor péntek reggeli szokásos rádióinterjújában. E szerint a kormány rövidesen kis szénbányákat nyithat, és még keményebben áll bele a rezsiharcba a gazdaság egészének jobb boldogulása érdekében.
Elhangzott, hogy Fónagy Jánossal még az ellenzéki időkben elkezdték a "nyereségmentes háztartási közműszolgáltatás" kidolgozását, és annak felmérését, hogy milyen jogszabályra van ehhez szükség. Orbán elmondása szerint Fónagy nyugati példákat elemzett, köztük a dán távfűtési rendszert.
Az észak-európai ország energiapolitikája, benne a távfűtési rendszer kezelése valóban példaértékű, csak a hazai realitásokhoz nincs sok köze. A bányanyitásoknak lokális jelentősége lehet, enyhíthetnek a helyi foglalkoztatási problémákon és szociális szénprogram indulhat – de gazdasági racionalitása meglehetősen kevés.
A kis szén, hogy gurul...
"Szeretném, ha kisebb szénbányák nyílnának, és készülődünk egy váratlan tettre" – mondta a Kossuth rádióban a miniszterelnök. Részletekbe ugyan nem bocsátkozott, de egy bányászati ügyekben járatos fideszes politikustól megtudtuk: hónapok óta folyik előkészítő munka, hogy kiderüljön, mibe kerülne néhány borsodi bányában 1-2 kis termelőkapacitással működő tárna megnyitása. A hangsúly a "kis" jelzőn van, mert reálisan csak néhány helyen lehetne eleinte a korábban bezárt tárnákat újranyitni. Borsodban az Ózd közeli Farkaslyukról hallani a legtöbbet (az itteni bányatervekről erős képanyaggal ellátott riportot is olvashattak a hvg.hu-n), ahol megindulhatna esetleg a kitermelés, itt kormányzati elhatározás is van már. Emellett arról lehetett hallani, hogy vállalkozók 2011-ben Sajólászlófalván és Sajókápolnán nyitottak volna még külszíni bányát, eddig azonban nem történtek lépések a nyitás és engedélyeztetés ügyében.
"Ez tisztán politikai döntés, gazdasági racionalitása nemigen van az ötletnek. Nem véletlenül zártuk be a szénbányáinkat évtizedekkel ezelőtt" – mondta Perger András, az Energiaklub projektvezetője. Magyarországon rövidesen már tényleg csak egy szénbánya működik majd, az is a Mátrai Erőművet látja el lignittel, illetve a Pécs melletti Nagymányokon a Calamites Kft. 2011-ben elindította a külszíni fejtést, a piaci viszonyok miatt azonban (magasabb a bányászat költsége, mint amennyi az így előállított áramból bejön) a kitermelést szüneteltetik.
A kultúrát megőrizni
Ha mégis újranyílik néhány tárna, a csúcson legfeljebb ezer embernek adhatna ez a tevékenység munkát; igaz, zömmel olyan környéken lehetne a szénbánya stabil foglalkoztató, ahol brutálisan magas a munkanélküliség.
Két fajsúlyos érv a bányanyitás mellett szólhat. Szakmapolitikailag indokolt lehet a mélyművelésű bányászat fenntartása, mert így nem vész el a kultúrához kapcsolódó szaktudás, ami adott esetben bármikor újrahasznosítható. A technológia is rendelkezésre áll: az utolsó, bányászokat foglalkoztató mélyművelésű bányában, a márkushegyiben európai szintű technika dolgozott, amit azonban onnan 2017-re ki kell vonni, mert a bányát bezárják. A gépek egy része viszont áthelyezhető, akár csak a lokális tudás.
A másik indok szociális lehet: a borsodi barnaszén a lakossági ellátásban megerősödhet, amennyiben a kormány a szociális segítség kérdésében is épít erre a területre. Perger úgy látja, hogy a szociális szénellátás valószínűleg csak úgy működhet, ha állami támogatás is jár a szén vásárlásához, ami lehet akár „a váratlan tett” egyik forgatókönyve.
Az egyébként feltehetően olcsóbb megoldás az lenne, ha a támogatást az állam az importszén vásárlásához adná, és nem magyar bányákat nyitna újra. "A kicsi szénbánya fordulattal önmagában is nehéz mit kezdeni, mellesleg nem világos, hogy külszíni fejtésű vagy mélyművelésű bányákról van-e szó, ahogy az sem ismert, hogy hol nyílnának ezek" – fejtette ki Perger András.
Három harmad
Ahhoz, hogy a bányanyitás rentábilisan működhessen, pusztán a lakossági igények kielégítése kevés. Még a legoptimistább háttérszámítás szerint is a kitermelhető barnaszénvagyon legfeljebb egyharmadát használnák a helyi vagy régiós háztartások. Ugyanekkora szeletet adhat ki a környező országokban a már létező igények kielégítése, ami a gyakorlatban elsősorban a szén cementgyári fűtőanyagként történő hasznosítását jelentheti, vagy ha a szenet mésszel megkötve, pellet formájában ugyancsak ipari fűtőanyagként értékesítenék.
Egy dolog nincs reálisan napirenden, az a szénerőmű-építés. A miniszterelnök utalása a "váratlan tett"-re (ha az valóban a szénhez kötődik) az infrastruktúrafejlesztésben leginkább egy japán-magyar közös projektre vonatkozhat, aminek a végállomása egy tisztaszén-technológiára alapozott demonstrációs erőmű megépítése.
A legfeljebb néhány megawattos "drága törpe" a még mindig kísérleti fázisban lévő technológia miatt a japánoktól függ inkább – kérdés, mennyire sürgős nekik a dolog. Reálisan az erőművet 2016-17-re lehet majd megépíteni. A bányákat is legkorábban 2014 végén, de inkább 2015 folyamán lehetne egymás után újranyitni. Ezzel Orbán is tisztában van, mivel az országgyűlés őszi időszaka előtt Visegrádon tartott frakció-összetartáson Lázár Jánossal szemben vette védelmébe a szénbányák ügyét, és ott, akkor azt mondta, hogy ennek a projektnek 2014-ig nincs realitása, ezért a választásokig az előkészítő munka befejezését kérte.
Dániában, sej!
A miniszterelnök az interjúban utalt arra, hogy Fónagy Jánossal elemeztette a nyugati példákat, például a dán távfűtési rendszert is, melyben az energiaszolgáltatóknak vissza kell forgatniuk a hasznot a cégekbe. Dániában a tulajdoni viszonyokat tekintve hasonló a rendszer, mint Magyarországon, vannak önkormányzati, illetve magántulajdonú cégek, ám a két rendszer közötti hasonlóság itt ki is merül. Általánosságban elmondható, hogy a fejlesztéseket Dániában a fogyasztók pénzéből finanszírozzák, emellett ha profit van, akkor csökkennek a díjak, ha veszteség, akkor pedig emelkednek, tehát nincsen rögzített árszabályozás.
A dán energetika modernizációjának hosszú története van. Az északi államban az 1970-es évek olajválságai kapcsán döbbentek rá arra, hogy túlzott lett az importolajtól függés, ez ellen pedig tenni kell valamit. Minderre a válasz az energiával való takarékoskodás és az alternatív energiaforrások felkutatása lett.
Mivel Orbán kifejezetten a dán távfűtés-rendszert említette, nézzük ezt is meg közelebbről. A dán energiamodell egyik sarokköve a kapcsolt energiatermelés (hő és áram) volt már egészen a 70-es évek közepétől. Kezdetben arra koncentráltak, hogy a nagyobb városoknak, kerületeknek szolgáltassanak hőt, széntüzelésű kapcsolt energiatermelő erőművekre alapozva. Hamarosan azonban vidéki kistelepüléseket is elkezdtek kapcsolt mini-erőművekkel ellátni, melyeket zömmel földgáz és megújuló energia táplált. Ez azt eredményezte, hogy a dán áramtermelés több mint felét, illetve a fűtött alapterületek (és a meleg víz) ellátásának több mint 60 százalékát ilyen kapcsolt termeléssel állítják elő. A kapcsolt energiatermelés használata 1980 óta mintegy megháromszorozódott. Ez az oka, hogy mára a dán rendszer energiavesztesége alig 10 százalékos (szemben a hagyományos erőművek 60 százalékával).
Melegvíztárolás a földben
A fölgáz és a már használt megújuló energiák mellett egyre nagyobb szeletet hasít ki a távfűtésben és az áramtermelésben is a geotermia. A távfűtéshez sok dán városban a szemétégetésből nyert hőt használják fel, melyre egy-egy szén-, vagy gáztüzelésű egység is rásegít, ugyanakkor a napkollektoros rendszereket is rendszerbe kapcsolták. Dániáé a világ legnagyobb, 20 ezer négyzetméter területű napkollektor-rendszere, amivel a szezonális ingadozást is igyekeznek kiküszöbölni úgy, hogy a naposabb időszakokban előállított meleg vizet a földbe pumpálják, és eltárolják azt a hűvösebb időkre.
Dániában az idei évtől nem engedélyezik az újépítésű ingatlanokban az olaj-, illetve gázfűtés bevezetését, 2016-tól pedig a már meglévő ingatlanokba sem engedik új olaj-, vagy gázkazán beépítését, más fűtési módra kell átállniuk. Ehhez a dán állam támogatást nyújt azzal a céllal, hogy az országban megszüntessék a gáz és olaj alapú fűtési rendszereket. Csak elektromos árammal vagy hőszivattyúval üzemeltethető fűtési rendszereket engedélyeznek a jövőben. Ezt a célt többek között további tengerparti szélerőművek kiépítésével, illetve a biogáz használatának támogatásával kívánják elérni.
Hogyan indult Dániában az átállás? |
Az olajválságokra adott első válaszként Dániában hőtakarékossági programok indultak, majd megkezdődött az olajról szénre átállás programja és a nukleáris energia használata is szerepet kapott a korai próbálkozásokban. Ez az irány azonban majdnem teljesen kizárta a megújuló energiát és a helyi megoldásokat, mint például a hő és elektromosság egyidejű előállítását helyi szinten. Egyre többen kezdték el megkérdőjelezni az atomenergia létjogosultságát, az erősödő társadalmi viták közepette megindult viszont a megújuló energiák támogatása. Dánia energiakoncepciójában ekkor a földgáz kezdett egyre nagyobb szerepet kapni, eközben pedig elkészült egy fenntartható energiaterv, mely az energiahatékonyság növelését, a helyi egyidejű előállítást, és a megújuló energia részarányának növelését célozza. A dánoknál eközben az új házak már kevesebb, mint 70 kWh/négyzetméter energiát fogyaszthatnak évente fűtés céljából (a mai magyar átlag a 200 kWh/négyzetméter körül mozog, holott a magyar klíma sokkal melegebb). Emellett tájékoztató kampányok indultak a jobb energiahatékonyságú építőanyagok használatáért, és minden házhoz úgynevezett energiacímkét rendeltek, melyhez a lehetséges környezetkímélő, megtakarító intézkedéseket is hozzábiggyesztették. Mindezzel párhuzamosan, ugyancsak az olajválság következtében, a biomassza felhasználása is nőtt, először csak fával és szalmával fűtöttek, később a legtöbb helyen átálltak pelletes tüzelésre, és automata kazánokat építettek be, melyekhez elég csak hetente 1-2-szer az embernek “odanyúlnia”. Ezzel párhuzamosan megindult szélenergia-ipar újjáélesztése is – Dániában a 30-as években még 30 ezer szélkerék volt, a 70-es évek elején már egy áramtermelő egység sem –, mely mára odáig jutott, hogy a dán elektromos energiatermelésnek körülbelül 25 százaléka származik szélenergiából (2020-ra az arányt 50 százalékra növelnék). A következő 30-50 évben pedig az ország teljes energiaellátást megújulókból fedeznék. |
Távhőcégek szalmaszálon
Orbán hivatkozási pontja azért is meglepő, mert a tetszetős dán modell átültetése eddig nyomokban sem volt fellelhető. Sőt, a kormány 2010 óta éppen a távhőszolgáltatókkal bánt talán a legkevésbé kesztyűs kézzel. A választások után befagyasztották a távhőárakat, a zömmel az áramot és hőt együtt termelő, kapcsolt erőműként üzemelő távhős cégeket pedig azzal lehetetlenítették el, hogy az áramtermelésért garantált "zöld" árat megszüntették, a cégeket kihajították a kötelező átvételi termelői árat garantáló (KÁT) rendszerből. Azt ígérték, hogy cserébe rövidesen egy új, hőalapú számításra épülő elszámolási rendszerben rendezik a helyzetüket (ez lett volna a METÁR). Erre az ágazat 2011 márciusa óta vár. A METÁR-ról az idén azonban már nem értekezik a kabinet.
A kormányfő ezen kívül épp a rezsiharc miatt is teljesen inkoherensen hozta elő a dán példát. A rezsicsökkentés következtében a magyar távhőcégeknek a tavaly decemberi árhoz képest 10 százalékot engednie kellett a fogyasztói árakból. Jellemző a kialakult helyzetre, hogy a kormánynak már ahhoz is 52 milliárd forintot SOS-gyorsasággal be kellett tolnia a rendszerbe, hogy a távhőszolgáltatók a rezsiharc első fordulójában el ne essenek. A már bejelentett 11,1 százalékos újabb központi ukázzal kapcsolatban a távhőcégek már jelezték: további kompenzációra lesz szükségük. Olyan pedig a dán – és semmilyen – modellben nincs, hogy fejlesztéseket várnak el, miközben elveszik a cégek profitját.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
